143674. lajstromszámú szabadalom • Beépíthető feszültségjelző készülék

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Megjelent: 1957. október hó 15-én. 143.674. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — Ri—165. ALAPSZÁM Beépíthető feszűltségjelző készülék Riemer Marcel műszaki és villamossági cikk készítő, Budapest A bejelentés napja: 1955. december 22. Nagyfeszültségű villamosberendezések számára ismeretesek már oly feszültségjelző készülékek, amelyeknél egyszerű rá tekintéssel, éspedig két' optikai jelző összehasonlításával lehet megállapítani azt, hogy a berendezésekben van-e feszültség. Ha ugyanis feszültség nincsen, ez a két jelző egymással azonos külsejű, feszültség jelenléte esetén pedig az egyik jelző sötét, a másik világos, vagy pedig a két jelző színei egymástól eltérőek. Ajánlottak már azt is, hogy az optikai feszültségjelző, vagy cső kétszer meghajlított, tehát U-alakú kivitelben készüljön, miáltal a szerkezeti hosszúság lényegesein megrövidül. Mégis az ilyen feszültségmérők, noha több mint 10 éve ismeretesek, nem terjedtek el, éspedig azért, mert kivitelük a gyakorlat számára nem volt megfelelő. A találmány célja áz ilyen feszültségjelzők szerkezeti kivitelét a gyakorlati igényeknek megfelelővé tenni, tehát azokat tényleg használható szerkezettel elkészíteni. E célból a csövek megerősítése úgy kell, hogy történjék, hogy azok szállítás közben se rázkódjanak és ne törjenek, tehát a csöveket jól kell rögzíteni, amit a találmány szerinti megoldással annak lehetővé tétele mellett érünk el, hogy ' a csöveket könnyen, gyorsan és minden szerszám vagy segédeszköz nélkül lehet kivenni és visszahelyezni. Ez azért igen fontos, mert a csöveket tisztítás végett kell időnként kiszerelni, de emellett bizonyos ideig tartó használat után vagy törés esetén a csöveket cserélni is kell. A találmány értelmében az U-alakú csövek mindkét végénél egy-egy rugalmas, meghajlított lemezbe vannak beakasztva és ezek a lemezek a csőnek úgy egyik, mint másik végénél egy-egy tárcsába vannak beerősítve, ami a fenti célok elérését teszi lehetővé. Tekintettel arra, hogy a hordozható feszültségmérők megbízhatatlanok, mert sok esetten a használó nem tud meggyőződni arról, hogy a készülék szállítás közben nem sérült-e meg, és így már sok halálos baleset történt, a találmány csakis állart^ dóan beépített jelzőkre vonatkozik, éspedig főleg oly kialakításiban, amelynél a készülék tokjának vagy házának felső részén árnyékoló sapka van. Ezzel azt érjük el, hogy a jelző még világos, napsütéses időben is biztosan látható és megbízhatóan jelez. A találmányt a csatolt rajzzal kapcsolatosan részleteiben magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti feszültségjelző példaképpeni kivitelének függőleges metszete, a 2. ábra pedig a felszerelt jelző nézete, kisebb léptékben. • A pl. bakelitből vagy más szigetelőanyagból készített —1— ház felső részén csavarmenet van és ehhez csatlakozik a —2— sapka, amelynek célja a már említett árnyékolás, zavaró fények távoltartása végett és a kúszó áramutak megnövelésére. Az —1— ház felső részén, belül a —3— vállon —4— tárcsa fekszik és ehhez van erősítve két darab —5—• lemezrugó, amelyek derékszögben meghajlított alakúak és vízszintes részükkel a —4— tárcsához simulnak, ahol a —6— csavar erősíti meg azokat. A függőleges szárakon egy-egy ívalakú rész van, amelyek a —7— csövek —7a— elektródáit tartják. A.nem világító —8— vakcsövet a —9— lemez fogja. A —4— tárcsát a —10— spirálrugó szorítja le, amely a —2— sapka középső részébe csavart —11— fém-anyára támaszkodik. Az anyában van a —16— áramvezető vezetéket tartó —12— csavar. Lent a kialakítás hasonló, az —5'— lemezrugók a —4'— tárcsához vannak erősítve és ezt a -^-13— csavar tartja. A ház alsó részébe van becsavarva. a —14— csavar,' amely a földelő vezeték megerősítésére való. Erre főleg 3000 és 10 000 volt között van szükség, 10 000 és 100 OOOvolt között földelés nem szükséges. Az áram a 2. ábrán látható —15— gyűjtősínből a —16— vezetéken át jut a —12— csavarba, innen pedig a —11— anyán, —10— rugón és —6—• csavaron át jut az —5— lemezekbe. Áram hatására így a —7— csövek világítanak, a —8— cső azonban nem és ez azt eredményezi, hogy a —18—- ablaknak a két •—17— ablakkal való ösz^szehasonlítása feszültség jelenlétének vagy jelein nem létének biztos megállapítását teszi lehetővé, ami magában véve ismert. A szétszerelés úgy történik, hogy az —1— házat a felsőrészből kicsavarjuk, éspedig annak az áramsínről való előzetes eltávolítása után, vagy anélkül. Ezután a 4 tárcsát kiemeljük, ami az —5— lemezek rugalmassága következtében köny-