143571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőhatású kondenzációs termék előállítására

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.571. SZÁM 28. a. 5-8. OSZTÁLY — VA—546. ALAPSZÁM Eljárás cserzőhatású kondenzációs termék előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Dr. Vágó György, Lénárt Pálné, Kovács István, Diósady Pál budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. április 7. Számos olyan eljárás ismeretes, amelyek műcserzőanyagok előállítására vonatkoznak. Ezek az eljárások azonban úgyszólván kivétel nélkül fenolkrezol, ill. fenol-krezol-xilenol anyagok keverékét használják alapanyagként, fenolikus komponensként. E módszerek tehát a fenol, valamint a para-és meta-krezol hasznosítására törekszenek, annak ellenére, hogy ezek az anyagok a világpiacon nehezen beszerezhetők, szemben az o-krezollal, amely lényegesen olcsóbb és könnyen hozzáférhető alapanyag. Ennek oka abban keresendő, hogy a bőripari szakemberek az o-krezolból eddig előállított műcserzőanyagokat — annak nem megfelelő minősége miatt — nem javasolták. Ennek tudható be továbbá az is, hogy a szakirodalom és a szabadalmi leírások igen kis része foglalkozik ezen anyagból előállítható műcserzőanyagokkal és eljárásokkal. A 425.037 sz. angol szabadalom utal o-krezolból előállítható műcserzőanyagra, amelynél egyik komponensként o-krezol szulfonátumnak o-krezollal való kondenzációs termékét javasolja. Ugyancsak ismeretes, hogy o-krezolból, bikromátból és szulfitszennylúgból ikrómtartalmú műcserzőanyag állítható elő. A fenti eljárások alapján előállított műcserzőanyagok azonban a gyakorlatban nem igen váltak be, a növényi cserzőanyagokat a legjobb esetben is csak kevéssé voltak képesek helyettesíteni, önálló cserzésre egyáltalán nem alkalmasak. A legjobb helyettesítő műcserzőanyagok legfeljebb 15— 20%-os mennyiségben voltak felhasználhatók, mint helyettesítő cserzőanyagok a cserzési idő elhúzódása, továbbá a cserzésre kerülő bőr minőségének veszélyeztetése nélkül. Kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy az o-krezolból is lehet jóminőségű helyettesítő cserzőanyagot előállítani, amennyiben azt két lépésben kondenzáljuk össze formaldehiddel vagy formaldehidet leadó vegyületekkel vagy egyéb aldehidekkel. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az első lépésben szulfonált állapotban, a második lépésben szulf onálatlan állapotban kondenzáltatjuk az o-krezolt formaldehiddel. Megállapítottuk továbbá, hogy ;az o-krezolnak azon hátrányos tulajdonságát, hogy a kondenzáció kezdetén könnyen képez átmenetileg oldhatatlan fázisokat, elkerülhetjük, ha pl. a formaldehiddel történő kondenzáció alkalmával a hőmérsékletet fokozatosan emeljük és ha a hígítóvizet csak az első kondenzációs lépés vége felé, vagy csak azután adagoljuk. Az eljárásunk szerint az első kondenzációs lépésben a formaldehidet 0,5 mól felett, célszerűen 0,71 •mól, a második lépésben pedig 0,5 mól alatti, célszerűen 0,2 mól mennyiségbén használjuk a fenolikus komponensre számítva. A szulfonáláshoz az ekvivalens kénsavmennyiségen felül 10—30%-kal többet alkalmazunk. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az o-krezolt a második kondenzáció alkalmával részben vagy egészben egyéb fenolikus komponensekkel, pl. mono-, difenolok, naftalin származékok és/vagy lignin szulfosavval helyettesítjük. A találmány szerinti o-krezol alapú műcserzőanyagnak nemcsak az az előnye az eddigi műeserzőanyaggokkal szemben, hogy 40—50%-ban is képes a növényi cserzőanyagokat helyettesíteni, hanem emelett a cserzési idő is, mintegy 10—20%-kal rövidebb, anélkül, hogy a cserzés minősége a legcsekélyebb hátrányt szenvedne. Eljárásunkat az alábbi példákkal szemléltetjük: 1. Példa. 22 kg o-krezolt 23,6 kg 98—99%-os kénsavval 1 órán át 70 C°-on két órán át 100 C°-on szulfonálunk. Ezután 22 kg 40%-os formaldehidet keverünk hozzá 3 óra leforgása alatt állandó keverés mellett 35 C°-on, majd 2 órát 40 C°-on, 1 órát 70 C°-on kondenzáljuk tovább és a kondenzáció vége felé 22 kg vizet adunk hozzá kis részletekben. Ezután 20 kg 27 Bé-es szulfitszennylúgot adagolunk hozzá és 70 C°-on forgatjuk fél óráig. Az előbbiek szerint előállított kondenzációs termékhez 20 kg difenol keveréket (ún. difén) adunk és további fél órát keverjük 70 C°-on, majd az anyagot 40 C°-ra hűtjük le és 3,3 kg 40%-os formaldehidet adagolunk hozá, ismét felmelegítjük 70 C°-ra és 2 órán át kondenzáltatjuk. A kész kondenzációs termékhez 10 kg 60%-os ecetsavat adagolunk és végül kb. 30 kg ammóniával a pH-t úgy állítjuk be, hogy az