143580. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses eljárás és berendezés ferromágneses anyagok, különösen lemezanyagok legalább egy anyagjellemzőjének roncsolás nélküli, célszerűen folyamatos ellenőrzésére

£j 143.580 közül az utóbbi van túlsúlyban és így a mérés­nek állandó középértékű indukált feszültség alapján való foganatosításakor a viszonylag na­gyobb keresztmetszetű anyag fajlaeos vasveszte • sége a névlegesnél kisebbre adódnék,, vagyis az anyagot a valóságosnál jobb minőségűnek mér­nők. A szabatos mérési eredmény biztosítása vé­gett ezért az indikációt a keresztmetszetváltozás függvényében a 0,7 hatvány szerint az előbbivel ellentétes értelemben kell módosítani. Fentiekből .kitűnően akár az indukció, akár a vizsgált anyagban keltett -iluxus maximumát tartjuk állandó értéken, mindkét esetbein gon­doskodnunk kell az indikációnak a keresztmet­szetingadozásokból származtatott jellel' való helyesbítéséről, ami az indikáló szerv különle­ges kialakítását teszi' szükségessé. Kombinálhatjuk azonban az említett két mé­rési elvet úgy, hogy indikációra már a helyes­bített jel kerüljön, amikor is indikáló szervként szokásos teljesítménymérő iműszer alkalmaz­ható. Ha ugyanis az indukált feszültséget úgy vezéreljük, hogy az indukció változásból és a ke­reszitmetszetváltozásból a vasveszteség értéké­ben jelentkező ellentétes hatások egymást ép­pen kiegyenlítsék, az indukáció magát a fajla­gos vasveszteséget fogja jelezni. A találmány szerinti elektromágneses eljárás fentiek értelmében mármost abban van, hogy az ellenőrzendő anyagjellemző meghatározása végett az anyag mágnesesen kijelölt szakaszát állandó frekvenciájú egyenletes átmágnesezés­nek vetjük alá és az átmágnesezésből a vizsgált anyagjellemzőtől függő villamos jelet származ­tatunk, majd ezt az anyag keresztmetszetétől függő villamos jellel az anyag keresztmetszeté­nek ingadozásával a vizsgált anyagjellemző ér­tékében okozott hibák kiküszöbölése értelmé­ben helyesbítjük és indikáljuk. Láttuk ugyanis, hogy a találmány szerinti ellenőrző eljárás alapja az állandó frekvenciájú egyenletes át­mágnesezés, amelynek keretén belül azután az alkalmazott mérési elvtől függően a maximá­lis indukciót vagy állandó értéken tartjuk, vagy a keresztmetszetingadozásoktól függően módo­sítjuk és szükség esetén az indukció, illetőleg az indukált feszültség megközelítően szinusz­"aláikűléfölyasaTa^^ A találmány szerinti eljárás foganatosításá­hoz oly ^berendezést alkalmazhatunk, amelynek a találmány értelmében a vizsgált anyag kereszt­metszetétől függő első villamos jelet származ­tató első mérőeleme, homogén átmiágnesező te­ret létesítő és a vizsgált anyagjellemzőtől függő második villaimos jelet származtató második mérőeleme, a vizsgáit anyagot a mérőelemeken átvezető pályája, az első villamos jelet a máso­dik villamos jel keresztmetszetingadozások okozta változásainak kiegyenlítésiére hasznosító legalább egy korrekciós szerve, az első, illetőleg második mérőelemet tápláló legalább egy áram­forrása, valamint a korrekciós szervvel befolyá­solt legalább egy indikáló szerve van-. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti el­járás foganatosításához való berendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. Neve­zetesen : Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi elrendezését föltüntető vázlat. A 2—4. ábrákon az 1. ábra szerinti elvi el­rendezés három különböző kiviteli alakjának általános elrendezése látható. Az 5. ábra a 2. ábra szerinti általános elren­dezés példakénti kiviteli alakjának egyszerű­sített kapcsolási rajza. A 6. ábra a második mérőelem példakénti ki­viteli alakjának a 7. ábra VI—VI vonala men­tén vett metszete. A 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala mentén vett metszet. A 8. ábra a 6. és 7. ábra szerinti mérőelem kapcsolási vázlata a permeabilitás mérése ese­tén. A 9. ábra hasonló kapcsolási vázlatot tüntet föl a fajlagos vasveszteség mérésére. A 10. és 11. ábra az indikáló szerv két további példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A 12. ábra az 5. ábra szerinti berendezés erő­sítőjének kapcsolási vázlata. A 13. ábra az 5. ábra szerinti berendezés kor­rekciós szervének kapcsolási vázlata. A 14. ábra az 5. ábra szerinti berendezés egyenirányítójának és szűrőjének kapcsolási vázlata. A 15. ábra a 3. ábra szerinti általános elren­dezés példakénti kiviteli alakjának egyszerűsí­tett kapcsolási rajza. A 16. ábra a korrekciós szervvel egybeépített indikáló szerv példakénti kiviteli alakjának a 17. ábra XVI—XVI vonala mentén vett hossz­metszete. A 17. ábra a 16. ábra XVII—XVII vonala mentén vett vízszintes metszet. A 18. ábra a 16. és 17. ábra szerinti indikáló szerv kapcsolási vázlata. A 19. ábra a 16-—18. ábrák szerinti indikáló szerv további példakénti kiviteli alakjának kap­csolási vázlata. A 20. ábra a találmány szerinti berendezés gyakorlati példakénti kiviteli alakjának a 21. ábra XX—XX vonala mentén vett hosszmet­szete. A 21. ábra a 20. ábrának megfelelő fölülnézet. Végü l: ~AT227 ábra a 20. és 2l7¥brä"XXII—XXII vo­nala mentén vett keresztmetszet. A rajzon azonos hivatkozási számok azonos részletekét jelölnek. Tekintettel arra, hogy a 143.005 számú (Vi—144 alapszámú) szabadalmi leírásban ismertetett berendezés különösen al­kalmas a keresztmetszetmérésnek a találmány szerinti berendezésben való foganatosítására, a jobb áttekinthetőség végett azokat a részleteket, amelyek mindkét leírásban szerepelnek, azonos hivatkozási számokkal jelöltük. Az eltérő rész­letek számozását viszont úgy választottuk, hogy a két szabadalom tárgya együttesen legyen ta­nulmányozható és amennyiben analógia van, ez a számozásból kitűnjék. Ezért a hivatkozási szá­mok 80-nál kezdődnek. Hasonló módon, ha a jelleg azonos, de az elrendezés tükör képszerű, a hivatkozási szám vesszőzött. Azonos jellegű és hasonló rendeltetésű részletek megkülönböztető jele alsó számindex. Elektromágneses szempont­ból analóg, de bekötésük folytán kompenzáló

Next

/
Oldalképek
Tartalom