143615. lajstromszámú szabadalom • Szekrényes lapátképző berendezés, főleg farostlemez előállítására
Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.615. SZÁM 38. c. OSZTÁLY — KO-720. ALAPSZÁM Szekrényes lapképső berendezés, főleg farostlemez előállítására A Magyar Á'.lam, mint a feltaláló, Kováts László jogutódja, Budapest. Bejelentés napja: 1954. február 24. A szekrényes lapképző berendezések eddigi kivitele olyan volt, hogy minden egyes helytálló lapképző szekrényhez tartozott egy töltő- és egy szívóberendezés. E megoldás alkalmazása esetén tehát minden egyes szekrény töltési, laszívási és ürítési művelete külön-külön és egymásután történt, így a lapképzés szakaszos jellegű volt s ebből eredően a fajlagos beruházási . költségek magasak voltak, a segédberendezések .— vákuumszivattyú és töltőberendezés — kihasználása rossz volt és viszonylag több személyt kellett foglalkoztatni az üzemeltetésnél. Vízgazdálkodási szempontból is hátrányos volt a megoldás, mert minden egyes kád ' külön víztartómedenoét igényelt. JeJlen találmány a fenti hiányosságokat kiküszöböli azáltal, hogy egy három kádból álló forgórendszer segítségével a lapképzés három főműveletét — az öntést, a leszívást és az ürítést (kiszerelést) — kádanként külön-külön, de egyidőben lehet elvégezni. Ily módon a termelékenység nagyobb, mintha három különálló kádban egymástól függetlenül folyna a lapképzés. Azonkívül a töltőberendezés és a vákuumszivattyú szinte folyamatosan üzemeltethető, mert csak a rendszer továbbfordításának ideje alatt kell azokat üresjárással működtetni. Minthogy a három szekrényhez egy töltőberendezés, egy vákuumszivattyú és. egy víztartó medence szükséges, a fajlagos beruházási költségek is kisebbek. E berendezésnél kevesebb személyt kell foglalkoztatni, mintha három különálló kádban történne a lapképzés. A találmány szerinti berendezésnek egy példakénti kivitelét a rajzmelléklet segítségével magyarázzuk, melynek 1. ábrája a berendezés felülnézetét és a 2. ábrája az I. ábrán kijelölt AB metszetet mutatja. Az 1, 2 és 3 jelű kádak egy kerethez (4) vannak erősítve, s így egy szerelési egységet képeznek. Az egyes kádak külön-külön kiszerelhetők a (4) jelű keretből s az üzem a maradék két kádból álló rendszerrel folytatható. A forgórendszer az (5) jelű kerekek révén támaszkodik a (6) betonmedence oldalfalára épített (7) jelű sínre. A (4) jelű keret —- és vele együtt a szekrények — mozgatása egy függőleges tengely (8) körül történik. E tengely (8) meghajtását egy motor (9) végzi a (10) jelű,tengely közvetítésével. Az egyik szekrényállás helyéit — a rajz szerinti példánál az (1) szekrényállásnál — a szekrény felett van a töltőberendezés (11). A forgásirányban következő szekrényállás helyén a szekrény alján lévő (12 csőcsonkhoz történő csatlakozásra alkalmas fej (13) van elhelyezve. Ezen keresztül a (14) csövön át közlekedik a szekrény a vákuumszivatytyúval. A szekrények szerelvényei az önmagukban is^ mert kivitelektől nem térnek el. A találmány szerinti berendezés üezemeltetése a következőképpen történik. Az (1) szekrényben elhelyezett. szita alatti teret vízzel töltik fel, majd a (11) töltőberendezésen keresztül ömlik az előkészített massza a szekrénybe. A kimért massza betöltése után a szita alatti vizet a (12) csőcsonkon át leeresztik, s így a szita alatt előálló vákuum a szita fölötti massza víztartalmának nagyrészét leszívja. Amíg az (1) szekrényt töltik, addig a (2) szekrény leszívása és a (3) szekrény kiszerelése történik. Az (1) szekrényt feltöltése után lefedik, ugyanakkor — illetve kis időeltolódással — a (13) fejet leváltják a (2) szekrény (12) csőcsonkjáról, miközben a (3) szekrény kiszerelése is megtörtént s a motor (9) megindításával a (4) jelű keretet elfordítják 120°-kal, s a (3) szekrény töltésével, az (1) szekrény leszívásával és a (2) szekrény ürítésével folytatódik az üzem. A (13) fejnek a (12) jelű csőcsonkhoz történő csatlakoztatása, illetve a leváltása a (15) jelű kar segítségével történik. Természetesen a példaként felhozott kiviteltől eltérő megoldásokkal is érvényesíthető a találmány alapgondolata. Például a leszívást, két fokozatban lehet elvégezni, ami szükségessé teszi, hogy a forgó rendszer négy szekrényt foglaljon magába.' Továbbá megoldható a találmány szerinti berendezés motorikus meghajtás nélkül is. Ebben az esetben kézi erővel lehet a (4) jelű keretet forgatni. Az ismertetett lapképző berendezés több példányát párhuzamosan kapcsolva, olyan gépcsoportokat lehet képezni, amelyekkel további gazdasági előnyök érhetők el azáltal, hogy a töltőcsövek, va-