143691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós helyiérzéstelenítő hatású vegyületek előállítására
2 143.691 zatban a relatív aktivitások mellett (melyek mól-koncentrációkra vonatkoznak) a toxicitást is feltüntettük annak megítélésére, hogy a vegyületek nem toxikusak a gyakorlati alkalmazáshoz. Ami a hatástartamot illeti, az feltűnően hosszú, így az 1. példa szerinti vegyület esetében 0,5%-os oldatban infiltrációs érzéstelenítésnél 12—16 óra hosszat tartott a hatás, ugyanekkor vizsgálataink szerint a tercier vegyület hatása csupán 1,5 óráig tartott. Ilyen hosszú ideig tartó helyi érzéstelenítő hatású vegyületek eddig még megközelítésben sem voltak eddig ismeretesek. A gyakorlatban az ilyen vegyületeket önmagukban vagy azonnal ható tercier vegyületekkel kombinálva is alkalmazhatjuk. A vegyületek a melegítést jól bírják, helyi ártalmat általában igen ritkán és csak egyes vegyületek esetében okoznak, az adrenalin érszűkítő hatását nem befolyásolják, tehát rendelkeznek mindazokkal a kedvező tulajdonságokkal, melyeket megkívánunk egy gyakorlatilag alkalmazható helyi érzéstelenítő hatású vegyülettől. Vezetéses Infiltr. Toxicitás egéren s. c. DL5 o mg/kg A példákban szereplő vegyület szerkezete helyiérzéstelenítő hatás Toxicitás egéren s. c. DL5 o mg/kg A példákban szereplő vegyület szerkezete Novocain | — 1. Toxicitás egéren s. c. DL5 o mg/kg 1-, NH2 1 2,4 6,5 120 | + .Cá Hs COO C-2 Hi N^CH2 Ce Hs • Br \Cä Hs • 2., -NH • C4 Hs i 1 11,7 15,6 35 1 CC + /CH3 O Ca Hé N^-CHa Ce Ha • Br \CH3 3., /\ CO + vC2 Hő NH C2H4 N^-CHS Ce Hs • Br \C2 Hs 5,1 27,0 70 V \ J-OC4H9 N leteket nyerünk, jelen bejelentésünket műszaki haladásnak kell tekinteni. Gyakorlatilag jelentősége pedig az, hogy ezeknek az aralkil-kvaterriér vegyületeknek az előállításával és a lassan bekövetkező hatás felismerésével sikerült a gyógyszer kutatásban a régóta várt tartós hatású helyi érzéstelenítők típusát megtalálni. A módszer: az alku, de különösképpen az aralkilgyökkel való kvaternerezés által bekövetkező hatástartam meghosszabbodás pedig általános érvényű és így minden tercier helyi érzéstelenítő hatású vegyületre alkalmazható. Ennek, igazolására a jelen leírásban is példaképpen szereplő három, egymástól kémiai szerkezetükben eltérő vegyületeknek a benzílkvaternér származékát mutatjuk be. Így az első két vegyület kémiailag bázikus alkohol-észterének, míg a harmadik egy bázikus savamidnak a származéka. Hatásmód tekintetében az első vegyület a vezetéses helyi érzéstelenítő prototípusának, a novocainnak a származéka, míg az utolsó kettő, — tercier formájukban, a felületi érzéstelenítők közé tartoznak. Az alanti tábla-
