143661. lajstromszámú szabadalom • Elektrometer

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.661. SZÁM 21. e. 1-13. OSZTÁLY,—Mu—83. ALAPSZÁM Elektrometer Dr. Vitái Zoltán műszaki szakértő, Budapest, mint a Műszertechnikai Kutatói Munkaközösség jog­utódja. A bejelentés napja: 1955. május 23, Elektromos és főképp elektronikus tervezés­nél, gyártásnál és gyártásellenőrzésnél igen gyakran van olyan műszerre szükség, amelynek önfogyasztása gyakorlatilag elhanyagolható. A mutatós műszerek közül e kívánalomnak egyeb­eiül az elektrometer felel meg. A forgótekercs és más egyéb műszertípusok sem ezt a követel­ményt, sem a kapcsolatos további követelmé­nyeket nem elégítik ki. Részben hasonló célok­ra használható ugyan az elektronikus csővolt­mérő, ennek azonban egyéb hibái vannak, úgy­hogy az elektrométer-típusú műszer a csővolt­mérőnél általában előnyösebb. A találmány célja olyan elektrometer előállí­tása, amely a quadráns-elv változatlan fenntar­tása mellett a használati igények széles skáláját elégíti ki és mérési pontossága az ismert hasonló típusú műszerekét meghaladja. A technika fej­lődésével ugyanis a mérési pontosság iránti kö­vetelmények egyre szigorúbbak lesznek, nem hagyva figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a műszerek mérési frekvenciatartományának felső határa is egyre inkább felfelé tolódik. Ügy találtuk, hogy e követelmények kielégí­tése érdekében elsősorban a műszer szigetelési ellenállásának fokozására kell törekednünk. A megoldás során figyelemmel kell lennünk a szi­getelő testeknek nagyfrekvenciás dielektromos tulajdonságaira és veszteségeire, valamint a le­vegő nedvességének a hatásaira, mind a lecsa­pódások, mind a szigetelőanyagok nedvszívó ha­tása szempontjából. Az elektrometérrel szem­ben támasztott műszaki követelmények kielé­gítése mellett gazdaságos megoldásra kellett tö­rekednünk. A fenti megfontolásokat szem előtt. tartva, eredményre jutottunk, hogy az elektro­metert sztatikus és sugárzásos mérésekhez egy­aránt felhasználhatóvá tehetjük, ha azon szige­telő aljzatnak, amelyre a quadránsok szerelve vannak, szigetelési ellenállását alkalmas módon megnöveljük. Azt találtuk ugyanis, hogy a mű­szer érzékenységét elsősorban az korlátozza, hogy ez a viszonylag nagytömegű test elektro­mos szempontból alacsonyabb értékű szigetelő­anyagból van és szigetelési ellenállás nem ki­elégítő. Azt találtuk, hogy kielégítő eredmény eléré­se érdekében nem szükséges a quadránsok szi­getelő aljzatát teljes egészében nemesebb szige­telőanyagra kicserélni, hanem elegendő, ha az aljzattestet a quadránsok rögzítésére és támasz­tására nemesebb szigetelőanyagból való csa­pokkal, peckekkel és hüvelyekkel szereljük fel. Ennek nyomán a műszer szigetelési ellenállása a hasonló műszereknél jóval nagyobbá válik anélkül, hogy ez akár technológiai, akár gazda­sági hátrányokkal járna. Kísérleteink során po­lisztirol aljzattal és politetrafluoretilén betétek­kel olyan műszert sikerült előállítani, amely­nek szigetelési ellenállása nagyságrendben na­gyobb, mint 1017 ohm és a műszerrel gyakorla­tilag pontosan mértünk 1016 ohm nagyságrendű ellenállásokat. Megállapítottuk továbbá, hogy az ilyen nagy szigetelési ellenállású műszerben a levegő ned­vessége már annyira érezhetővé válik, hogy a •műszerben levő nedvességmentesitő betét álla­pota nem közömbös. Kiderült, hogy e betétek hatása időbelileg korlátolt, mert ha a nedves­séggel, melyet a műszerből elszívtak, telítődtek, feladatukat többé kellőleg nem látják el. Ezzel a körülménnyel eddig nem számoltak, vagy ha számoltak is, nem gondoskodtak olyan betét­cserélési lehetőségről, amely nem igényli az egyébként kényes műszer felbontását. Ennek oka az, hogy az eddig használt kisebb szigetelési ellenállású műszerekben a betét leromlásának a hatása csak igen hosszú idő után vált érezhető­vé és a betét cseréjére csak ritkán került sor. A találmány szerinti nagy szigetelési ellenállású műszer egyes változatai a levegő nedvesedésére is kényesebbek, ezért ajánlatos a nedvesség­mentesítő betétet a műszer felbontása nélkül cserélhetővé tenni. A találmány egy kiviteli példáját a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük.. A rajzban az 1. ábra a quadránstartó aljzat metszete, a 2. ábra ugyan­ennek felülnézete. A 3. ábra a nedvességmente­sítő betétet tartalmazó tok metszete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom