143578. lajstromszámú szabadalom • Szita vagy rosta

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYJ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.578. SZÁM 1. a. 20-32. OSZTÁLY — Vi~183. ALAPSZÁM Szita vagy rosta Vyzkumny ústav dopravní a úpravárenské techniky, Praha. Feltalálók: dr. Smejkal Milos és Sklenár Adolf, fenti cég mérnökei, Praha. A bejelentés napja: 1955. október 15. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1954. október 16. Olyan laza, ömlékeny anyagoknak vagy áruknak, melyek nyirkosak, nedvesek, számottevő résziben porszeimeséket tartalmazó, vagy pedig agyaggal vagy hasonló anyagokkal keveritek, szitálás vagy rostálás útján történő fajtázása alkalmával a sziták vagy rosták szemed tudvalevőleg gyakran eldugulnak. Ennek folytán a szitákat vagy rostákat kézzel, vagy pedig félig vagy teljesen önműködő kaparok vagy kefék segélyével folyton tisztítani kell, ami rendszerint nem teljesen, kielégítő megoldás. A találmány szerint ama drótoknak vagy szalagoknak, melyekből a szita vagy rosta áll, egymást keresztező két rendszerét egymáshoz, képest mozgathatóra készítjük. A találmány tárgyának egy példaképpeni foganatosítási alakját a csatolt razj vázlatos ábrázolásiban szemlélteti, éspedig az 1. ábra oldalnézetben, a 2. ábra felülnézetben, míg a 3. ábra nagyobb léptékben a harántrendszer egyik szalagját mutatja 'be. 4. ábra a rendszerek egyikének nem folytonos mozgatását végző szerkezet egy példájának vázlata, az 5. ábra pedig egy vibrációs rostát szemléltet, melynél a találmány tárgya nyer alkalmazást. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a szita vagy rosta hosszanti rendszere az egymással párhuzamos —1— drótokból áll, míg a harántrendszert egymással párhuzamos, éleikre állított és az —1— drótok vezetésiére való —6— bemetszésekkel ellátott —2— szalagok alkotják. E —2— szalagok mindkét végükön —7— fülekkel vannak ellátva, amelyek a —8— görgőkön vezetett —3— drótkötelekhez vannak erősítve. A —2— szalagok tehát egymással össze vannak kötve és így azokat a —3— drótkötelek útján a hosszanti rendszer —1— drótjai mentén ide-oda mozgathatjuk. Ez pl. d 4. ábrán szemléltetett elrendezéssel végezhető. Ennél az elrendezésnél az egyik —8— görgőre —9— forgatytyúcsap van erősítve, mely a—10—hajtórúdés —4— kulissza útján kap ide-oda levegőmozgást, minthogy a —4— kulisszát a —11— tengely segélyével hajtott —5— forgattyúcsap mozgatja. .A —4— kulissza úgy van, kialakítva, hogy az —5— csap körmozgásának nagyobb része való áthaladása folyamán mozgatja el, váltakozva az egyik vagy másik irányba. A —2— szalagok tehát a —11— tengely minden körülfordulása folyamán egy-egy ide-oda, mozgást végeznék az —1— drótok hossziránya , mentén. E mozgásnak mineműségét, illetve útját a kulissza kialakítása útján befolyásolhatjuk. A —11— hajtótengely fordulatszámával pedig a szitálandó vagy rostálandó anyag mineműségéhez alkalmazkodhatunk. A —2— szalagok az —1— drótok mentén való 'mozgásuk folyamán e drótokról a rajtuk tapadó anyagot lekaparják. A —2—"szalagok alternatív mozgása következtében az anyag nem hajlamos arra, hogy ezekre a szalagokra rátapadjon Az 5. ábrán az egész rostaszerkezet vázlatosan oldalnézetben látható. A —12— kerekre felépített szita e keret és a —13— tartórudak és —14— rugók segélyével rugalmasan van a helytálló tartószerkezet —15— lemezeire felfüggesztve. A rázómozgást a —16— motor idézi elő, mély egyben a —11— tengely és —10— hajtórúd útján a —2— harántrendszernek a hoszszanti —1— rendszerhez képesti mozgatását is végzi. A —2— szalagok közötti távolságot célszerűen nagyobbra vesszük, mint amekkora az f —1— drótoknak egymáshoz képesti távolsága. Szabadalmi igénypontok: 1. Szita vagy rosta, mely a drótoknak vagy szalagoknak egymást keresztező két rendszeréből áll és melyet az jellemez, hogy a két (1, 2} rendszer egymáshoz képest 'mozgathatóan van elrendezve.