143663. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyag foglalat

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.663. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY — RE—168. ALAPSZÁM Szigetelőanyag foglalat A Magyar Állam, mint a feltaláló Reich Ernő gépészmérnök, Marton Rudolf technikus és Szika Ferenc technikus jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1954. október 15. A szigetelőanyag foglalatok burkolatát két részből — sapkából és köpenyből — szokták készíteni. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy gyártásuk munka- és anyagigényes, s a két rész összecsavarása a szerelést nehézkessé teszi. Az ilyen burkolat könnyen megsérül és a foglalat balesetveszélyessé válik. A jelen találmány kiküszöböli e hátrányokat. Ennek a szigetelőanyag foglalatnak a burkolata — sapkája és köpenye egyesítésével — egy darabból készül és a foglalat érintkező és csatlakozó fémrészei olyan aljzaton vannak rögzítve, amelynek külső átmérője kisebb, mint a foglalat szájnyílása, illetve az E 27, illetőleg E 40 menetének belső átmérője. A találmány szerinti egy darabból készült foglalatburkolat előnye, hogy kevesebb szigetelőanyag és csak egy szerszám, illetőleg egy préselési művelet kell a gyártáshoz, mert az; egy darabból álló burkolat vékonyabb fallal is kellő szilárdságú és az ilyen burkolat a szerelésnél, illetőleg üzemben, kevésbé sérülhet meg, s a baleset jóformán kizárt. A találmány továbbá olyan sajtolás útján gyártható érintkező és csatlakozó fémrészeket javasol, amelynél a vezetéket anyáscsavar közvetlenül szorítja az; érintkezőhöz; és ezáltal az áram, közvetlenül jut az izzólámpa érintkezőjéhez, illetve csak az érintkező szalagnak: kell színesfémből készülnie és ezáltal színesfémben az ismert megoldásokkal szemben megtakarítás érhető el, üzembiztosabb érintkezés mellett is. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel. Az 1. ábra a bakelitburkolatú közcsavaros, foglalat hosszmetszete. A 2. ábra a porcelánburkolatú foglalat hosszmetszete. A 3. ábra a foglalat aljzatának metszete. A 4. ábra a foglalat aljzatának felülnézete, a csatlakozó fémrész metszete. A foglalat 1 burkolata az eddig használatos foglalatok köpenyének és sapkájának: egyesítéséből adódik. A 4 Edison-menet az; 1 burkolatba van sajtolva. A foglalat 5 aljzatának 6 hornyában van a 7 anya és a 8 szorítócsavar, amely a 9 vezetéket, a 12 alátétlemez útján a 10, illetve 11 rugalmas érintkezőszalagokra szorítja. A 10 és 11 érintkezőszalag kicsúszását az 5 aljzatból egyik irányban a 10 szalagnak a 13 helyen való kihajlítása, s a 11 szalagnak a 14 helyen való támaszkodása, a másik irányban pedig a 7 anya akadályozza meg. A 7 anya ugyanis, az; 5 aljzat 15 vállára támaszkodik. Az; 5 aljzat a foglalat felszerelt helyzetében az 1 burkolat 10 peremén ül. Az aljzat rögzítését célszerűen U alakúra meghajlított 17 anya eszközli. A 19 csavar becsa varasakor a 17 anya 20 U szárain, a 18 ferde síkon lecsúszik, ezáltal az 1 burkolat belső falának feszül. Ez a beékelés az aljzatot rögzíti. Az 5 aljzat átmérője kisebb, mint a 4 Edisonmenet belső átmérője, ennél fogva az; 1 foglalatburkolatba könnyen behelyezhető. Az 5 alzjat körkeresztmetszetű, ezért a foglalatban bármely helyzetben rögzíthető. Szereléskor a bekötött ve^ zetékkel az aljzatot a 16 peremig visszahúzva és a 19 csavarra rögzítve, a foglalat egyszeri művelettel szerelhető. A feszültség alatt álló részeket az egy darabból álló burkolat érintésétől biztosan védi, nem úgy, mint a kétrészű burkolatnál, ahol az összecsavarásnál, túlér őltetésnél a burkolat megsérül, a feszültség alatti részek hozzáférhetőkké válnak, Az egyrészű burkolat érintésbiztonságát fokozza a foglalat aljzatának a 19 csavarral való rögzítése, mert illetéktelen a foglalat szét^ és összeszerelését szerszám, hiányában nem végez:heti, míg a kétrészű burkolat kézzel is szétsze^ relhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Szigetelőanyag foglalat, jellemezve egy darabból sajtolt, burkolattal és olyan szigetelőanyag aljzattal, amelynek átmérője kisebb, mint a burkolat szájnyílásának (Edison-menet) belső átmérője. 2. Az 1. igénypont szerinti szigetelőanyagfoglalat kiviteli alakja, jellemezve olyan aljzattal, amelynek érintkező fémrészei megfelelően haj-