143593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ceruzák előállítására

2 143.593 punk. Ennek az első műveletnek a lefolytatása után a további alkatrészeket fokozatosan és újabb melegítés nélkül adagoljuk az oldatot. Ezután falisztet vagy f aport adagolunk be megfelelő mennyiségben és az anyagot gyúrjuk mindaddig, amíg alakítható masszát nem kapunk, amelynek sűrűsége nagyjából a gitt sűrűségével egyenlő. A gyengén lúgos anyag így pl. borax találmány szerinti alkalmazása megkönnyíti a kazein feloldását, amely ebben az alakjában nagyon benső kapcsolatot létesít a faanyaggal. A többi lúgos vegyülethez viszonyítva a boraxnak az az előnye, hogy a fehérjéknek később a bekövetkező zselatinizálódása lassabban és szabályosabban történik, emellett pedig a borax fölös mennyiségének jelenléte bizonyos tartósító hatást fejt ki. Hasonlóképpen megtehetjük azt is, hogy még karbamiidot is adagolunk, ami azért előnyös, mert a borax egy részét helyettesítheti és ezzel a kazein oldását elősegíti. Egy zsírvegyületből származtatott magasabbfokú zsírsav, főleg egy olajszármazék adagolása vagy (felhasználása különösen kedvező hatást fejt ki az ilyen módon előállított, szintetikus faanyag tulajdonságaira. Ez az adalék tényleg alkalmas arra, hogy meggátolja az anyag túl gyors száradását és ilyen módon elkerülhetők a massza belsejében a nem kívánatos feszültségek, valamint az alakváltozások. Ez különösképpen akkor fontos, ha ezt a masszát ceruzatestek készítésére akarjuk felhasználni, mert a ceruzatest legkisebb szabálytalanságai is meggátolják a test és a bél közötti jó kapcsolatot és megnehezítik a bél pontos, központos elhelyezését. Megemlítendő még, hogy a zsírsav adagolása megjavítja az anyag alakíthatóságát, ill. azt lágyabbá teszi és azt eredményezi, hogy az ilyen módon csökkentett súrlódás következtében a sajtoláshoz csekélyebb nyomás is elegendő. A nyomásnak ez a csökkenése elérheti az általánosan szokásos nyomások egyharmadát is. A fenol vagy a rézszulfát által elért tartósítóhatás nagyon előnyösen -mutatkozik a fehérjefélék és a fa stabilitása szempontjából. A sajtolandó anyag alkatrészeinek a találmány szerinti kombinációja révén lehetővé válik a masszák nedves állapotban tartani vagy raktározni és néhány napon át használatra kész állapotban tartva konzerválni, anélkül, hogy idő előtti keményedés vagy baktériumok által történő minőségromlás következne be. Megemlítendő végül, hogy a kész terméknek gyors megkeményedését és nedvességgel szemben való ellenállását olyképpen lehet elérni, hogy az anyagot sajtolás után gőzhalmazállapotú formaldehid hatásának tesszük ki vagy ezt az anyagot fürdőben alkalmazzuk, melynek sűrűsége, tehát az oldat koncentrációja 10% lehet. Ez a kezelés lehetővé teszi a kazein részleges kondenzációját és azt is megengedi, hogy a fenol vagy a karbamid a formaldehiddel, műgyanta képződése mellett kondenzálódjék. Az egyes anyagok, tehát a ceruzatest készítésére való massza alkatrészeinek súlyaránya pl. a következő lehet: 20 kg faliszt vagy fapor, 5,5 kg kazein, 900 kg borax, 500—1000 g olajsav, amelyhez 15—30 g emuziót adagolunk, 150 g kristályos fenol, 50 g rézszulfát, 20 g oranzs II. (narancssárga), — naftoloranzs, 1 g rodamin és 36 liter víz. Űgy amint a fenntiekben 'már említettük a találmány oly berendezésre is vonatkozik, amellyel a belet és az azt körülvevő szintetikus faanyagot egyidejűleg lehet sajtolni. Javasolták már az efféle ceruzák oly előállítását, amelynél a ceruzatest létesítésére való anyag fúvókán sajtolás révén halad keresztül és a fúvóka vezetőcsővel központos elhelyezésű, ez a cső pedig előre elkészített belet vagy a bél készítésére alkalmas képlékeny anyagot vezet. Ennél az ismert berendezésnél a bél vagy annak létesítésére való massza vezetésére használt cső annak a fúvókának a belső terében végződik oly módon, hogy a ceruzatest készítésére való massza a belet vagy az annak készítésére való masszát körülveszi és közben nyomás alatt áll, ez utóbbi anyagot pedig mozgása közben magátfal viszi. Ebből következik, hogy a ceruzatest készítésére valló anyag olyan időpontban érintkezik a béllel, amikor végleges keresztmetszetét még nem vette fel. Ebből szükségszerűen következik, hogy a belet létesítő massza nem kívánt alapváltozást szenved. A bél keresztmetszete ugyanis kisebbé válik, és helyzete a ceru- , zatestben nem központos a keletkező nyomáskülönbségek folytán, amelyek azért állnak elő, mert a két massza a fúvókában egyesül. Ismert körülmény, hogy a nem helyes vagy nem központos elhelyezésű és ezért egyenlőtlen keresztmetszetű ceruzák, vagy az olyanok, amelyeknél a test sűrűsége változó, hasznavehetetlenek, ill. a kereskedelemben el nem adhatók. Ezért eddigelé a képlékeny masszákból sajtolt ceruzák a gyakorlatban nem terjedtek el. A találmány szerinti eljárás, amelynek megvalósítására való berendezésnél a ceruzákat a test és a bél egyidejű átsajtolásával, kettős fúvókával 'készítjük, lehetővé teszi, valamennyi fentemlített hátrány vagy nehézség kiküszöbölését és az eljárást az jellemzi, hogy a ceruzatest készítésére való imasszát először minden oldalról alkalmazott nyomással összeszorítjuk, amíg a végleges keresztmetszetnek megfelelő vagy azzal közelítően azonos keresztmetszetet fel nem veti, majd pedig a masszát a belet alkotó masza köré sajtoljuk és ezzel együtt hoszszú rúd vagy szalag létesítése mellett kisajtoljuk. Ez az eljárás lehetővé teszi az etetésnél oly nyomás alkalmazását, amely egyenletesen hat a fúvóka nyílásának egész keresztmetszetére és ezáltal a bél középhelyzetéből nem tolódhatik el. Azt is elérjük az eljárással, hogy az anyag sűrűsége egyenletes, tehát nincsenek a ceruzatestnek helyenként gyenge részei. A ceruzatest masszája teljes egyenletességei veszi körül a