143616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati bőrök szőrkinyerő gyors meszezésére

Megjelent: 1957. augusztus hó 1 -én

. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.616. SZÁM 28. a. 1—2. OSZTÁLY — KO-824. ALAPSZÁM Eljárás állati bőrök ssőrkinyerő gyors mesxexéttére A magyar állam, mint a feltalálók: Kolos Ferenc 40%, Róna István 20%, simontornyai, Wiedner László 40% budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés, napja: 1955. augusztus 5. Ismeretes, hogy az állati nyersbőröket a bőrgyártás első fázisában ki kell meszezni. A rneszezés célja az epidermisz és a szőrzet eltávolítása, a bőrben levő zsírok elszappanosítása és a bőrök kellő felduzzasztása. Az állati nyersbőrök sómentes súlyra számítva mintegy 3—10% szőrt tartalmaznak. Ez a szőrmennyiség — amely különféle iparágak értékes alapanyagát képezi — a gyakorlatban alkalmazott meszes eljárások többségénél veszendőbe megy. Az általánosan ismert eljárásoknál — nehezebb bőrök esetében — olyan fürdőben kezelik a bőröket, melyek 5—15 g/liter nátriumszulfidot (60%-os) és 5—15% oltottmeszet tartalmaznak a bőrre számítva. A meszezés ideje 1—2 nap. Ilyen kezelés mellett azonban a szőrzet teljesen tönkre megy és legjobb esetben is csak mint tömör szőr használható. Ezek után kézenfekvőnek látszik olyan meszes eljárás kidolgozásának szükségessége, melynél a szőr kinyerhető. Több olyan eljárás ismeretes, amely ezt a célt kívánja megoldani. Legismertebb ezek közül a svődolás, melynek hátránya, hogy munkaigényes, továbbá csak apró bőröknél használható. Hasonló célt szolgálnak a szőrmentő lassú meszes eljárások, amelyek ugyan univerzálisak, azonban hátrányuk a hosszú 2—6 napos átfutási idő,, nagy edényszükséglet, továbbá munkaigényesek is. Ezek az eljárások a meszes üzemek kapacitását erősen lecsökkentik és pl. hazai viszonylatban egy bőrgyár kivételével sehol sem alkalmazhatók. Fentieken kívül ismeretesek puffersók ill. védőkolloidok alkalmazásán alapuló eljárások. Ezek azonban technikailag nehezen kivitelezhetők, nehézkesek, anyagigényesek és nem üzembiztosak, továbbá sok esetben túl hosszúak is. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy olyan eljárás, amely egyszerűen és rövid idő alatt — 24 órán belül — a szőr egyidejű kinyerését megoldva dolgoznak, nem ismeretes. Kísérleteink arra irányultak, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, mellyel 24 órán belül üzembiztosan jó minőségű szőr nyerhető vissza. A cél tehát, hogy a normál szőrmentő meszesek 2—6 napos időtartamát 24 órára vagy még ennél rövidebb időre csökkentsük le. Ennek elérése érdekében közismerten alkalmazható meszezést gyorsító faktorok, úgymint a hőmérséklet emelése, a kénnátrium mennyiségének emelése, valamint a mechanikai mozgatás fokozása. Ha a szokásos szőrmentő eljárás/oknál alkalmazott normális hőmérsékletet emeljük, úgy ez a kész bőrre károsan hat, annak minőségét rontja, másrészt pedig a szőrt erősen károsítja. A kénnátrium mennyiségének emelése sem alkalmazható az eljárás gyorsítására, mivel a szőrzetnél bekövetkező romlás még nagyobb lesz, mint a hőmérséklet emelése esetében, sőt 24 órás eljárásnál a szőr teljesen tönkremegy. Ha ilyen esetekben egyidejűleg még mechanikai mozgatást is alkalmazz nánk, úgy a visszanyerni kívánt szőr teljes egészében értéktelenné válik. Természetesen ismeretesek eljárások, amelyek lehetővé teszik a kénnátrium mennyiségének emelését az említett hátrányok nélkül, pl. puffer rendszerek alkalmazásával. Ez az út azonban nagyüzemileg csak nehezen, minimális üzembiztonsággal valósítható meg, mivel a pufferolt rendszerben a bőrök nem válnak szőreresztővé, és ezért a szőr eltávolítása céljából a meszezés adott fázisában a pufferhatást meg kell szüntetni. Ez nagyüzemileg igen nehezen valósítható meg, mivel a legkisebb eltérések esetén is szőreresztési nehézségek, ill. szőrronesolás következhet be. A mechanikai mozgatás ugyancsak alkalmatlan) a normál meszezés meggyorsítására, mivel a szőr erősen filcelődik a mozgatás hatására, sőt nagy szakítószilárdságbeli csökkenést is mutat, Megállapításunk szerint sem a normál meszes eljárások, sem az ismert akár védő' /«Mloidos, akár puff érrendszer es szőrmentő eljárásoknál az ismert gyorsító faktorok nem alkalmazhatóak, mivel vagy a szőreresztés nem következik be teljes mértékben, vagy a kinyert szőr minősége nem megfelelő, ill. a szőreresztési idő hosszú. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a meszezést gyorsító mechanikai hatások, a hőmérséklet emelése tetszőleges mértékben alkalmazható abban az esetben, ha a bőröket a szokványos ázó után olyan fürdőben kezeljük, amely minden hozzátét