143689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bitumen hűtésére és a megdermedt bitumen kiszrelésére

Megjelent: 1957. október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.689. SZÁM 23. b. OSZTÁLY - Ma—520. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés bitumen hűtésére és a megdermedt bitumen kiszerelésére Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltaláló: Salusinszki László vegyészmérnök. A bejelentés napja: 1955. április 19. Ismeretes, hogy a bitumen tárolása, csomagolása és szállítása nehézségekkel jár, mert a bitumen magas hőfokon folyékony, kihűlés közben konzisztenciája folyamatosan változik kenőcsös állapottól szilárd konzisztenciáig, de bizonyos képlékenysége szilárd állapotban is van. A nagy, (80 C° fölötti) lágyuláspontú bitumeneket általában göngyöleg nélkül szállítják és úgy járnak el, hogy az ilyen minőségű bitument forró állapotban beton- vagy földmedencékbe, illetve vályúkba vagy vastartályokba öntik. A bitumen 24—48 óra alatt a tartályokban megdermed. Ezután a bitument a vályúból vagy medencéből csak csákánnyal vagy hasonló módszerekkel lehet eltávolítani. Öntőformákból könnyebb a megdermedt bitumen eltávolítása, mert a formákat kiöntés előtt meszelik vagy homokozzák, hogy az anyag ne tapadjon. Mindkét esetben a keletkező megdermedt bitumen erősen szennyezett, nehezen kezelhető plasztikus tömböket alkot. A kiöntőhelyek sok helyet foglalnak el és az eljárás sok és nehéz fizikai munkát igényel. A lágyabb bitumeneket vas- vagy furnirdobokba öntik ki. A bitumen lehűlésére így is egy-két napot kell szánni, mert a legkorábban kihűlő külső rétegnek hőszigetelő hatása van és így késlelteti az egész tömeg lehűlését. Ezután a bitumen göngyölegben szállíthatóvá válik. Ez a módszer is helyigényes s ugyanakkor költséges is, mert a vasvagy furnírdob a bitumen kivétele után újból fel nem használható s az abból eredő költségek a bitumen értékének 25%-át is elérik. Megkísérelték a bitumen csomagolását juta-, kender- vagy papírzsákokba, ezen anyagok azonban nem jól bírják a magas öntési hőmérsékletet s a zsákok nehezen kezelhetők. Az ismertetett eljárások nem folyamatosak és nem automatizálhatok. A más iparokban alkalmazott folyamatos és automatikus csomagolóelj árasok bitumenre való adaptálásának az az alapvető nehézsége, hogy az olajfinomítókban keletkező bitumen 120—180 C°-os, lassan hűl, kihűlés közben ragadóssá válik s a lágyabb bitumenek e mivoltukat kihűlt állapotban is megtartják. Azt találtam, hogy a bitumen nedvesített felületre nem tapad, a nedves felületről lehűlés után könnyen eltávolítható és szállítható, illetve csomagolható állapotban kiszerelhető. A találmány ezen a felismerésen alapul és abban van, hogy a folyós, 100° feletti hőmérsékletű bitument nedvesített felületen szétterítjük és a keletkező kihűlt, megdermedt lepényt felvágjuk vagy feltekercseljük. Ily módon könnyen kezelhető és tárolható, szükség esetén csomagolható, jól szállítható kiszerelt bitumenhez jutunk. Az eljárás a találmány értelmében folyamatossá alakítható és automatizálható. A találmány előnyös foganatosítás! módja szerint a forró bitument nedvesített mozgó végtelen anyagpályán folyamatosan terítjük szét, mikoris a szétterített lepény a pályán végighaladása közben fokozatosan kihűl és megdermed. Célszerű a lepényt a pálya több helyén, pl. vízpermetezéssel és/vagy levegővel hézagosan is hűteni. A végtelen anyagpalya is hatásos, vízszintes felületén kihűlt bitumenlepény bizonyos mértékig még képlékeny. A lepény kiszerelésére a találmány értelmében többféleképpen járhatunk el. Eljárhatunk úgy, hogy a bitumenlepényt az anyagpályáról folyamatosan asztalra vezetjük, mely felett vágóberendezés van felszerelve s annak kése a lepényt egyenlő nagyságú darabokra szeleteli. A szeleteket folyamatosan mérlegre csúsztatjuk. Mikor a bitumenszeletek súlya a kívánt mértéket eléri, ezek egységes tömbként csomagolhatók. A csomagolás céljára megfelelő anyag az impregnált papiros, Alkalmas impregnálószerek a vízüveg, tejsavas sók, glicerin és mésztej, de eljárhatunk úgy is, hogy a csomagolópapirost vagy a bitument mészliszttel behintjük. A kiszerelés különösen előnyös módja abban van, hogy a végtelen pályán folyamatosan tovahaladó megdermedt lepényt magra tekercseljük s ha a tekercs a kívánt vastagságot elérte, a bitumenlepényt elvágjuk. A keletkező bitumentekercset célszerűen mészporral behintjük. Kemény bi-