143682. lajstromszámú szabadalom • Gyors összeadó eszköz

2 143.682 hét oszloposán is beírni vagy bemetszeni, tehát először valamennyi összeadandónak az egyes szám­jegyeit, majd pedig valamennyinek tízes szám­jegyeit felvinni, és így tovább. Ez a módszer köny­nyebb, mint az előbbi és még a számológéppel való számolásnál is gyorsabb. Ezzel kapcsolatosan megemlítendő, hogy a beírt számok ellenőrzése is történhetik oszloposán, és­pedig akár úgy, hogy az egyik személy a papír­sávról a bemetszéseket olvassa és a másik sze­mély az eredetit nézi, akár pedig megfordítva; vagy elvégezhető az ellenőrzés úgy is, hogy äz egyik személy az eredeti számokat (soronként) olvassa és a másik személy a bemetszéseket nézi. Esetleges hibákat meg kell jelölni és hiba észle­lésénél csak a végeredményt kell helyesbíteni, a bemetszéseket nem kell megváltoztatni. Ugyanezt egy személy egymagában is elvégezheti. További előny, hogy a nullákat nem kell jelölni és fontos az is, hogy az eljárás megvalósítása nin­csen áramszolgáltatáshoz kötve, emellett pedig a munka teljesen zajtalan. Megemlítendő végül, hogy a b váltókat nem kell kirajzolni, ill. nyomatni, elegendő, ha azok helyét a c helyértékvonalakon megjelöljük úgy, amint ezt a 3. ábra mutatja. Tapasztalat szerint ily mó­don a számolás még kényelmesebb, mint az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél. A fenti és még további, itt fel nem sorolt elő­nyök mellett hátránya azonban ennek az ismert összeadási módszernek, hogy a papírsávval vég­zett munka néha kényelmetlen, a papír elszakad­hat vagy összegyűrődhet, továbbá összecsavarod­hat, ami a leolvasást nehezíti és a papír haszná­lata csekély, de állandóan jelentkező költséget je­lent. Ezért a jelen találmány érteiméiben a leírt számolási eljárás megvalósítására alkalmas min­tázatot, tehát a szögeket vagy esetleg más jele­ket egy merev testre, pl. táblára visszük fel, amelynek legalább az egyik felülete írásra alkal­mas, de oly módon, hogy az írást (vonalakat) a felületről könnyen lehet letörölni vagy másként eltávolítani. Ez a felület maga lehet ellátva a szükséges jelekkel, vagy még előnyösebb a táb­lát átlátszó anyagból, pl. gyengén homályos üveg­ből készíteni, oly mqdon, hogy ennek az üvegnek az egyik (a használó felé fordított) felülete kissé érdes és így a ceruza jól fog rajta, másik felü­letén pedig a mintázás, ill. a jelek vannak, ame­lyek az üvegen átlátszanak. Ez a mintázás lehet úgy, amint említettük, közvetlenül az üveg. hátsó felületén, pl. ráfényké­pezéssel, fénymásolással, maratással vagy bárminő más eljárással való felvitel révén, vagy lehet äz üveglap hátsó felülete alatt külön papírlapot el­helyezni, amin a jelek nyomtatva vannak. A csatolt rajz 4. ábrája ennek az utóbbi kivi-1 A kiadásért felel: a Közgi telnek a felülnézete, az 5. ábra pedig — az érthe­tőség kedvéért — kissé torzított keresztmetszete. A rajz szerinti kivitelnél h a homályos üveg, amely oly kis mértékben homályos, hogy az alkal­mazott csekély vastagság, pl. 1—2 mm mellett jól átlátszik, i az alatta elhelyezett, nyomtatott papírlap, k a papírt támasztó alsó lap és 1 az a fém vagy más keret, amely ezt a három részt összefogja és merevíti. Ha ehhez a számolóeszköz­höz radírt vagy szivacsot adunk, amely nedves állapotban a felső felületre rajzolt vonalkák (met­szések) könnyű letörlésére alkalmas, akkor az eszköz igen jól használható és gyakorlatilag véve tartóssága korlátlan, használat közben nem gyű­rődhetik, be nem szakadhat, mint a papír és elő­nyösebben használható, mint a papírsáv önmagá­iban. Mint már említettük, külön papársáv helyett a jeleket magán az üveglapon is alkalmazhatjuk, ebben a leírásban és az igénypontokban tehát az a kifejezés, hogy „jelekkel ellátott", azt jelenti, hogy a lapon a jelek' láthatóvá vannak téve, és­pedig a lap mellső oldalára való felvitellel, vagy az átlátszó lap hátsó oldalára való felvitellel, vagy az átlátszó lap mögé helyezett külön lappal, vagy másként. A „jel" kifejezés pedig azt jelenti, hogy L-alakú, vagy más olyan jelek, amelyekkel a leírt eljárás megvalósítható, alkalmazásra kerülnek. Ha ugyanis nem L-alakú, hanem pl. V-alakú, vagy két egymással párhuzamos vonalból álló jeleket használunk, akkor a kimetszéseket éppen így el­végezhetjük, sőt lehet olyan jeleket is használni, amelyek kettőtől eltérő számú vonalból állnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Összeadóeszköz, melynek jellemzője, hogy oly merev testből, előnyösen lemezből áll, amely írásra és az írás eltávolítására, pl. letörlésére alkalmas és amely jelekkel, pl. L-alakú, kettes számértékű jelekkel van ellátva, amelyek az összeadandó szá­mok számjegyeinek bejelölésével, tehát a szá­moknak a jelek segítségével való felvitelével, ma­gában véve ismert módon, összeadásra alkalma­sak. 2. Az 1. igénypont szerinti összeadóeszköz kivi­teli alakja, melynek jellemzője, hogy átlátszó vagy áttetsző oly lemezből, pl. (h) üveglapíból áll, amely­nek felső felülete érdes és így írásra, valamint az írás letörlésére alkalmas, alatta pedig a jelekkel megnyom tátott (i) papírlap van, amelynek jelei az üveglapon átlátszanak. 3. A 2. igénypont szerinti összeadóeszköz kivi­teli alakja, melynek jellemzője, hogy az (i) papír­lapot i(k) lemez támasztja meg és a részeket (1) keret tartja össze. rajz Sgl és Jogi Könyvkiadó igazgatója 593392. Terv Nyomda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom