143672. lajstromszámú szabadalom • Tiszta Al2O3-ból ömlesztett üvegipari kádkő és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.672. SZÁM 32. a. 1—4. OSZTÁLY — VI—158. ALAPSZÁM Tiszta Ah03-ból ömlesztett üvegipari kád kő és eljárás annak előállítására A magyar állam, mint a feltaláló Vissy László vegyészmérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1954. október 5. Az üvegipari kemencék élettartamát a kádkö­vek élettartama határozza meg. Az üveg felső szintjén a legerősebb a korrodáló hatás, ezért oda mindig a legjobb minőségű tűzállóanyagokat épít­jük be. Ezeknél a tűzálló anyagoknál arra kell tö­rekedni, hogy minél magasabb olvadáspontú anya­gokból legyenek és minél tömörebb szerkezettel bírjanak. A különböző eljárásokkal gyártott kövek kipróbálásánál arra jöttek rá, hogy a magas alu­míniumoxid tartalmú kövek jobban bírják az igénybevételt, mint a többiek. Hogy az olvadás­pont minél magasabb legyen, nem keramikus mó­don gyártották őket, hanem elektromos ívkemen­cében megömlesztették és úgy készítettek belőle formadarabokat. Az eddigi gyártmányok mind al­fa és béta alumíniumoxid tartalmú darabok vol­tak, így akarták ugyanis megkerülni a gyártási nehézségeket. Jelen találmány a tiszta alfakorundból készült kádkövet ajánlja, mert ez nagyon jól ellenáll az üvegolvadéknak és viszonylag egyenletes a szö­vete. Nincsenek benne hatalmas, 5—10 cm 0 üre­gek, mint az ömlesztett mullit kövekben, hanem apróbb, 1—2 cm 0 lyukak vannak benne, ame­lyek már nem okoznak zavart a használat folya­mán, mert nem állnak egymással összeköttetésben s ha az üvegolvadék eléri ezeket az üregeket, nem tud rajtuk keresztül kitörni. Tiszta alfakorundot tartalmazó ömlesztett kádkövet eddig előállítani nem tudtak, mert a gyártásnál a kész kövek na­gyon törékenyek voltak és nem lehetett őket fel­használni, mert. a legcsekélyebb mechanikai igény­bevételre eltörtek. Ezért állandóan módosító anya­gokat adtak hozzá, hogy használható darabokat kapjanak, azonban ezzel engedményt tettek tűz­állóság és a korróziós ellenállás rovására. Jelen találmány azt ajánlja, hogy tiszta alfa korundból építsük az üvegipari kádak felső sorát, ezek elő­állítási módját is pontosan előírja. * Timföldet elektromos kemencében megolvasz­tanak, majd az előkészített formát a kemence elé viszik és a kemence megdöntésével a folyadékot az odakészített formába öntik. Az öntés megköny­nyítésére a kemencét úgy készítik, hogy két csap körül fogaskerék szerkezet segítségével kb. 30— 45°-ban megdönthető legyen és az elején levő, akár a henger felső szélén (henger alakú kemence) akár attól lejjebb levő kiöntő nyíláson át az olva­dék kiömölhessen. A kemence átmérőjét célsze­rűen úgy választják, hogy a felülről benyúló elektródákat külön ne kelljen a kemencével együtt mozgatni, hanem még ne érjenek hozzá a megbillentett kemence oldalfalához. Rendkívül fontos az öntési formának az anya­ga. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy eddig azért voltak kénytelenek a korundhoz még idegen anya­gokat adni, mert nem volt megfelelő forma-anyag, amibe önteni lehetett volna, ugyanis a tiszta alfa­korund olvadási és öntési hőfokán a forma-anya­gok beleolvadtak a korundba és ez okozta a kö­vek törését, amit azután idegen anyagok hozzá­adásával kellett kiküszöbölni. Ezért célszerű olyan anyagokat használni, amelyek olvadáspontja ma­gasabb a korund olvadáspontjánál. Ilyen anyag pl. a műszén legalább 1200 C°-on kiizzítva, a mes­terséges grafit, vagy pl. a tiszta magnezit. Ilyen anyagokból kell a formát összeállítani és kívül­ről kb. 20 cm vastag infuzória földdel szigetelni. . A hűtést úgy kell vezetni, hogy ditrigonális szkalenoederes kristályosztályban kristályosodó korund váljon ki. Üvegolvadékkal való vizsgálatnál azt tapasz­taltam, hogy kb. ötször kevesebb oldódik belőle, mint ugyanazon körülmények között az ömlesz­tett mullitból. Szabadalmi igénypontok: 1. Üevgolvasztó kádkő azzal jellemezve, hogy tiszta alfakorundból van. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti üvegolvasztó kádkő előállítására, azzal jellemezve, hogy gya­korlatilag tiszta AI2O3 port elektromos ívkemen­cében megolvasztunk és formába öntünk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási • módja, azzal jellemezve, hogy az öntéshez szén­ből, grafitból, magnezitből, vagy egyéb olyan anyagokból készült formákat használunk, amelyek az olvadékban nem oldódnak és amelyeknek olva­dási hőfoka magasabb az öntés hőfokánál. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604538. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom