143680. lajstromszámú szabadalom • Szemfelszedőgép

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.680. SZÁM 25. a. 30-31. QSZTÄLY — JA—294. ALAPSZÁM Szemfelszedőgép Jantay Gusztáv műszerész kisiparos és Szebenyi Béla kisiparos, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1956. április 25. Kötött áru, főleg a műanyag szálból készült harisnya úgynevezett lefutott szemeinek felszedésére, tehát a hiba kijavítására különleges szerkezetű tűk léteznek, amelyek használatánál működtető alkatrészüket ide-oda kell mozgatni. Régebben erre a célra elektromotort használtak és használnak ma is, de az elektromotor több szempontból hátrányosnak bizonyult és ezért volt már olyan javaslat, hogy a tűt elektromágneses és elektropneumatikus úton működtessék. Mivel azonban az ismert szerkezeteknél ezeknek az elektromágneses és pneumatikus megoldásoknak is nagy hibáik vannak, a találmány célja e szerkezet megjavítása, főleg a csendes járás, nagyobb sebesség és nagyfokú gazdaságosság elérése végett. A találmány fő célja, hogy a tű ide-oda járó részének mozgása eléggé gyors, erőteljes, továbbá egyenletes és jól szabályozható legyen. E célból elsősorban nem elektromágnest, hanem kellő erősségű permanens mágnest használunk az ide-oda járás létesítésére, a váltakozó áramot pedig oly tekercsbe vezetjük, amely e mágnes légrésében helyezkedik el és elég hosszú ahhoz, hogy a legnagyobb lökethosszúság esetén se változzon a légrésben lévő tekercsek száma. Ily módon lehet biztosítani azt, hogy a működtetést létesítő erővonalak száma is változatlan marad. Ezzel kapcsolatban igen fontos még, hogy az ideoda mozgó alkatrészeket igen csekély tömeggel, tehát oly könnyűre készítjük, hogy a tehetetlenségi erők minimálisak és a gyors mozgás akadálytalanul lehetővé válik. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy az ilyen módon létesítendő és a működés szempontjából igen kedvező gyors mozgásnál az árambavezető huzalok az ide-oda hajlítgatás folytán, aránylag rövid ideig tartó használat után, törnek, a találmány tehát ezeknek a huzaloknak a különleges kialakítására, ill. beerősítési módjára is vonatkozik, ami a tartósságot nagymértékben növeli. \ Ezzel a két tökéletesítéssel már sikerül — tartós és biztos működésű kivitel mellett — a nagyon gyors ide-oda járást létrehozni, de ez csak akkor mozgatja a gyakorlat igényeit kielégítő módon a tűt, ha a szükséges, elég nagy nyomásingadozásokat sikerül létrehozni ezzel az ide-oda mozgatott alkatrésszel és ha a légnyomást szabályozni tudjuk. E célból találmány értelmében a szokásos membrán melletti légteret kisebbre választjuk mint magát a membránt és a légtérből továbbszármazó nyomás megfelelő szabályozásáról is gondoskodunk. A csatolt rajz a leírt rendszerű szemfelszedőgép példaképen választott kivitelét ábrázolja. Az 1. ábra a gép függőleges metszete, de a találmány szempontjából érdektelen részek, így elsősorban a felszedő tű elhagyásával. A 2. ábra egy részlet és a 3. ábra a levegőszabályozó készülék metszete nagyobb léptékben. A gép —1— háza tetszetős alakban, pl. eloxált alumíniumból készül és a rajzon fel nem tüntetett rögzítőeszközökkel a —2— permanens mágnes van hozzá, ill. belsejében megerősítve. Ez a mágnes oly erős, hogy légterében az erővonalsűrűség legalább 12000 Gauss. A tapasztalat ugyanis megmutatta, hogy jó működést ennél gyengébb mágnessel még a találmány szerinti kikönnyitett szerkezetnél sem lehet elérni. A mágnes légterében ide-oda járó —3~ henger, az úgynevezett lengő cséve, pl. papírból vagy presspanból készül és a rajta levő —4— tekercselés oly hosszú, hogy középállásban fent és lent a menetek elég nagy száma áll ki a légtérből. Ezzel azt érjük el, hogy a légrésben levő menetek száma, a legnagyobb löketnél is, változatlan marad. A —3— lengőcséve az —5— vezetőcsap mentén mozog, amely magában véve ismert kivitelű, de az ismert szerkezeteknél a cséve ezen a csapon elfordulhat, ami hátrányos. Ezért a találmány értelmében a mágnesben az —5— vezetőcsap mellett még egy további, de jóval vékonyabb —6— csapot erősítünk meg, amely szintén vezeti a lengőcsévét