143682. lajstromszámú szabadalom • Gyors összeadó eszköz

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.682. SZÁM 42. d. OSZTÁLY — MO—247. ALAPSZÁM Gyors összeadó eszköz Dr. Molnár József orvos, Budapest A bejelentés napja: 1955. június 16. Nagyobb számoszlqpok összeadásának megkönynyítésére és meggyorsítására ismeretessé vált, a jelen találmány feltalálójától származó ismertetés révén, egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi a nagyon költséges számológépek használata nélkül, egy rendkívül olcsón beszerezhető, előnyomtatott papiros-sáv felhasználásával az összeadás gyors és könnyű elvégzését. A találmány ennek az eljárásnak a (megvalósítására alkalmas eszközre vonatkozik és így mindenekelőtt ezt a magában véve ismert eljárást fogjuk az alábbiakban röviden ismertetni. Az ismert eljárásnál használt, előnyomtatott papírlapnál bizonyos jelek, pl. egyszerű L-betűk vannak négyzetesen, tehát vízszintes és függőleges sorok szerint elhelyezve, úgy, mint az 1. ábra mutatja. Ezeket a jeleket az alábbiakban „szög"nek fogjuk nevezni. Az 1. ábra szerint a sorokban minden ötödik szög után függőleges vonal van, amelyek „váltó"-nak nevezhetők, a vonalra írt számok, pedig a „váltószámok". A rajzon a szögeket a-val, a váltókat b-vel jelöltük. A szögeket még a vízszintes c vonalak is elválasztják egymástól, amelyek helyértékvonalak, mert a két d sor a tizedeseknek, az e sor az egyeseknek, az f sor a tízeseknek felel meg, és így tovább. A számolás úgy történik, hogy az összeadandó számokat a papírra írt kis vonalkával „kimetszszük", vagyis oly vonalkákat húzunk a papírra, amelyek megfelelnek az összeadandó szám számjegyeinek, figyelembe véve, hogy a „szög" egyik oldala vagy vonala egyet, két vonala pedig kettőt jelent, amit úgy fejezhetünk ki, hogy a jel kettes számértékű. Az 1. ábrán látható vonalak példaképpen a következő két szám összeadását mutatják: 248 + 397. Ezért a százasok g sorában az első szög után van vonalka, ez tehát a 2-es számjegynek felel meg, a tízesek sorában két szög után, mert két szög felel meg 4-nek és így tovább. A 2. ábra nagyobb, példaképpen választott számoszlop összeadását mutatja, amely a következő: 837 589 544 76 80 2126 E számoszlopnak megfelelő vonalkáknak a papírlapra való bemetszésé (féljegyzése) révén megkapjuk minden egyes sor végén, tehát az egyesek, tízesek stb. sorának végén az un. „végszámot", ami az utolsó bemetszés és a tőle balra levő legközelebbi váltó közötti szögek, ill. vonalak által mutatott szám. A 2. ábra szerint az egyeseknél ez a végszám. 6, mert az utolsó bemetszés és a váltó között három szög van. A tízeseknél a végszám 10, mert öt szög van e helyen stb. Az eredményt úgy kapjuk, hogy leírjuk eredményként az egyesek helyére az egyesek sorának végszámát, a 6-ot, majd pedig ennek váltószámát a 2-t hozzáadjuk a tízes sor végszámához, a- 10-hez, kapunk 12-t, leírjuk eredményként, a tízes helyértékre a 2-t és marad 1, most pedig összeadjuk ezt a maradékot, a hozzá tartozó váltószámot, 2-t és a százas sor végszámát, 8-at: 1 + 2 + 8, ami egyenlő 11, tehát leírjuk a százasok helyére az 1-et és marad 1, és így tovább. Az eredménynek ilyen módon való meghatározása úgyszólván független a számoszlop hosszától, tehát pl. több száz szám összeadásból származó végösszeg kiszámítása csak másodpercekkel tart tovább, mint néhány szám összeadásánál a végösszeg megállapítása. Az egyes számoknak megfelelő bemetszések pedig, tehát az említett vonalkáknak a beírása megközelítőleg csak annyi ideig tart, mint a számológépnél a billentyűzés, ami azt jelenti, hogy a találmányhoz tartozó, előnyomtatott papírsávval kb. ugyanannyi idő alatt lehet összeadni, mint az összeadógépekkel, de hasonlíthatatlanul kisebb befektetés, ill. költség ellenében. Ennek a számolási eljárásnak előnye még, hogy a papírsáv későbbi esetleges ellenőrzés céljából megmarad, viszont a nem regisztráló számológépeknél néni marad semmi, emellett a számológép teljesítménye korlátozott, ill. bizonyos mennyiségű számjegyet tartalmazó számokkal a gép nem tud dolgozni és még nagyobb gépék készítése a költségeket rendkívüli módon növelné, viszont a találmánynál a papírsáv 'méretei filléres költség ellenében gyakorlatilag véve korlátlanul növelhetők. Fontos még, hogy a számokat nemcsak úgy, mint a fentiekben röviden ismertettük, soronként (vagyis számonként) lehet bemetszeni, hanem le-