143599. lajstromszámú szabadalom • Filmtár fényképezőgépekhez

Megjelent: 1957. október hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.599. SZÁM 57. a. 11. OSZTÁLY — Fa-253. ALAPSZÁM Filmtár fényképezőgépekhez Debnár József szerkesztő és Farkas Gábor szerkesztő, Budapest. A bejelentés napja: 1955. augusztus 5. A találmány célja a fényképezőgépekhez oly filmtároló létesítése, mely a jelenleg használatban lévőknél tökéletesebb, a célnak megfelelőbb, egyszerűbb, tartósabb, könnyen kezelhető, tökéletesen fényzáró és olcsóbban állítható elő. A találmány szerinti filmtároló az összes felsorolt előnyökkel rendelkezik, alkatrészeinek kisebb száma, egyszerű tökéletes alakja biztosítja, hogy sorozatgyártásban az ismert filmtároknál olcsóbban állítható elő. A találmány szerinti filmtárnak négy szerkezeti része van: 1. az alsó tárháza, 2. a felső tárháza, 3. a filmtartó csévéje és 4. a fényszigetelő párnái. A tökéletes szerkesztés lehetővé teszi, hogy szerkezeti részei műanyagból előállíthatók oly eredménnyel, hogy a filmtár a sajtolószerszámból a kivétel után, minden gép vagy kézimunka nélkül azonnal kifogástalanul használható és az alkatrészei cserélhetők. A rajz a találmány szerinti filmtámak példaképpen vett foganatosítási alakját mutatja. 1. ábra a filmtár nézeti rajza, csukott állapotban, a 2. ábra a felső tárház, a 3. ábra az alsó tárház, és a 4. ábra a filmtartó cséve. A rajzon —a— jelöli az alsó tárházat, —b— az alsó tárháznak záróperemét, —c— a záróperem rögzítő csappantyúját, —d— a felső tárházat —e— a felső tárház záróperemét, —f— a záróperem rögzítő csappantyúját, —g— a filmtartó csévét, —h— a filmvégtartó nyílást, levő, filmvég rögzítőcsúcsokat, —-rj párnát. A filmtárt úgy használjuk, hogy a filmvéget a —g— filmtartó cséve —4i— nyílásán átfűzve, kb. 3 m-m visszahajlás után meghúzzuk amikor a filmvéget a csévéhez rögzítik az —i— rögzítő csúcsok. A filmnek a csévére történt felcsavarása után, a csévét az —a—• alsó tárházba helyezzük, majd a —d— felső tárház ráhelyezése vei, a tárházrészeket egy nyomással az —f— és —c— csapi— a nyílásban a fényszigetelő pantyúk segítségével egyesítjük. A tárház felnyitása éppen így egyszerű széthúzással történik, mert a rugalmas alapanyagból sajtolt tárház oldalain kiképzett —c— és —f— csappantyúk egymást átlépve, egymás mellé zárva rögzítenek, vagy egymást átlépve nyitnak. A film behelyezésénél, vagy kivételénél jelentkezik a találmány szerinti filmtár előnye az eddig ismert filmtárokkal szemben. Az eddig használtak ugyanis, csőszerűén vannak kiképezve és egyik oldaluk fedéllel zárható, ezzel szemben a találmány szerinti filmtár a tengely síkjában van osztva, ami biztosítja a film könnyű, biztos, sérülésmentes gyors cserélését, a tökéletes fénykizárást és könnyű kezelést. Szabadalmi igénypontok: "1. Filmtár fényképezőgépekhez, jellemezve hosszirányban osztott, nyitható házzal (pl. —a—, —d—) és rögzítő csúcsokkal (pl. —i—) ellátott filmtartó csévével (pl. —g—). . 2. Az 1. igénypontban meghatározott filmtár kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ház részei (pl. —a—, —d—) az osztási sík mentén peremmel vannak ellátva (pl. —b—, —e—) és a peremen kiképzett csappantyúk (pl. —c—, —f—) a ház részeket egymáshoz rögzítik. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott filmtár kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az osztási sík a ház hossztengelyén halad keresztül. 4. A 3. igénypontban meghatározott filmtár kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a filmkivezető nyílás (pl. —k—) ugyanazon síkban van a ház hossztengelyével. 5. Az előző igénypontok bármelyikében meghatározott filmtár kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csappantyúk (pl. —c—, —f—) a ház anyagából vannak kiképezve. 6. Az előző igénypontok bármelyikében meghatározott filmtár kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a filmtartó cséve (pl. —g—) filmvégtartó nyílásában (pl. —h—) a rögzítő csúcsok (pl. —i—) a film egyik oldalát érintve rögzítenek. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2137. Terv Nyomda, 1957. Felelős vezető: Gajda László