143622. lajstromszámú szabadalom • Tartálybetét tekercsfilmek előhívására

143.622 3 A 6 filmvezető a központtól való távolságának megfelelő sugárral hajlított idom, melynek menetirányú végén a filmvezető 8 rés van kialakítva. A rés szélességének mérete a film szélességével azonos, úgyhogy abba hajlítás nélkül éppen belefér. A film felszínével szomszédos résfalak keskeny 6a peremmel vannak ellátva, hogy a film belső, képet tartalmazó felületei a réssel egyik oldalon se érintkezhessenek. A rést a film celluloid oldala felől képező 6b nyúlványok középen nem találkoznak, úgyhogy a film vége két ujj fogásának megtartása mellett a résből kivehető és a 7a perforációs nyílások a 6c nyúlványokra akasztáséval rögzíthető. A filmbevezető 8 rés helyzete az 5 terelőtárcsákhoz képest, úgy van megválasztva, hogy az az 5a ablakréshez közel, de a tárcsa 9 nyíllal jelölt forgását véve alapul, eléje essen. így a különböző menetmagasiságökhoz tartozó érintő vonalak az ablaknyílás menetirányú részének közelében jönnek létre, ott, ahol az 5 terelőtárcsák közötti belső térben bemenő spiráltekercsek felülről még éppen nyitottak, de már az oldalirányú bevezetésiből származó hajlítás kiegyenlítődése után odasimulnak az 5 terelőtárcsák belső felületéhez, amely helyzetüket azután a közéjük és rájuk fekvő 7 "film véglegesíti. A készüléket a film befűzése előtt, kezdő helyzetben kell forgatni, amikor tehát a spirálpálya kezdete felül nyitott és egyszintben van az 1 tengelymag felszínével, mely utóbbin 1b rés van a kezdő 7b filmvég rögzítésére. A kazettában levő filmtekercs befűzése világoson is történhet. A film kezdő végét kb. két cm hosszúságban lekeskenyítjük úgy, mint az a film-kazetták orsójába való befűzéshez is szükséges. Az így nyert 7b fület a celluloid felszín felé lehajlítjuk. A filmvéget emulziós felszínével felfelé (kifelé) , tekintően, ä filmvezető 8 résen átvezetve, a 7b fület az lb résbe dugjuk, a filmszalagot beillesztjük a 4 spirálpálya kezdetébe, a 6 filmvezetőt kissé előre forgatjuk, mire a 7b filmvég rögzítődik. A további, csupán feltekercselő művelet már sötétben végezhető. E célból egyik kezünkkel a 8 résnél megtámaszkodó kazettáit, vagy a filmtekercset élei mentén tartva, ezen kéz mutató ujját a 6 filmvezetőn ilyen célra alkalmazott kerek 6d nyílásba akasztjuk, másik kezünkkel a 3 szorítógyűrű révén a dobot megfelelő irányba forgatjuk, ügyelve arra, hogy a 7 filmszalag állandóan enyhén feszült helyzetben maradjon. Kazetta esetében a feszülést elegendően biztosítja a kazettában és a 8 bevezető résen kelétkező súrlódás, sőt a kazetta, a 6 filmbevezető tetején egy rugalmas lemezzel meg is erősíthető, mely esetben azt fogni sem kell. Ily módon tehát viszonylagos forgást létesítve a spirálmeneteket rögzítő 1 tengelymag és az 5 terelőtárcsák között, a 7 fim folyamatosan ráfekszik a belső térbe érkező spiráltekercsaken képződő filmvezető pályára és azon rögzítve marad. A feltekercselés befejezte előtt a filmvégződést a kazettáról levágjuk, két ujjunk között tartva kiemeljük a 8 résből, majd ráakasztjuk a 6 filmvezető ezen célt szolgáló 6c nyúlványaira. Ezután a feltekercselt film a tartályba helyezhető. A tartálybetétről letekercselés az előzőek fordított műveleteként • történik, ellenkező irányú forgatás mellett. Amennyiben arra is súlyt helyezünk, hogy a nedvesen tekercselt film emulziós felszíne még a Szélek mentén se érintkezzen a filmvezető 8 réssel, a filmszalagot a celluloid oldala felőli 6a résperemekhez kell tartani, Különben nedves fi lm véget legjobb filmcsipeszbe fogni és annak súlyával függőlegesen megterhelve, kifeszítve tartani. Ha a feltekercselés alatt álló, vagy már feltekercselten rögzített film, helyzetét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az a spirálpályáról elmozdulni nem képes, mert oldalirányban a függőleges 4e peremfalak miatt nem mozdulhat, mely utóbbiak viszont az 5 terelőtárcsákhoz támaszkodnak, lefelé pedig a spiráltekercs vízszintes szárára fekszik fel, felfelé való kimozdulását viszont a forgató és fékező erőknek körszerű ívrószek mentén érvényesülő centripetális komponense akadályozza meg, kényszerítvén a filmet a 4e peremek közötti kisebb sugarú spirálfelületen maradni. A 6c fülekbe beakasztás után a spirál rugalmassága és1

a súrlódás elegendően biztosítják a feltekercselt állapotot, úgyhogy a forgó részt rögzíteni nem szükséges. Másrészről úgy is tekinthetjük a dolgot, hogy tekercselés közben zárt spirálpályát képezünk a filmszalag szamára, amelyből a már feltekercselt film kijutni nem tud még akkor sem, ha kifeszítéséről nem gondoskodunk. Az esetleges helytelen kezelés miatt a meglazuló film kiugorhatna ugyan vájatából, és egyik oldalt a 4e peremre kerülhet, de még ez esetben is a 4 menetek között marad, mert a peremfal vastagsága kisebb, mint az alsó vízszintes felfekvő felület szélessége. A tapasztalat szerint teljesen elengedett film vezetés mellett is zavartalan a spirális feltekercselődés, amikor äs a film időnként a 4e peremre is kerülhet, de hamarosan visszatér a vájatába. Ezen hibás kezelésű esetekben is tehát csak az történik, hogy a film emulziós felületének képet nem tartalmazó szegélye érintkezik a felette levő spiráltekercs alsó felületével, ami az eddig forgalomban levő összes tankbetéteknél már eleve megvan. Perforált szélű film esetében a felfekvő film rögzítésére más kiviteli módok is lehetségesek, a készülék azonos szerkezeti felépítése mellett. Ilyen megoldásokat mutatnak példaképpen a 3—6. ábrák. A 4 spirálszalag filmvezető felfekvő felületét úgyis kiképezhetjük, hogy azon a perforációs nyílásoknak megfelelően a 4f fogazatot (lásd a 3. és 4. ábrák baloldali részéin) alkalmazunk. Ilyen fogazás elegendő akár minden harmadik perforációnyílás számára is. Ez esetben a. 4c oldalperem el is maradhat és az 5 terelőtárcsák közötti távolság a film szélességi méretére állítandó (1., 4. ábrán). Amennyiben, a tankbetét nem perforált filmre készül — ahol a kezelő folyadék beáramlás nem csak a menetek között képzett szűkebb résen, hanem a perforációs nyílásokon keresztül is történik —, célszerű az oldalvezető 4e peremek, helyett az 5 ábra szerinti szakaszos 4g peremeket alkalmazni, amikor a peremdarabok közötti részeken, tágabb nyílások adódnak a folyadék be- és átáramlás megkönnyítésére. Ezen utóbbi két megoldásnál — tehát amikor oldalperem nincs, vagy csak szakaszosan van —, még további filmvezetést biztosító megoldás is el-