143603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 3-amino-hidantoinok előállítására
Ú Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143-603. SZÁM 12- q. 32—34. OSZTÁLY Ge-203. ALAPSZÁM Eljárás helyettesített 3-arnino-hidantoinok előállítására J. R. Geigy A.—G. cég, BASEL (Svájc), mint dr TAUB William, REHOVOTH (Izrael,) jogutódja, A bejelentés napja: 1955. február 15. A találmány olyan új, gyógyszerészetileg hatásos hidantoinszármazékok, nevezetesen • 5,5-diszubsztituciós 3-amino-hidantoinokat ölel fel, amelyeknek általános képlete Rj CO — N — NH2 V c R2 N — CO I ahol RÍ és R2 azonos vagy különböző, adott esetben O-val vagy S-sel megszakított és/vagy a vonatkozó aromás magokban halogén-helyettesített szénhidrogénmaradékok, melyek egymásközt is kötve lehetnek, és - R3 hidrogén vagy kismolekulasúlyú alkilmaradék. Különösen azt észleltük, hogy ezeknek a vegyületeiknek nagy vizelethajtó (diuretikus) hatásuk van. 5,5-diszubsztituciós 3-amino-hidantoinok eddig még nem váltak ismeretessé. C-monoszubsztituciós "glicin-N-karbondiészterekct Schlögl K. és Korger G. (Monatshefte für Chemie 82, 799—814, 1951) hidroazinos kezeléssel alkálioldható vegyületekké alakították át, melyekről kezdetben azt tartották, hogy azok C-szubsztituciós as-triazindiónok. Később Schlögl K., Derkoseh J. és Wawersich E. (ugyanott, 85, 607—626, 1954.) kimutatták, hogy a szóbanforgó reakciótermékek 'minden valószínűség szerint 5-monoszubsztituciós 3-amino-hidantoinok. Az említett szerzők az előállított vegyületek tekintetében sem gyógyszerészeti tulajdonságokat nem közöltek, sem pedig azok gyógyszerészeti felhasználhatóságára nem tettek indítványt. Annál kevésbé volt várható az a megállapításunk, hogy a fenti általános képletű 5,5-diszubsztituciós 3-aminohidantoinoknak a már jelzett vizelethajtó hatásuk van. Az új 5,5-diszubsztituciós 3-amino-hidantoinokat magában véve ismert módon állíthatjuk, elő, és pedig olyképpen, hogy Rí COOH V c /\ ii. R2 N — COOH I R3 általános képletű C,C-diszubsztituciós glicin-N-karbonsav egy moinohidrazidjának reakcióképes .funkcionális származékát a megmaradó karboxilcsoport tekintetében, vagy pedig ilyen sav monohidrazidját az N-helyzetű karboxilesoport tekintetében, vagyis szabad C-helyzetű karboxilcsoporttal — ahol a véghelyzetű hidrazidnitrogénatom esetleg könnyen lehasítható helyettesítőt is hordhat —, oldószerek jelenlétében vagy ilyenek nélkül, gyűrűzáró feltételeknek, így elsősorban fokozott hőmérsékletnek vetjük alá. A képletben Rí, R2 és R 3 jelentése a fenti. Ennek az eljárásnak előnyös kiviteli módja például abban áll, hogy — tekintettel a megmaradó kaiboxilcsioportra — a hidrazidot mint reakcióképes származékot, vagyis -; Rj CO — NH — NH2 c /\ in R2 N — CO — NH — NH2 I Rs általános képletű dihidrazidot, ahol Rj5 R 2 és Rj" jelentése a fenti, vizes szuszpenzióban vagy oldatban hevítjük. Emellett a szabaddá tett hidrazin folyamatos eltávolításéra a víz nagyrészét lassankint lepárolhatjuk. Az ehhez szükséges dihidrazidokat pl. úgy kapjuk, hogy C,C-diszubsztituciós glicin-N-karbonsavak diésztereit fölös mennyiségű hidrazinnal alkoholos oldatban hevítjük. Egy másik kiviteli mód szerint C,C-diszubsztituciós gliein-N-karbonsavak monohidrazidjainaik észtereit addig hevítjük, amíg az észterkötésben jelenlevő oxidvegyület teljesen le nem hasad. E
