143667. lajstromszámú szabadalom • Motoros hajtású jármű
143.667 3 •csoló révén a 21 hajtőtengellyel áll összeköttetésben, ame1 " a maga részéről a 22 házban elhelyezkedő, erőátviteli, kétfokozatú sebességváltót haiT.ia. A 22 sebességváltó kimenő tengelye a raizon fel nem tüntetett fogaskerekek révén a 23 házban eihelyezetí differenciált hajtja, amely viszont a hosszirányban elhelyezkedő és í"T"-mással párhuzamos 24, 25 haj főtengelyeket forgatja. Ezek a 24 és 25 tengelyek a 26, ill. 27 csapágyakban vannak ágyazva, ezek pedig a 4, ill. 5 alvázrészen helyezkednek el és úgy, amint a 3. ábra mutatja, a 24 és a 25 tengely a 4 és 5 részek között hosszirányban helyezkedik el. A 4 és 5 hossztartők olyan elhelyezésűek, hogy gerinclemezeik belső felületei egymással szemben vannak. A 24 tengely a 28 kúpkerékáttétel vagy más megfelelő erőátviteli, eszköz révén elől és hátul egy-egy féltengelyt hajt, amelyek közül az egyiket a rajzon 30-cal jelöltük és ez a hátsó kerekek egyikéhez tartozik. A féltengelyek görgős vagy golyós csapágyakban fordulhatnak el és e csapágyak külső görgő- vagy golyópályáit az 'alábbiakban részletesebben fogjuk ismertetni. A másik 25 hossztengely hasonlóképpen két féltengelyt tart forgásban és ezek közül a 32 tengely a hátsó hajtókerekek egyikéhez tartozik. Az alábbiakban csak a 24 tengely működését fogjuk ismertetni, mert a 24 és 25 tengelyek, valamint a hozzájuk tartozó alkatrészek egymáshoz teljesen hasonlóak. Hivatkozással már most a 6. ábrára, a baloldali 31 ágyazóalkatrész olyképpen helyezkeidik el az alvázon, hogy a 24 tengely körül bizonyos mértékben szögelfcrdulásokat végezhet. Ez a baloldali 31 ágyazőalkatrész oly 32a nyúlványnyal van ellátva, amelynek belső felülete a kúpgörgős 33 és 34 csapágyak külső pályáját tartja. E csapágyak belső pályája a 24 tengelyhez van erősítve. A 6. ábra jobboldalán látható ágyazás 35 belső felfekvő felülettel van ellátva a 36 csőtengely számára, amely a 24 tengelyivel koaxiális. Ez a jobboldali 31 ágyazóalkaí' rész a 4 alvázhoz van erősítve és a 36 tengely a 30 féltengely 37 házával kapcsolódik. Ez a 30 féltengely a 38 és 39 helyeken a csonkakúp" alakú, csöves 40 alkatrészben levő hüvelyekkel kapcsolódik és a 40 alkatrészt a 41 kúpgörgős csapágy tartja a 37 házban. A csöves, forgatható 40 alkatrész belső vége kifelé nyúló 42 karimával van ellátva és ennek külső felületével valaminő módon pl. a 43 orsókkal (amelyek közül a rajz csak egyet szemléltet) a 44 kúpkerék kapcsolódik, amely a 40 alkatrész hengeres külső felületéhez illeszkedik. Ez a 44 fogaskerékgyűrű a kisebb 45 kúpkerékkel kapcsolódik, ez pedig a 24 tengely végrészén van megerősítve. A 31 ágyazórész (az ábra jobboldalán) a 46 csavarok révén egy 47 házzal kapcsolódik és ez a 36 tengellyel koncentrikus. A 47 ház belső része és a 36. tengely külső felülete olyan módon vannak rögzítve, hogy ez a megerősítés meggátolja a forgást, de lehetővé teszi a hosszirányú •elcsúszást a fentiekben már említett beállítás céljából. E célból oldalfelületeikkel egymás mellett elhelyezkedő és egymástól bizonyos távolságban tartott 48, 49 gyűrűket, ill. lemezeket alkalmazunk, melyek külső és belső felületei fögazotfak, két-két szomszédos lemez között pedig vulkanizált természetes vagy mesterséges gumiból álló 50 gyűrű van, amely a lemezeket összekapcsolja. A 36 tengely külső részén 51 csavarmenet van, amellyel az 52 anya kapcsolódik és ennek karimája van olyképp, hogy ez a karima a 49 sorozathoz tartozó, mellette levő utolsó lemezen fekszik fel. Ezzel azt érjük el, hogy az 52 anya forgatásakor a gumigyűrűk nyomóigénybevétele növekszik vagy csökken. A fentiekből már érthetővé válik, hogy mindegyik kerék a többitől függetlenül és utánaengedően van, felfüggesztve az alvázon. Ilyen módon a 30 féltengely, a 40 csöves alkatrész, a 37 ház, a nagyméretű 44 kúpkerék, a 36 tengely és a 49 gyűrűk sorozata oly tengelyek körül fordulhatnak el, amely a 24 tengellyel (ill. annak középvonalával) egybeesik és ez az elfordulás az 50 gumigyűrűk torziós ellenállása ellenében történik. Megemlítendő még, hogy a jármű haladása közben a hajtást nem befolyásolják ezek az említett elmozdulások, tekintettel arra, hogy a 44 kúpkerék az említett egy vonalban elhelyezkedő tengelyek körül forog és bolygókerék módjára mozog a 45 fogaskerék tengelye körül. Űgy, amint a 2. és a 3. ábra mutatja, a féltengelyek 37 háza hengeres nyílásokon hatol keresztül, amelyek a 4 és 5 alváztartók gerincében vannak elhelyezve és ezek a nyílások elegendő nagyok ahhoz, hogy. lehetővé tegyék az említett elmozdulásokat. Mint már említettük, a leírt szerkezet többféleképpen módosítható: így pl. a 47 csöves alkatrészt nem kell az alvázhoz rögzíteni, hanem lehet a 47 részeket két-két felfelé nyúló 53 és 54 karral ellátni úgy, amint a 2. és 3. ábra mutatja és ezek a karok egymással párhuzamosak. A két kart felső végeiknél az 55 kapcsolótag csuklósan erősiti össze. Ez a szerkezet a mellső vagy a hátsó tengelyeknél vagy mindkettőnél alkalmazható és olyan kivitelű, hogy amikor pl. a 3. ábra szerint jobboldalt levő féltengely felfelé mozdul el azért, mert a talaj felszíne egyenlőtlen, ill. a jármű göröngyös részen halad át, az 50 gumigyűrűk megnövelt torziós igénybevétel alá kerülnek és elfordítják a 47 házat, valamint az 54 kart a 46 tengely középvonala körül. Ez az elfordulás a nyíl irányában történik, miáltal az 55 kapcsolótag balra mozdul el és elfordítja az 56 házat, miáltal a benne levő gumigyűrűk torziós igénybevétel alá jutnak és a 37 házat a nyíl irányában igyekszenek elfordítani. Ezáltal a 3. ábrán baloldalt levő kerékabroncs reakcióerőt fejt ki, ill. a talajhoz vagy más felülethez szorul, a:x:GÍyen a traktor halad. Hivatkozással már most a 4. ábrára, a feltüntetett hatkerekű jármű iker-motorát 58-cal jelöltük és ez az iker-motór az alváz mellső részén helyezkedik el. A feltüntetett kiviteli példánál az alváz két hosszirányú, csatornaszerű részből áll, amelyeket a rajzon nem látható keresztdarabok kötnek össze egymással. A 6. ábrán alkalmazott hivatkozási számok hasonló, ill.
