143569. lajstromszámú szabadalom • Kézi kötőgép

143.569 5 amint ezt a 125 helyzet a rajzon mutatja. Ebben a helyzetben a lecsúszás nem lehetséges, fennáll tehát a sérülés vagy törés veszélye. Hogy ezeket a kedvezőtlen eseteket is kikapcsoljuk, a tűemelőn a 126 elterelő lemez szegecsek révén van megerősítve. Tekintettel arra, hogy a 34 tűemelőn rendes körülmények között a 32 működtető csap van a tűemelő kikapcsolása végett, van továbbá két 127 és 128 vezetőcsap vagy pecek, a 127 és a 32 peckek alsó végei az elterelő lemez számára mint rögzítő szegecsek működhetnek. A 126 vezetőpeeek alsó vége nem rögzítőszegecs az eltérítőlemez számára, hanem osak a tűemelőn van megerősítve. A 128 vezetőcsap az eltérítőlemez megfelelő kivágásán köztér hagyása mellett van átvezetve, hogy az eltérítőlemezt csak a J27 és 32 csapok kössék össze a tűemelővel. Ily módon az eltérítőlemeznek elég hosszú, szabadon rugózó része van. A 126 eltérítő elem 130 mellső éle derékszögben meg van hajlítva és a 120 ferde felület fölé nyúlik. Emellett ez a derékszögű lehajlítás oly módon ferde helyzetű, hogy nagyjából párhuzamos a tűemelő ferde 120 élével. A derékszögű 130 meghajlítás alsó 131 éle (2. ábra) nagyjából párhuzamos a tűemelő síkjával, a mellső 132 él azonban felülről lefelé ferdén elhelyezkedő kialakítású. A szerkezet olyan legyen, hogy a tűemelő 122 mellső csúcsa a derékszögben meghajlított 130 felülettől elválasztott (ernyőzött) helyzetben legyen. Ha ablakát a D irányban mozog és eközben véletlenül a tűláb legömbölyített éle kb. a 135 helyen (4. ábra) ütközik a 126 eltérítő lemez 132 éléhez, akkor egészen meghatározott nagyságú nyomóerők lépnek fel ezen az élen. Felülnézetben (2. ábra ennek a 136 nyomóerőnek a vetülete merőleges az eltérítő lemez mellső 132 élére. Hogy ennek a nyomóerőnek az eltérítő lemezre kifejtett dinamikus hatását világosan láthassuk, bontsuk fel ezt az erőt a két 137 és 138 összetevőre, amelyek közül a 137 összetevő erő függőleges, a 138 erő pedig vízszintes, A függőleges 137 erő az eltérítőlemezt megemelni igyekszik, a vízszintes 138 erő pedig a megerősítés helyénél, éspedig főleg a 127 és a 32 szegecseknél fellépő ellenállások ellenében hat. Hasonlók az erőviszonyok oldalnézetben is, ami a 4. ábrán látható. Ezen az ábrán a nyomóerő oldalirányú vetülete 139-cel van jelölve és ezt az erőt a 135 tűláb fejti ki az eltérítő elem mellső 132 élére. A nyomóerőnek ezt az öszszetevőjét is lehet két további 140 és 141 összetevőre felbontani, melyek közül a függőleges 140 erő az eltérítő lemezt megemelni igyekszik. A 2. ábra szerinti helyzetben a megemelést létrehozni igyekvő 137 erő* csupán aránylag kicsi kell, hogy legyen, mert a 132 él a 142 darabbal emelendő meg, hogy a tű 143 lába ezen él alatt elhaladhasson és ilyen módon a ferde 121 felülethez ütődhessen, ahol azután az F nyíl irányában csúszik el. Ha azonban a 143 tűláb jobboldali irányban odébb fekvő helyzetet vesz fel úgy, amint azt a 3. ábra mutatja, akkor féllép még a felfelé irányuló 137 erőösszetevő. A nyomóerőnek ez az összetevője azonban a 3. ábra szerinti helyzetben minden valószínűség szerint nem elegendő az eltérítő lemeznek az ezesetben viszonylag nagy 144 darabbal való megemeléséhez, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a tűláb a 132 él alatt elhaladjon. Ezért a tűláb az eltérítőlemez mellső 130 felülete mentén fog mozogni a G nyíl irányában, hogy azután végülis ezt a 130 felületet elhagyva a tűemelő jobboldali, ferde 120 felületéhez érkezzen. A fenti, fejtegetésekből már nyilvánvaló, hogy az eltérítőlemez használatával teljesen elkerüljük azt a veszélyt, hogy a tűláb bárminő elképzelhető helyzetben a lakat mozgását akadályozhatná vagy meggátolhatná. A tűláb eltérítése a 122 csúcstól jobbra vagy balra történik. A tűsüllyesztő beállítása egy forgatható tárcsa és ehhez tartozó, eltolható görbe vezeték segítségével történik. E célból az 54 vezetőalkatrész (5. ábra), amely a 101 tűsüllyesztőhöz tartozik, a 110 csappal van ellátva, amely az 53 lakatlemez mellső oldalán a 112 forgatható tárcsa spirális 111 görbületébe hatol be. Ez a spirális görbe oly módon keletkezik, hogy a 112 beállítótárcsának az 53 lakatlemez felé fordított oldalán mélyedést munkálunk meg, oly módon, hogy e mélyedés külső éle a kívánt spirálisr-görbe alakú. Ezen a görbén egymástól egyenletes (szabályos) távolságban 114 mélyedések, tehát rögzítő alkatrészek vannak. A tűsüllyesztő 110 csapja ilyen módon ehhez a spirális görbe alakú testhez szorul mert az 54 vezetőalkatrészt a 115 csavarrúgó veszi körül. Ez a 115 csavarrúgó a lakatlemez hátsó oldalán van, éspedig a lakátlemez és a 101 tűsüllyesztő közötti szabad térben. A 115 rúgó kampóalakú végei a 117 sín körszegmens alakú 116 kivágásaiba fognak be. A 112 állítóesavar a lakatlemez közepén megerősített 118 csap körül forgathatóan van ágyazva. A 112 beállítótárcsa forgatása révén, ha azt a p nyíl irányában mozgatjuk, a 110 csap egymásután csappan be a 114 rögzítőkbe, mert a 111 spirális test mentén csúszik el. Ezáltal a tűsüllyesztő fokozatosan vagy szakaszosan mozog a q nyíl irányában. Hogy a 112 beállítótárcsa mindenkori rögzített helyzetét kívülről látni lehessen, a beállítótárcsa mellső oldalán a 150 mélyedésben 1 és 10 közötti számok vannak, éspedig a kör mentén oly módon elosztva, hogy helyzetük megfelel a 114 rögzítők helyzetének. Ez a 150 mélyedés kívülről a 151 fedőlemezzel vagy tárcsával el van takarva és ez utóbbi a 152 csavar révén oly módon van megerősítve, hogy a 112 beállítótárcsa forgásában nem vesz részt. A fedőlap vagy tárcsa egyik részén köralakú 153 ablak van (10. ábra), amelyen át a tárcsa forgatásakor egymás után válnak láthatóvá a számok, amelyekből megtudhatjuk, hogy a 101 tűsüllyesztő melyik helyzetében van. Ezzel a rögzítőkkel működő beállítókészülékkel kényszermozgásúan lehet biztosítani azt, hogy a tűsüllyesztő mindig pontosan ugyanazt a helyzetet vegye fel, miáltal a kötött áru készítésénél a pontatlan beállításból keletkező eltérések, tehát a szemtávolságban bekövetkező hibák a találmánynál nincsenek. Tekintettel arra, hogy a tű-lábak a leírt kiviteli alaknál mind a felső, mind pedig az alsó üzemenkívüli helyzetbe vihetők, a lakat mindkét oldalán a tű-emelő mozgási területén belül, valamint a kisegítő tű-süllyesztő mozgási területén belül is veszélyes helyek vannak. Még akkor is, ha ezeket a tűemelőket, ill. tű-süllyesztőket a lakat felé, ill. annak két külső oldala felé irányulva ékalakúra készítjük, megtörténhetik, hogy olyan kedvezőtlen esetek állnak elő munka közben, amelyeknél a tű-