143569. lajstromszámú szabadalom • Kézi kötőgép
<.' 143.569 11 A 343 tűsüllyesztő mindkét oldalán a lakatlemezen egy-egy 355 tűemelő van és fent két 356 csapon egy-egy 357 kisegítő tűsüllyesztő van elhelyezve. Mindegyik kisegítő tűsüllyesztőnek egy-egy befelé nyúló, biztosító eltérítő 358 orra van, amely a tűsüllyesztő oldalsó csúcsai alá hatol. A kisegítő tűsüllyesztő belső 356 csapjai körül van a rugózott 359 kilincs, melyek közül a baloldali a laposan kialakított 360 kikapcsoló emeltyű révén, felfelé való elfordítással üzemen kívül helyezhető. Ez a 360 kikapcsoló emeltyű a kisegítő tűsüllyesztő 356 külső csapja körül elfordíthatóan van ágyazva és felülete üsse hajlított alakú, miáltal szerelés után csak súrlódás árán lehet elfordítani. A súrlódó erő nagyobb, mint a kilincs rugóereje. A leírt kialakítás célja annak lehetővé tétele, hogy prés- és kettős présmintákat lehessen kötni. E cél elérése végett választás szerint a fő és a kisegítő lakat egy-egy kilincsét vagy mindkét kilincsét kikapcsoljuk. Ezzel a tűk az illető lakat működtetésekor felfelé haladás idején nem jutnak el legfelső helyzetükbe, hanem csak a behelyező helyzetbe. Ennek folytán a tűk által létesített szemek nem jutnak a nyelvek mögé, hanem azokon fekve maradnak. A lakat legközelebbi ellenkező irányú löketénél a tűk ezáltal nem létesítenek új szemeket, hanem csak füleket. A megelőző sor szemei és az újonnan létesített fülek ennél a löketnél azonban a nyelvek mögé jutnak, mert mindegyik lakaton csak egy kilincs van kiiktatott helyzetben. Présminták kötésénél az egymástól függetlenül mozgatandó lakatok számára a működtetésnek bizonyos meghatározott sorrendje adódik. Ennél szükségessé válik a kisegítő lakat megbatározott üresjáratánál a tűsüllyesztőt üzemen kívül helyezni, mert különben a főlakat által létesített fülek elszakadnak, amit a kulissza elfordulása okoz. Szabadalmi igénypontok: 1. Kézi kötőgép, melynek jellemzője, hogy mindegyik tűemelőnek a mindenkor kifelé fordított élénél eltérítő lemez van elhelyezve, mely ferde eltérítő éllel ellátott, mozgatható szerkezeti részből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a szerkezeti rész vagy elem lemezsávból áll, amely laposan és a tűemelő hosszirányával párhuzamosan helyezkedik el és amelynek kifelé nyúló éle oly módon ferde, és szögalatt lefelé van hajlítva, hogy külső, eltérítő ferde felület keletkezik, amelynek mellső éle emellett még ferdén lefelé, a tűemelő csúcsa felé irányul. 3. A 2. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy az eltérítő lemez belső végénél a tűemelővel csuklósan kapcsolódik. 4. A 2. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy az eltérítő lemez viszonylag vékony anyagból készült és szegecseléssel vagy hegesztéssel, rugalmasan kapcsolódik a tűemelővel. 5. Az 1.—4. igénypontok szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a tűsüllyesztő beállítása forgatható tárcsa eltolást létesítő görbe vezetékével történik, oly módon, hogy utóbbi alkatrészben (111) spirális görbe van elhelyezve, amelybe a (101) -tűsüllyesztő (54) vezetődarabja a (110) csap révén nyúl be. 6. Az 5. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a (112) forgatható tárcsának a lakatlemez felé fordított oldalán kivágás van és ennek külső élén van a (11) spirális görbe, amelyben szabályszerűen elosztott (114) rögzítőelemek vagy mélyedések vannak elhelyezve, amelyekkel a tárcsa forgatásánál a (110) csap a (115) rugó hatására egymás után jut kapcsolatba. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a beállító tárcsa mellső oldalának (150) mélyedésében 1-től 10-ig terjedő számok a kör oly részein vannak elhelyezve, hogy ezek a számok megfelelnek a (114) beállító rögzítők helyzetének és a mélyedést kívülről a (151) fedőlemez takarja el, amely mereven van a lakatlemezen megerősítve és egy helyen köralakú (153) ablaka van, amelyen át mindig egy szám látható. 8. Az 1.—4. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy az eltérítő lemezek mint kettős (160) elterelő alkatrészek vannak kialakítva, amelyek a két (155 és 117) sín között középen vannak a lakatlemezre erősítve, a két laposan elhelyezett (162) rész pedig a két szabad végződés felé ferdén lefelé irányul, oly módon, hogy rugalmasan utánaengedhet, ha a tűlábak a ferde (167) élhez ütköznek. 9. Az 1..—8. igénypont szerinti kézi kötőgép kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a tűsüllyesztő (31 és 32) működtető gombjai a fogantyú belsejében, ill. belső terében vannak elhelyezve és a fogantyú befelé nyúló (171) meghosszabbításai a működtető gombok (172) csapjainak felvételére és vezetésére alkalmasak. 10. Nyelves tű, az 1.—9. igénypontok bármelyike szerinti kézi kötőgépekhez, a tűszár hasítékában ágyazott vagy elhelyezett, acélhuzal-rugóval, amely a nyelvet a nyitott és a zárt helyzetben tartja, azrzal jellemezve, hogy a nyelv számára a tű szárában készített hasíték különleges kialakításával gondoskodás történik arról, hogy a lazán behelyezett acélhuzal-rugó az alak pontos betartása mellett oly módon tartassák ebben a hasitokban, hogy adalékos megerősítés vastagítással, beszorítással, vagy más eszközökkel nem szükséges. 11. A 10. igénypont szerinti nyelves tű kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy az acél-huzal rugó mindkét végénél a hasíték lépcsős részein fekszik fel és a rugó a csuklósan ágyazott nyelv rövidebb emeltyűszárával kapcsolatosan gondoskodik arról, hogy legyen ugyan a rugó hosszirányában és keresztirányában is bizonyos szabad játék, mégis a rugó a szokásos nyelvmozgásoknál többé vagy kevésbé meghajoljon, de az ágyazás helyéről kiugorni ne tudjon. 12. Szerelőeszköz a 10. vagy 11. igénypont szerinti acélhuzal-rugóhoz, azzal jellemezve, hogy ez az eszköz a tűszár kivágásába alulról vezethető' be és itt imint vezetőfelület működik az egyik oldalról behelyezett acélhuzal rugó számára. 13. Eljárás a 10. vagy 11. igénypont szerinti nyelves tű előállítására, azzal jellemezve, hogy a (30 hasíték először magábanvéve ismert módon körfűrésszel a (6', 7' és 8') körívek mentén történő