143635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távközlő kábelek védelmére erős áramok befolyása ellen

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TÄIÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.635. SZÁM 21. cl—19. OSZTÁLY — We-133. ALAPSZÁM Eljárás távközlő kábelek védelmére erősáramok befolyása ellen Wedemeyer Erwin oki. mérnök, Berlin—Bahnsdorf, Straubel Horst mérnök, Berlin—Friedrichs­felde és Weiss Johannes matematikus, Berlin. A szabadalom bejelentésének napja: 1956. április 28. A találmány szerinti eljárás távközlő kábelek védelmét célozza erős induktív és galvánáramok befolyása ellen, nagyfeszültségű berendezések­ben, pl. rövidzárlattól eredő zavarók esetében. Nagyfeszültségű berendezéséknek jelenleg szokásos merev csiiilagpont-íakMésénél rövid­zárlat esetében bizonyos körülmények között te­temes rövidzárlati áramok lépnek fel, melyek néhány ezer ampert is elérhetnek. Ezek az: ára­mok a nagyfeszültségű berendezéseket keresz­tező vagy ezekhez közeledő (táviközlő kábelek számára veszélyforrást jelentenek, ment ezáltal a kábelekben több ezer KV-os feszültségek lép­hetnek fel. Kellő védelem nélkül tehát a (kábel­nek is a végkészülékeiknek tönkretételétől, vala^­mint a személyzet veszélyeztetésétől kell tarta­nunk. Ismert védőberendezések lényege az, hogy a kábelköpeny egyenáramú ellenállásának csök­kentésével vagy váltakozó áramú ellenállásának növelésével, illetve .mindkét intézkedésnek egy­idejű alkalmazásával a kábel csökkentési ténye­zőjét, azaz a védett kábelben indukált feszültség és a védetlen kábelben indukált feszültség kö­zötti arányt alacsony értékben tartják, oly cél­ból, hogy a veszélyeztető feszültség csökkentes­sék. Az ismert eljárás azonban számos hátrányt tüntet fel. Ezek újabban, amikor nagyfeszültségű berendezések merev csillagpont-földelése kiter­jedt alkalmazásra talál, erősen érezhetővé vál­nak. Az egyenáramú hosszellenállás csökkenté­sére az ún. rézvédelem szolgál, mely abban áll, hogy az ólomköpeny alatt rézhuzalokat rendez­nek el. Ez az intézkedés általában kevéssé hatá­sos, mert a rézvédelem csak az egyenáramú el­lenállást csökkenti anélkül, hogy egyúttal a vál­takozó áramú ellenállást befolyásolná, mivel a vörösréz permeabüitása gyakorlatilag 1. Azon­kívül ez a védelem igen sok színesfémet igényel. A váltakozóáraimú hosszellenállás fokozására az ún. vasvédelmet alkalmazzák, mely vaspántok alkotta védőszalagozásból áll. Az eddigi felfogás szerint a vasyédelemből csupán nagy kezdeti permeabilitást 'kívánunk meg, mivel csekély be­folyásolásnál is, távközlő kábeleknek és villamos vasúti berendezéseknek hosszú szakaszokon tör­ténő párhuzamos vezetésnél, mely szakaszokban régebben leginkább védett kábeleket használtak, tetemes indukált hosszfeszültségek léphetnek fel. A permeabilitásnak erős áramok hatására történő változását eddig nem vették figyelembe. A vasvédelem eddigi módjának lényeges hát­ránya az, hogy a nagy kezdeti permeabilitás erős befolyásolási áramok esetében fellépő telítés miatt isimét igen erősen csökken és így a véde­lem éppen a különösen veszélyeztetett. körzet­ben hatástalan lesz. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a távközlő kábelberendezés kielégítő vé­delme csak akkor van biztosítva, ha megfelelő intézkedésekkel a csökkentési tényezőt nagy be­folyásolási térerősségek esetében biztos véde­lemre elegendő, gyakorlatilag állandó értékre állítjuk be. A találmány szerint a mágneses anyagnak megfelelő nyírásával és az anyagvastagság kellő megválasztásával a csökkentési tényezőt úgy választjuk meg, hogy a veszedelmes befolyáso­lási térerősségek körzetében gyakorlatilag, ál­landó, biztos védelemre elegendő értéket kap­junk. A találmány lényege legjobban az alábbi fej­tegetésekből tűnik ki: Az 1. ábra szerinti I görbe a szokásos vasvéde­lemmel ellátott távközlő kábel csökkentési té­nyezője a veszélyeztető feszültség függvényé­ben. Mint ebből az ábrából látható, a csökken­tési tényező értéke, a vasvédelmi szalagozás nagy kezdeti permeabilitása folvtán, igen gyorsan csökken, minimumot ér el, majd ismét teteme­sen növekszik. Ebből következik, hogy nagy be­folyásolási feszültségek körzetében a csökkenési tényező kb 1 nagyságrendű és nem lép fel védő­hatás. A II görbe a találmány szerint védett ká­bel csökkenési tényezőjének lefolyását szemlél­teti. Ez a görbe is aránylag meredeken esik, azonban az I görbétől eltérőleg, nem emelkedik meredeken, hanem egész enyhe emelkedésű úgy, hogy a nagy veszélyességi feszültségek körzeté­ben a csökkenési tényező még elegendő kicsiny. Ez annyit jelent, hogy a kritikus befolyásolási

Next

/
Oldalképek
Tartalom