143662. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegővel szakaszosan működő szelepes folyadékemelő és szállítóberendezés

2 143-662 ható és szabályozható. Alulról az elzárását az (1) befolyónyílásba helyezett (II) szelep alkalmazásával oldottuk meg. A (3) szeleptányér függőleges mozgást végez, a reá adott nyomástól függően zárja, vagy nyitja az: (1) befolyónyílást. A sűrített levegőt a (III) nyomócső segítségével szintén az (1) befolyó részébe, de a (II) szelep felett vezetjük a berendezés (I) csövébe. Az alkalmazott szelep igen egyszerű, nem kényes. Szerkezete: a (3) szeleptányér az alsó és felső (4) és (5) szelepzárak, az alsó és felső (6) és (7) vezető lécek, a lécekben készített (8) és (9) furatok, amelyek a szeleptányér függőleges kényszermozgását biztosítják. A (4) szelepszár a (8) furatban, az; (5) felső szelepzár a (9) furatban helyezkedik el. A függőleges kényszerpálya ezzel biztosítva van. Alkalmazható más elrendezésű szelep is, ha a megkövetelt működési feltételeknek eleget tesz;: a sűrített levegő adagolása idején a (3) szeleptányér lezárja, a sűrített levegő adagolása szüneteiben pedig megnyitja az (1) befolyónyílást, hogy a folyadék a berendezés csövébe befolyhasson. A sűrített levegőt vezető (III) nyomócső kiképzésével kapcsolatos feltétel az, hogy a végét, amelyen a levegő kiáramlik, a kiemelendő folyadékoszlop irányába kell hajlítani, hogy a sűrített levegő expanziója és áramlási sebessége teljes egészében érvényesülhessen. A (11) csővégre (12) kupakot helyezünk, amelyen csillagalakú szárak vannak kialakítva furatokkal, hogy a sűrített levegőt a berendezés csövének keresztmetszetében elosszák az egyenletes hatás érdekében a káros örvénylések elkerülésére. A vízemelő berendezés a következő módon működik. A sűrített levegőt a (14) légüstben tároljuk, adagolása a megfelelő furatokkal ellátott (13) csap, vagy más megfelelő szerkezettel történik. A sűrített levegőt a (III) nyomócső segítségével bevezetjük a berendezés (I) csövébe, ahol robbanásszerűen kiterjed, leszorítja a (3) szeleptányért a (10) szelepülésre, elzárja az (1) nyílást, illetve elhatárolja alulról a csőben körülzárt folyadékot. A sűrített levegő csak a kifolyás irányában expandálhat és kilöki a csőben levő folyadékot. Ebben a pillanatban megszüntetjük a levegő adagolását, mert hasznos munka végzése nélkül távozna. A külső és belső tér közötti nyomáskülönbség folytán felemelkedik a (3) szeleptányér, a berendezés (I) csöve megtelik folyadékkal. Az ütem ezután megismétlődik. A működés tehát szakaszos. Igen lényeges tulajdonságú vízemelő berendezésünknek, hogy nem gyakorol szívó hatást a környező talajra, a megtöltés a közlekedési edények törvénye alapján történik. A szivattyúk hátránya, hogy szívóhatásuk megbontja a finom szemcséjű talajt, kiüregelést idéz elő, a környező talaj roskadását vonhatja maga után. ' A folyadékoszlop fix elhatárolása akként, hogy az csak a kifolyónyílás felé távozhat, azzal az előnyös következménnyel jár, hogy a berendezés csövét nemcsak függőlegesen, hanem vízszintesen is elhelyezhetjük, vagy kígyószerűen meghajlítjuk.' A sűrített levegő minden helyzetében csak egy irányban tolhatja ki a körülhatárolt folyadékot, tekintet nélkül a cső alakjára, vagy helyzetére. Ezáltal lehetővé válik, hogy kis vízállású medrekből, aknákból, vagy mesterséges kutakból is jó hatásfokkal termelhetünk vizet, illetve folyadékot. A B ábra a vízszintes elhelyezésű berendezés hosszmetszetét példázza, A szerkezet elvi elrendezése teljesen azonos az A ábra szerinti függőleges elrendezésével, csupán a vízszintes helyzetből adódó alaki kivitel ad formai eltéréseket. Így a berendezés (I) csöve befolyó (1/b) végét szögalakban felhajtottuk, ugyancsak szögalakban kellett felhajtani a (2/b) kifolyócsövet is. A (3/b) szelep a befolyónyílás felhajtása miatt szintén változik annyiban, hogy az üzem szüneteiben saját súlyánál fogva leesvén, nem zárja el az (1/b) befolyónyílást, hanem külön kiképzett (15) ülésen fekszik fel, hogy a folyadék befolyását ne akadályozza. A (3/b) szelep azonban kielégíti a működés feltételeit: a sűrített levegő adagolása ideje alatt lezárja a befolyónyílást, az adagolás szüneteiben nyitva tartja a befolyónyílást. Ha az (1/) befolyó végét nem hajlítjuk meg szögalakban, hanem egyenesen hagyjuk, az: A ábrán vázolt szelepelrendezés alkalmazható és fordítva, a függőleges berendezésnél alkalmazható a B ábrán vázolt elrendezés. Alkalmazhatunk azonban tetszőleges elrendezésű szelepet is, ha a működés feltételeit kielégíti. A vízszintes helyzetből eredő egyéb formaeltérések: a (10/b).szélepülés a (Il/lb) szelepház felső részén van, a (6/b) és (7/b) vezetőlécek a (8/b) és (9/b) vezető furatokkal változatlanul megmaradnak. A (Hl/b) nyomócső (11) végződése vízszintes helyzetű, a körülhatárolt folyadékoszlop irányának megfelelően. A C ábra a kígyószerűen meghajlított berendezés csöveinek szerkezeti elrendezését tünteti fel hosszmetszetben példaképpen. A szerkezeti elrendezés és működése teljesen azonos a B ábrán feltüntetett vízszintesen fekvő berendezésével, csupán az (I/c) cső alakjában különbözik, az kígyószerűen van meghajlítva. Vízemelő és szállító berendezésünknek nincsen egyetlen érzékeny, vagy bonyolult szerkezeti eleme. Működése és üzembentartása igen egyszerű, a sűrített levegővel való takarékosság teljes egészében megvalósul és ez lehetővé teszi, hogy kevesebb folyadékszolgáltatás esetén kézierővel tölthetjük meg a légüstöt, a folyadékemeléshez ilyen esetben külön gépi erőre nincs is szükség. Szabadalmi igénypontok: 1. Üzemeljárás sűrített levegővel működő folyadékemelő és szállító berendezéshez, melyre az a jellemző, hogy szeleppel (3) elhatároljuk a kiemelendő folyadékoszlopnak a befölyónyílás (1) felőli végét és a folyadékoszlopot sűrített levegővel emeljük ki a berendezés csövéből (I) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan kiviteli módja, melyre az a jellemző, hogy a sűrített levegőt szakaszosan adagoljuk. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás olyan kiviteli módja, melyre az a jellemző, hogy a sűrített levegő bevezetése és adagolása köz-