143596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés getter előállítására

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. , _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.598. SZÄM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — Ee-272. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés getter előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Porubszky Jenő, technikus, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1955. április 16. Mint ismeretes e getterek egy fémbáriummal (Ba) megtöltött vas (Fe), nikkel (Ni) vagy réz (Cu) csövecskékből állanak. E csövecskék töltése meglehetős problémát okoz, mert a bárium igen nagyfokú reakcióképessége miatt csak nemesgáz védőatmoszférában olvasztható. Az eddigi eljárá­soknál általában, pl. Espe-Knoll „Werkstoffkunde der Hochvakuumtechnik" c. könyve szerint a csö­vecskéket a következőképpen töltötték meg. Egy felül nyitott edénybe a felső nyíláson keresztül fémbáriumot és alsó végükön nyitott fémcsövecs­kéket helyeztek el. Az edény felső nyílásának be­forrasztása után egy szívóosövön keresztül az edénybe vákuumot létesítettek és a fémbáriumot melegítéssel megolvasztották. A bárium megolva­dása és a töltendő csövecskék alsó nyílásának bele­merülése után az edénybe argon gázt eresztettek, miáltal a külső gáz nyomása a báriumot a csö­vecskék vákuumterébe felhajtotta. Egy másik, a 418. sz. keletnémet szabadalomból ismertté vált eljárás szerint t egy vastagfalu üveg­edényen belül helyetfoglaló tartály fenekének fu­rataiba helyezték el a megtöltendő .csöveket U alakura meghajlítva. A furatokat a bedugási helyen ol. hőálló keramikus masszával tömítették. A tar­tályt és az alulról beledugott csöveket kívülről va­lamilyen fűtőtest vette körül. A bárium a tartály­ban helyezkedett el. Az egész berendezést körül­vevő vastagfalu üvegedény vákuumzáróan tömít­hető volt. Ezután az üvegedénybein vákuumot lé­tesítettek, majd a fűtőtest siegítségével a báriumot felmelegítették, amely megolvadása után önsúlyánál fogva a csövecskékbe belefolyt. Ezután az edényt kihűtötték, a berendezést szétszedték, a csövecské­ket a tartályból levágták, a furatokat kitisztították és a művelet új csövekkel beragasztva megismé­telhető volt. Egy harmadik ismert eljárás lényegében ,e két eljárás kombinációját képezte. \ A fenti eljárások számos hátránnyal rendelkez­nek. Elsősorban a gyártás meglehetősen bonyolult és az üzemeltetés egymásután következő primitív műveletek állandó ismétlését kívánja, pl. felragasz­tás, levágás, furatok kitisztítása. A gyártás ezért csupán szakaszos, s a tulajdonképpeni produktív idő, a töltés, az egész folyamatnak csak igen kis hányadát képezi, mert a gyártási idő legnagyobb részét az edény felmelegítése és kihűtése, valamint a különböző be- és kiszerelési műveletek igénylik. A találámányunk szerinti új eljárás a fenti hát­rányokat küszöböli ki és lehetővé teszi egyszerű módon a folyamatos gyártást is. A találmányunk szerinti eljárást a mellékelt példaképpeni ábra kapcsán magyarázzuk. Az ábrán 1 pl. vasból készült tartályt jelöl, amely a 2 célszerűen tömítőeni ráhelyezett fedővel van el­látva. E fedőbe torkolnak a 3 pl. vasból készült fűt­hető cső és a 4 gázbevezető cső. Az 1 tartályban helyezkedik el a fémbárium 5, amelybe a 3 vascső-, vön keresztül a megtöltendő 6 csövet bedughatjuk. Az 1 tartály alulról gázlángokkal vagy pl. akár elektromos úton is fűthető, míg a 3 cső fűtése cél­szerűen elektromos, A megtöltendő 6 csövek a 7 vezeték révén csatlakoznak a vákuumvezetékhez. A berendezés működése és ezzel együtt a talál­mányunk szerinti eljárás a következő: Az 1 tar­tályt ellátjuk az 5 báriumadaggal, amelynek után­pótlásáról a berendezés szétszedése nélkül pl. egy másik, ezzel az 1 tartállyal közlekedőcsővel összekötött tartály segítségével gondoskodhatunk (az ábrán az nem szerepel), majd ráerősítjük a 2 fedőt- Ezután a 4 gázlevezetőcsövön keresztül megindítjuk az argonöblítést és az 1 tartályt, va­lamint a 3 csövet a bárium olvadáspontja fölé me­legítjük. A 4 csövön keresztül beáramló argongáz megvédi az 5 báriumot az oxidációtól. Ezután be­dugjuk a 3 csövön keresztül a szívás alá helye­zett 6 megtöltendő csövecskét, amely felveszi a 3 cső hőmérsékletét, miközben a megolvadt bá­rium felszívódik benne, egészen a 3 cső felső vé­gének megfelelő magasságig. Ezen felül ugyanis a töltés önmagától megáll, mert a 6 cső' felső része nincsen fűtve és így itt a bárium megdermed és ezzel elzárja a további olvadt bárium elől az utat. A 6 cső a találmányunk szerinti eljárásnál akár vas, akár nikkel,, akár réz cső lehet. Az egyik csö­vecske megtöltése után folyamatosan a következő csöveket tölthetjük és ha a bárium állandó után-

Next

/
Oldalképek
Tartalom