143668. lajstromszámú szabadalom • Gyűjtősínvédelem zárttéri kapcsolóberendezésekhez
Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.668. SZÄM 21 c. 68—72. OSZTÁLY Se—156. ALAPSZÁM Gyűjtősínvédelem sárttéri kapesolóberendexésekhes A Magyar Állam, mint a feltalálók: Szepesi Endre, dr. Vájta Miklós és Reguly Zoltán gépészmérnökök, budapesti lakosok, jogutódja. A bejelentés napja: 1950. március 21. Nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekiben hibás kapcsolás okozta megszakítási ívek a gyűjtősínekre átterjedve, azok között igen veszélyes, romboló hatású gyűjtősín zárlatot okozhatnak. Ezek megelőzése céljából különböző biztosítóberendezéseket — pl. szakaszolóknak áram alatti kinyitása ellen reteszelő berendezéseket — szokás alkalmazni. Gyűjtősínzárlat azonban még ilyen szerkezetek alkalmazása mellett is bekövetkezhet, amely esetre különféle védőkészülékeket alkalmazunk, amelyek kiváltásuk után a zárlati áram romboló hatását a zárlati áram megszakítása által megszüntetik. A gyűjtősínvédelmi . berendezések ilyen védőkészülékeinek kiváltására eddig a zárlat kísérőjelenségei közül főként a túláramot, a feszültségletörést és az áramirány változást használták fel. Az ilyen védelmi berendezések azonban olyan költségesek és bonyolultak, hogy alkalmazásuk emiatt nehézségekbe ütközik. A találmány szerint a védelmi berendezés kiváltására egy eddig figyelembe nem vett kísérőjelenséget, a gyűjtősínzárlati ív fényhatását használjuk fel. Ebből a célból annak a készüléknek a közelében, amelyből a rövidzárlatot okozó ív keletkezik, fotocellát, vagy fényelemet helyezünk el és ezzel egy érzékeny relét működtetünk, amely a kezelőszemélyzetnek jelzést ad, esetleg megfelelő relék útján önműködőlég a veszélyes áramot megszakító kapcsolókat működtet. A gyűjtősínzárlatot okozó ív rendszerint a készülékeket tartalmazó cellákban keletkezik, pl. szakaszolónak áram alatti megszakítása, kábelvégelzáró, vagy olajos mérőváltó felrobbanása, vagy más készülék meghibásodása folytán. Ez az ív helyes építés esetén a cellából nem is tud a gyűjtősínre átterjedni, a gyűjtősínt azonban így is rövidre zárja. A fotocellát, ül. fényelemet tehát előnyösen a cella előtti és mögötti falon szerelhetjük fel, oly módon, hogy a napfénytől lehetőleg védve legyen. A fotocellát előnyösen úgy választjuk meg, hogy a megszakítási ív által kibocsátott fénynyel szemben különleges érzékenységgel bírjon. Kettős gyűjtősínnel és sínösszekötő kapcsolóval ellátott berendezés esetén az energiát bevezető leágazásokat célszerűé^ az egyik, az energiát a fogyasztókhoz vivő leágazásokat a másik gyűjtősínen csoportosítjuk, a sínösszekötő kapcsolót pedig a találmány szerint a fotocellával, ül. fényelemmel működtetjük. A berendezés olyan lehet, hogy a zárlattól nem érintett leágazások, ill. gyűjtősínrészek működését a zárlatos rész lekapcsolása nem zavarja. Szabadalmi igénypontok: , . .. .... . ... j 1. Berendezés villamos áramgyűjtő sínek zárlat elleni védelmére, amelyet a zárlati ív fényhatásának körzetében elhelyezett fényérzékelő szerv (pl. fotocella, vagy fényelem) és ennek révén vezérelt, a zárlati áram káros hatását megszüntető — önmagában véve ismert — védokészülékek jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyet a gyűjtősínzárlatot okozó ív keletkezése szempontjából veszélyes készülékeket tartalmazó cella előtt és/vagy mögött elrendezett fényérzékelő szerv jellemez. 3. Az 1., ill. 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fényérzékelő szerv a nappali fénnyel szemben árnyékolva van. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 685. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
