143568. lajstromszámú szabadalom • Szálvezető szerkezet körkötőgépekhez, különösen kézi körkötőgépekhez

2 143.568 ve az 5 mintázókerék, mely fogazatai révén az egyes tűket kifeszíti és így az ismeretes módon szétválasztott tűsorok közé vezetve be egy második fonalat, a mintázó, ill. plattírozó kötést végzi el. Ezen mintázószál mellett egy további szál is bevezethető pl. talperősítés céljából. A találmány szerinti szerkezet feladata a kötéshez az alapszálon kívül felhasználni kívánt többi fonalak bevezetése éspedig oly módon, hogy azok mindenkor a kívánt kötésinek megfelelő helyzetben kerüljenek bevezetésre és a kötési mód vagy minta változtatása közben azok bevezetése megfelelően változtatható, illetve átváltható legyen, amely átváltást a kötőgép működése vezérli és az önműködőlég történik. Az alapszálon kívüli fonalak bevezetésére való szerkezet a tűhengerhez képest állítható 6 karon van elrendezve, mely a 7 agy és 7a csavar révén célszerűen az alapszálbevezető fej 4b tartóoszlopara erősíthető fel. E felerősítés történhet természetesen külön állványon is, vagy a 3 lakatköpenyen vagy azzal együttforgó más alkatrészen is. A 6 kar a forgáscsappal kialakított 8 csavar révén csuklósan van összekötve a 7 aggyal és kívánt helyzetében a 9 csavarral rögzíthető. A 6 kar végén levő 10 tokban a fonalbevezetők helyzetét, illetve átváltását vezérlő 11 pályával kialakított 12 csap van elforgathatóan ágyazva, melynek tűhenger felőli végén a 13 kilincskerék van felszerelve, ellenkező végét pedig a 14 csavaranya zárja le (3. ábra). A 10 tok felett a 15 lemez van elcsúszhatóan elrendezve, mely a 16 csavar révén a 11 vezérlőpályával van együttműködő kapcsolatban, minthogy annak hengeres nyúlványa a vezérlőpályát képező horonyba nyúlik be. A vezérlőpálya követése végett szükséges elmozgás számára a 10 tokban a hosszúkás 10a vezetőnyílás van kimunkálva. A 15 fedélen állíthatóan a 17 kar van felerősítve, melyen ugyancsak állíthatóan a fonalbevezető 18 és 19 nyelvek vannak felszerelve, amelyek fonalvezető furatain keresztül ' az alapszálon felül bekötni kívánt mintázó, erősítő vagy egyéb fonal szálak vezethetők be a kötési munkahelyre. A 2. ábra példaképpen harisnyafejek duplatalpas kötéséhez szükséges fonalbevezetést mutat, melynél a 18 nyelvbe a 20 mintázó (plattírozó) szál, a 19 nyelvbe pedig a 21 talperősítő (duplázó) szál van befűzve és a nyelvek szemléltetett helyzetükben a 20 fonalat az 5 mintázókerék 5a fogai által kifeszített tűk és a fogközök által helybenhagyott tűk közötti hézagba, a 21 fonalat pedig a mintázókerék fölötti 5b horonyba vezetik, mely utóbbi a fejrészen ily módon nem kerül bekötésre, de viszont a talprészen be lesz kötve, úgyhogy e célból a körkötőgép egy fordulata alatt a fonalak bevezetését át kell váltani egy ízben a talprésznek talperősítéses kötésére és egy ízben a lábfej felsőrész mintázó kötésére és vissza és a fonalbevezetések ezen átváltásait folyamatosan megismételve kell elvégezni a fejrész kötéséinek minden fordulata alatt, Ez a találmány szerint a körkötőgép forgatásával végzett kötési művelettel együtt folyamatosan és automatikusan történik a következőképpen: A kívánt kötésváltoztatásnak, illetve fonalátállításoknak megfelelő helyeken a tűhenger tűvezető hornyába a 22 ütközőt helyezzük be, mely az 1. és 2. ábrákon mutatott helyzetből kiindulva a 3 laka tköpanyhengerrel együtt forgó szálbevezető szerkezet 13 kilincskerekének soronkövetkező 13a fogába ütközve, azt egy foggal elforgatja, és vele együtt a 12 tengelyt is, amely a benne kimunkált 11 vezérlőhoronyba nyúló 16 csavar révén elcsúsztatja a 15 lemezt és vele a 17 kart a 18 és 19 fonalbevezetőkkel együtt. A 18 és 19 foinalbevezetők a tűhengertől eltávolodva, magiakkal viszik a 20 és 21 fonalakat is. A 12 tengelyen bemunkált 11 vezérlőhorony úgy van méretezve, hogy az a 13 kilincskerék egy foggal való elfordulása után a 16 csapot tengelyirányban oly mértékben tolja el, amennyi a 18 és 19 fonalbevezetőkön áthaladó fonalaknak a soronkövetkező kötési módra való átállításához szükséges. Az 1 tűhengerbe annak kerületén oda és annyi helyen helyezünk be 22 ütközőt, ahol és ahányszor a kötőgép egy fordulata alatt át kívánjuk állítani a fonalbevezetést, illetve a 20, 21 fonalakat. így tehát a harisnyafej kötésénél a szemléltetett példa esetében a 2. ábra szerinti helyzetből egy foggal elforgatva a 13 kilincskereket, az a 18 és 19 fonalbevezetőket eltávolítja a tűhengertől, úgy, hogy azok 20 és 21 fonalakat eltávolítják az 5 mintázókerék által szétfeszített tűsorokból, illetve annak 5b hornyából és azokat az alapszál bevezető 4a nyílása előtti munkahelyen felemelve és nyitott állapotban levő tűk horgaihoz vezetik, ahol azok az alapszállal együtt be lesznek kötve a harisnya talprészébe. A talprész lekötése után kb. fél kötőgép fordulatnak megfelelő helyen behelyezett újabb 22 ütköző újból elforgatja a 13 kilincskereket egy foggal, mire a 12 tengely a 13 vezérlőhorony révén a 18 és 19 fonalbevezetőket visszamozgatja a tűsor felé, mire azok a 20 és 21 fonalakat visszaállítják a harisnya lábfej felső részének mintás kötésére (2. ábra). Az elmondott példa szerint tehát a tűhenger kerületén két átállító 22 ütközőt alkalmazva, azok félfordula. tönként egy-egy foggal forgatják el a 13 kilincskereket, minden egyes fog-elfordulás egy-egy átállító löketnyi elmozgásra kényszeríti a 16 csapot (lásd 3. ábrán a nyíllal jelzett mozgást) és annak révén a fonalbevezetőket, ill. a fonalakat. A 13 kilincskerék fogankénti elforgatásának túlhaladását van hivatva megakadályozni a 10 tok falában egy vagy előnyösen több helyen alkalmazott 10b golyósretesz. A A fonalbevezető szerkezet egy másik kiviteli alakját szemléltető 4. és 5. ábrákon az azonos szerepű alkatrészek az előzőkben már ismertetett jelzéssel vannak ellátva, úgyhogy azok ismételt felsorolása mellőzve van. A 4. ábra a 18 és 19 fonalbevezetőket a tűhengertől távolabbi, olyan helyzetben szemlélteti, amikor azok a 20 és 21 fonalakat a harisnyafej duplatalpas kötésű részére az alapszállal együttes bekötésre, a tűhorgokhoz vezetik. Az erősített, ill. duplatalpas részt lekötő kötőgép félfordulata után a 22 ütköző a szerkezetet tartó 6 kar alsó felületén a 25 csap körül ágyazott kétkarú lengőszerv 26a karjának ütközik (lásd az 5. ábrán alulról szemléltetett nézetet) és azt a nyíl irányában elfordítja, mire annak 26b karja ellenkező irányú szögelfordulásra készteti, vagyis a tűsorhoz közelebbi helyzetbe állítja át a 18 és 19 fonalbevezetőket tartó 17 kart hordozó 27 lemezt, mely a 6 karon a 28 csap körül ugyancsak lenghetően van ágyazva. En-