143557. lajstromszámú szabadalom • Lengő rendszer

143.557 3 ;szervek nélkül is, anélkül, hogy ekkor nem kívánatos rezgések lépnének fel, na a —3— forgattyútengelyt teljes fordulatszámára a —13— forgattyú excentricitásának, azaz a tényleg hatályos forgattyúkarhossznak, az üzeminél csekélyebb; sőt esetleg zérus értéke mellett hozzuk és a szóbanforgó excentricitást, illetve hatályos kar hosszat csak ezután növeljük addig, míg a szükséges lengési amplitúdót el nem, értük. Ezen excentricitásnak üzem közbeni változtatása az ismert módszerek valamelyikével, pl. két excentertárcsa viszonylagos elforgatásával történhet. Hasonló módon végezhetjük az egész rendszer megindítását és leállítását akkor is, ha forgatytyús hajtás helyett másfajta meghajtást alkalmazunk. A találmány szerinti lengő rendszer nincsen csupán három egymás mellé sorakozó és önállóan lengő tömeg alkalmazására korlátozva. Elméletileg, sőt a gyakorlatban is lehetséges több lengő tömeg egymás mellé való sorakoztatása is, amennyiben-a rendszer azl. és 3. egyenletek megszabta feltételeknek — természetesen az egyenleteknek a szóbanforgó tömegek mindenkori számának megfelelő felállítása 'mellett — megfelel. A 2. ábra vázlatosan olyan rendszert szemléltet, mely egymás mellé sorakoztotatt öt lengő —1, 7, 8, 17 és 18— tömeggel dolgozik. A rugalmas —9— szervek e példánál a —7 és 8— szitakeretek meglhoszabbított —14 és 15— oldaltartóihoz kapcsolódnak. A meghajtott tömeg itt is az —1— tömeg. Egyébként a viszonyok itt is ugyanolyanok, mint az 1. ábra szerinti elrendezésnél, és ugyanúgy fennáll az egyes tömegek, amplitúdók és súlyponttávolságok megfelelő nagyságának megválasztási lehetősége is, a fentmegadott feltételek biztos-'tasa mellett. Nem szükséges azonban az, hogy az —1— tömeget közvetlenül hajtsuk meg, hanem a közvetlen meghajtást helyette a —7 vagy 8— tömegek egyike is kaphatja. Előnyös lehet azonban az, ha az egyes tömegek lengéseinek amplitúdói a rendszer egyik végétől a másik felé haladó irányban növekvők, illetve csökkenők. A' 3. és 4. ábrákon oldal-, illetve felülnézetben ;a találmány tárgyának egy vízszintes lengőszita^ ként kialakított példaképpeni foganatosítási alakja látható. Az 1. ábrán vázoltakkal azonos alkatrészeket ezeken az ábrákon is ugyanazok a hivatkozási számok jelölik meg. Ezenkívül azonban itt még a —10— rezgéscsillapítók is láthatók, melyek rendeltetése az indítás és leállítás folyamán fellépő rezgések csillapítása. E rezgéscsillapítók hatása lineáris vagy nem lineáris jellegű lehet és azok akár a 3. ábrán feltüntetett módon a- rugalmas —9— szervek és a hajtott tömeg, akár a hajtott tömeg és a helytálló —4— gépkeret közt lehetnek elrendezve. A találmány szerinti rendszer különböző berendezések céljaira használható, és így pl. kivitelezhető lengő szita, rázó vályú, lengő szállítóvályú stb. alakjában. Az egyes részek kialakításával a mindenkori viszonyokhoz jól alkalmazkodhatnak, így pl. lehetséges az, hogy a —6— támasztórudakat torziós szervek útján szilárdan kössük össze a —4— gépkerettel, vagy a szitakereteket f elf üggesztett elrendezésben alkalmazzuk az alátámasztott elrendezés helyett, vagy pedig egyéb, a helyi viszonyoknak megfelelő, elrendezést használjunk. Minthogy gyakorlatilag az összes úgynevezett lengő .holttömegek elmaradnak, az egész rendszernél nagy súlymegtakarítást érünk el, az ezzel összefüggő üzemköltség-megtakarítással és fenntartási költségmegtakarítással együtt. Azonkívül a meghajtószerkezet igénybevételének messzemenő csökkenését is érjük el, minthogy annak csupán az egész rendszer passzív ellenállásait kell leküzdenie. Minthogy továbbá a találmány szerinti rendszernél az összes erők és nyomatékok gyakorlatilag tökéletes kiegyenlítése érhető el, az alapzatokra nem adódnak át számottevő reakcióerők, melyek az épületekre vagy más gépekre káros hatásúak lehetnének. A rendszer az egymáshoz sorakoztatott elemek akár vízszintes, akár ferde, akár függőleges helyzetében alkalmazható. A tápláló villamos hálózati áram kisebb periódusszám-változásai esetén nincs szükség különleges intézkedésekre vagy rendszabályokra ahhoz, hogy az üzem zavartalanságát megóvjuk, és a szitált anyag betáplálásának vagy átesésének kisebb szabálytalanságai sem befolyásolják lényegesen a rendszer kiegyenlítettségét, minthogy a rendszer a —7 és 8— tömegek kritikus rezgésszáma fölötti tartományban dolgozik, úgyhogy az egyensúlyi feltételeknek nem kell túlságos pontosan fenntartottaknak lenniük ahhoz, hogy az üzem zavartalan legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. Legalább három egymáshoz sorakozó, szabadon lengő tömegből álló rendszer, melyet az jellemez, hogy hajtóműve a lengető mozgást közvetlenül e tömegnek csak egyikére adja át, míg a többi tömegek lengető mozgásukat rugalmas szervek útján akár e meghajtott tömegtől, akár a rugalmas szervek útján másodlagosan hajtott tömegektől kapják, niimellett a rugalmas szervek merevségét az a feltétel szabja meg, hogy az egymással szomszédos tömegek lengéseinek amplitúdói egymással ellentétes irányúak. 2. Az 1. igénypont szerinti lengő rendszer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a lengő tömegek nagyságai, lengéseik amplitúdóinak viszonya és súlypontjaik távolságai megfelelnek azoknak a feltételeknek, hogy tömegük és amplitúdóik szorzatainak összege zérus, és a lengő tömegek nyomatékainak összege tetszőleges pontra vonatkoztatva szintén zérus. 3. Az 1. igénypont szerinti lengő rendszer foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a rendszer egyes tömegeinek lengési amplitúdói különbözők. 4. A 3. igénypont szerinti lengő rendszer foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy az egymáshoz sorakozó tömegek lengéseinek amplitúdói a rendszer egyik végétől a másik felé haladó irányban növekvők vagy csökkenők. 5. Az 1. igénypont szerinti lengő rendszer foganatosítási alakja, -melyet az jellemez, hogy a