143565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mésziszappal kötött salakpályaburkolatok készítésére

o Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.565. SZÁM 19. c. OSZTÁLY — DE-147. ALAPSZÁM Eljárás mésziszappal kötött salakpáfyaburkolatok készítésére A magyar állam, mint a feltaláló Déri István és Varga Gyula, mindketten budapesti lakosok jogutódja. Bejelentés napja: 1953. november 23. A kisebb igényű bekötőutak kátyúmentesítésénél, vagy járdák készítésénél felhasznált salakot az út­tükörbe hordás után hengerrel szokásos tömöríteni, vízzel való locsolás kíséretében. Az ilyen eljárással készült útburkolatok nehe­zebb forgalomra nem bizonyultak alkalmasnak, mert a keréknyomásból átadódó terhelés folytán a salakszemcsék légkamrái fokozatosan összehúzód­tak és az ily módon felőrlődött burkolat felporo­sodott, majd a porszemcsék a kiázott altalajjal ösz­szekeveredve, önmaguk is iszapképző anyaggá vál­toztak. Jelen találmány szerinti eljárás alkalmazása le­hetővé teszi, hogy a salakutak-félnehéz forgalomra is használhatók legyenek és azok élettartamát bi­tumen, cement, kavics vagy kőanyag felhasználása nélkül jelentősen meg lehessen növelni. A találmány lényege az, hogy a salakot 3--6 cm vastagságban a pályatükörbe terítjük. Ezt a réteget 2—3 cm vastag mésziszappal fedjük, majd arra ismét salakréteget terítünk és az így előkészített pályaburkolatot könnyű hengerrel behengereljük. A salak és a mésziszap beterítését ennél több réteg­ben is végezhetjük, attól függően, hogy a burkolat­nak nagyobb szilárdságot és rugalmasságot kívá­nunk biztosítani, vagy csak könnyű forgalomra al­kalmas pormentes utat akarunk készíteni. A burkolat készülhet úgy is, hogy a salakot és a mésziszapot előzetes összekeverés után terítjük és hengereljük be az úttükörbe. Ügy a többrétegben készülő, mint az előre beke­vert burkolati anyag helyes megválasztásánál cél­szerűnek mutatkozott a salaknak és mésziszapnak 7 :3 mennyiség arányú használata, amely arány az anyagok minősége szerint 6 : 4 és a 8 : 2 határérté­keken belül változhat. Az ily módon készített burkolat tömörsége lé­nyegesen nagyobb a vízzel köttöt salakutakénál, mert a mésziszap a salak hézagait nemcsak kitölti, hanem az, mint kötőanyag is igen kedvezően mű­ködik közre a kész burkolat gyors megszilárdulá­sánál. A burkolat tömörsége fokozható azzal is, ha a hengerelésnél csupán annyi vizet használunk locso­lásra, amennyi a mésziszap víztartalmának figye­lembevételével még feltétlenül szükséges. Az előzőkben ismertetett eljárással készült út­burkolatnak — a fokozott szilárdsági, rugalmassági és tartóssági jellemzőin kívül — előnye még a gyors előállítás, könnyű javítás, olcsó karbantartás, valamint az alapanyagok olcsósága és korlátlan be­szerzési lehetősége. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás salakpályaburkolatok készítésére, mely­re az jellemző, hogy salak és mésziszap elegyéből előállított keveréket az úttükörben való beterítés után hengerrel tömörítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre az jellemző, hogy a salak és mész­iszap elegyét egyrétegben hengereljük kész útbur­kolattá. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, melyre az jellemző, hogy. az elkészített tükörbe sa­lakréteget, erre mésziszapréteget majd ismét sa­lakréteget terítünk és azt behengereljük. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre az jellemző, hogy a salak és a mésziszap mennyiségének aránya a 6 : 4 és a 8 : 2 határértékeken belül van. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 639. Terv Nyomda. 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom