143569. lajstromszámú szabadalom • Kézi kötőgép

143.569 ' 3 használják és így a munka kényelmes elvégzése érdekében fontos, hogy a kisegítő tűágyat erre azidőre eltávolítsuk. A kifogástalan működés és főleg a jó szemképzés céljából fontos, hogy a két tűágy egészen meghatározott és egymáshoz viszonyítva pontosan rögzített helyzetben legyen. Közelfekvő lenne mármost a kisegítő tűágyat megfelelő sarokvasakkal a gép vázán megerősíteni. Azt találtuk azonban, hogy az ilyen szerkezet a megfelelő pontosság elérését nem teszi lehetővé, aminek nyilvánvaló oka az, hogy az egyes alkatrészek gyártási hibái vagy tűrései az ilyen szerkezetnél nagyon hátrányosan mutakoznak, mert megtörténhetik, hogy összeadódnak és így végeredményben a kívánt mérettől való meg nem engedhető eltérések keletkezhetnek. * Ezeket a hátrányokat a találmánnyal úgy küszöböljük ki, hogy különleges szerelőlemezeket használunk, amelyek közvetlenül a főtűágy és a kisegítő tűágy között helyezendők el oly módon, hogy ezeknek a szerelőlemezeknek a cél szempontjából elegendő pontosisága lehetővé teszi a még' biztosan megengedhető tűrések betartását, a tűágyak egymáshoz viszonyított helyzete tekintetében. Ezeknek a megfelelő kialakítású szerelőlemezeknek a használata még azzal az előnnyel is jár, hogy könnyen lehet olyan berendezéseket alkalmazni, amelyek segítségével a kisegítő tűágy néhány egyszerű mozdulattal vagy fogással gyorsan eltávolítható. A találmány értelmében, továbbá a kilincseket olyan csapok körül elfordíthatóan ágyazzuk, amelyek a mindenkori kisegítő tűsüllyesztőn hatolnak át. A kilincseket egy-egy hurokszerűen megcsavart és a hozzájuk tartozó csapot átfogó rugó a megfelelő tűemelőhöz biztosan hozzászorítja. A találmány további kialakítása abból áll, hogy az ilyen csap körül elfordítható kilincsek helyett rugókilincseket használunk, amelyek mereven vannak a lakat lemezébe erősítve és ilyen módon lényegileg laposan helyezkednek el a lakatlemez mentén. Ezek a rugókilincsek hajlított alakúak és ezáltal a tűlábakhoz viszonyított °imozdulásuk és a tűlábaknak a lakatlemez külső éléhez viszonyiíott elmozdulása, amely a lakat közepén elhelyezsu tűsüllyesztő közepe felé irániul, azt eredményezi, hogy a tűlábak felső része a kilincsek említett hajlításaihoz ütköznek és a kilincsek felülete mentén elcsúsznak oly módon, hogy a tűlábak a rugóerő legyőzése mellett a lakat lemezéhez szorulnak. Ezzel azt érjük el, hogy a tűk a kisegítő tűsüllyesztő alsó éle és a tűemelő felső éle közötti köztérben egyenes vonalú mozgást végeznek, éspedig addig amíg a középső tűsüllyesztő ferde felületéhez nem ütköznek és ennek mentén lefelé el nem mozdulnak. Miután a tűk most a szembenfekvő tűemelő hatása folytán felfelé mozdulnak el, a tűlábak a rúgókilincs befelé irányuló ferde éle mentén mozdulnak el és eközben a rúgókilincs éle nagyjából úgy mint a tűemelő ferde élének meghosszabbítása működik, és ezek a tűlábak addig mozognak, amíg el nem érik a rúgókilincs felső csúcsát, mire azután a kisegítő tűsüllyesztő ferde felületéhez ütköznek. Ezután ez a tűsüllyesztő a tűket ismét egy darabbal lefelé mozdítja el, míg a tűlábak végül is a lakatot annak alsó éle mentén elhagyják. Amikor a tűlábak ilyen módon a másik rugókilincs mentén elmozdulnak, ill. elcsúsznak, a rugókilincs nem szorul a lakat lemezéhez, annak lenyomása tehát nem következik be. Azáltal, hogy a kilincseket a találmány értelmében rugókból alakítjuk ki, a csap körül ágyazott kilincsekhez viszonyítva számottevő előnyöket érünk el. A csap körül ágyazott kilincsnél ugyanis a kilincs széles felülete a lakatleimez hátsó fala mentén -csúszik el, ha csapja körül elfordul és így időnként karbantartási munkálatokat kell elvégezni. Ha ezeket elmulasztjuk, megtörténhetik, hogy olajmaradékok és szennyeződések valamint a kötésnél használt fonalból keletkezett és a csapon rögződött pihék akadályozzák a kilincs mozgását, sőt azt teljesen meg is akaszthatják. Ez a karbantartási munka a találmány szerinti rugókilincseknél nem szükséges, mert ezek laposan helyezkednek el és mint lemezrúgók végzik a lengő mozgásokat a lakatlemezen és így nincsen csapkörüli, forgómozgás. A rugókilincsek további, előnye, hogy nem áll fenn a lakat elakadásának veszélye, még akkor sem, ha a kézikötőgépet durván tehát nem szakszerűen kezelik. Ezt az előnyt olyképp érjük el, hogy a rugókilincs továbbító nyúlványával, mely alsó felületén van elhelyezve, a 'megfelelő tűemelő alá nyúl. Ha a tűemelő az emelő-vezetőorsó meghúzásával hatástalanítjuk vagyis a lakatlemez belső felületére visszük, akkor a rugókilincs említett továbbítónyúlványa ezt a rugókilincset is a lakatlemez belső felületéhez húzza. Ez a működésmód a csap körül ágyazott kilincseknél nem volt lehetséges. Ezeknél a kilincseknél a tűemelő felfelé húzásánál az a veszély volt, hogy a lakat belsejében levő lábak a lakat mozgásánál a kilincs belső éléhez ütköznek és ezzel a lakat mozgását meggátolják, miáltal erőszakos mozgatási kísérleteknél tűtörések is könnyen bekövetkezhettek. A kilincseknek a találmány szerinti kialakítása rugóból azt eredményezi, hogy a kilincs élébe való ilyen ütközés nem lehetséges. A találmány szerinti rugókilincs további előnye az, hogy egyszerű módon lehet présmintákat előállítani, ha a kilinccsel együtt kikapcsoló emeltyűt is használunk. Ennek az emeltyűnek a bekapcsolásakor a rugókilincs hatástalanná válik, mert a lakatlemez belső felületéhez fordul és e felülethez szorul. A találmány szerinti alapgondolat továbbfejlesztésénél a kisegítő lakat lényegileg hasonlatossá válik a főtűágy lakatjához. Így pl. ennél a lakatnál a középső tűsüllyesztő mindkét oldalán rögzített tűemelő' van és ezen egy-egy kisegítő tűsüllyesztőt helyezünk el, végül pedig az utóbbi és a tűemelő között egy-egy rugózott kilincs van. Emellett a tűsüllyesztőt egy spirális beállítószerv révén, amely több mélyedéssel van ellátva, forgatható fej fölött felfelé és lefelé beállíthatóan ágyazzuk, hogy ilyen módon a szemek sűrűségét beállítani lehessen, A kisegítő lakat további javítása abban áll, hogy lengethető kulissza segítségével a tűsüllyesztőt —• tekintet nélkül az említett mélyedésekkel való beállítására —• a spirális .beállítószerv révén adalékos mozgásra kényszerítjük egy további fejrész felett, amelyhez képest a kulissza elfordul. Ezenkívül a két kilincs egyike egy emeltyű hatása révén olyan helyzetbe fordulhat, amelyben ez a kilincs a tűlábakhoz képest hatástalan. Ilyen mó-