143553. lajstromszámú szabadalom • Gumigörgős kereszttekercselő szálvezető

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.553. SZÁM 21. g. 1—16- OSZTÁLY — RE-185. ALAPSZÁM GumigSrgős kereszttekercselő szálvezető A Magyar Ällam, mint Renner Ferenc és Hettesheimer Dezső budapesti lakosok jogutódja, Budapest Bejelentés napja: 1955. május 30. Rádiók és egyéb elektronikus készülékek hangnál magasabb frekvencián működő tekercsei az általánosan ismert kereszttekercselési (méh­sejt) módszerrel készülnék;' Az erre a célra ed- • dig általánosan használt tekercselőgépeknél a vetélőmozgást végző, tehát a kereszt-jelleget adó szálvezető, a különböző formájú és anyagú meg­oldásoktól függetlenül, a készülő tekercs mene­teire támaszkodva működik. Ezért a huzal nem­csak a szál vezető fejen való áthaladáskor, ha­nem a már felcsévélt menetek formájában is ko­moly koptató hatásnak van kitéve, amely a huzal szigetelését tönkreteheti és így átütés, menet­zárlat okozója lehet. Másik kellemetlen eredmé­nye a mozgó szálvezetőnek, hogy az a lerakott meneteket elmozdítani igyekszik eredeti he­lyükről, ami a vékonyabb huzaloknál szakadás­ra, a nagyobb menetszámú, s így nagyobb átmé­rőjű tekercseknél a menetek lecsúszására, a te­kercs megbomlására vezethet. Az átmérő növe­kedésével ugyanis a menetek egyre párhuzamo­sabbak lesznek a tekercs síkjával, könnyebben elmozdíthatók s így mintegy határt szabnak a felrakható menetek számának. Fentiek következménye, hogy erre a célra zö­mében még ma is selyem-szigetelésű huzalokat használnak, illetve zománcszigetelésű huzal ese­tében tűrik a több %-nyi menetzárlat, lebomlás, szakadás miatti selejtet, amely azonban kisebb mértékben még a selyemszigetelésű huzaloknál is jelentkezik. Az új szálvezető súrolódásmentesen juttatja fel a huzalt a tekercsre és a már felrakott menetet sem teszi ki semmiféle káros mozgató hatásnak. Így lehetővé válik a selyemnél lényegesen ol­csóbb zománcszigetelésű huzal általános haszná­lata és cca. kétszeresére nő a lebomlás veszélye nélkül felrakható menetek száma úgy, hogy a selejt 0,5%-on belül marad. További előnye, hogy egy-másfél mm-es hézaggal orsóarcok kö­zé is lehet vele tekercselni. Maga a találmány rendkívül egyszerű, bár­mely rendszerű kereszttekercselő gépre felsze­relhető, mert csupán a szálvezetés rendszere vál­tozik meg. További leírásunkban magának a keresztte­kercselő gépnek, mint változatlannak, az ismer­tetésétől eltekintünk, viszont hivatkozni kívá­nunk a mellékelt elvi rajzra. A huzal útját követve látjuk, hogy az először a „V" görgő hornyába fekszik bele, majd a nyi­lak irányát követve a ,,G" görgőn keresztül jut rá a tekercsre. A görgők kettős, de egyértelmű forgatóhatásnak vannak kitéve,, mert mind a meghajtott „T" tekercselő tengelyen levő ké­szülő tekercs, mind pedig a huzal azonos nagy­ságú kerületi sebességgel forgatja őket, illetve forgatják ezek egymást. Ez a sebesség természe­tesen a tekercs átmérőjének növekedésével ál­landóan nő, de a görgők egymáshoz képest nem csúszhatnak meg. A „V" görgő az, „Sz" szálve­zető karra erősítve a tekercselőgép által vezérelt, megfelelően beállított vetélőmozgást végez. A ,,V" görgő nemcsak forog, hanem a ,,T" tengely­lyel párhuzamos vetélőmozgást is végez és a hornyában futó huzalt a kereszttekercselés jelle­gének megfelelő formában rakja, illetve görgeti át az alatta levő „G" görgő gumipalástjára. A gumipalástnak, amely egyébként más megfelelő súrlódási tényezővel rendelkező anyagból is le­het, kettős célja van. Egyrészt a már leírt csú­szásmentes együttfutást, másrészt pedig a pa­lástján levő cca. fél-menetnyi huzal állandó, formahű továbbítását biztosítja. A ,,G" görgő­nek tehát mintegy közvetítő szerepe van a „V" szálvezető görgő és a tekercs között, amelyet azonban úgy lát el, hogy mentesíti a tekercset a vetélő mozgás káros súroló hatásától. Maga a le­rakott menet is sokai jobban megközelíti a szál­vezető mozgása által meghatározott ideális for­mát, mert könnyen belátható, hogy jobb a tapa­dási viszony a huzal és gumi,,mint huzal és huzal között, mely utóbbi az eddigi megoldásokat jelle­mezte. A „G" görgő természetesen „T" tengely­irányú mozgást nem végezhet, ezért „K" karja a gépalaphoz rögzített fix tengelyre van erősít­ve úgy, hogy a „V" görgőhöz hasonlóan a te­kercsről radiális irányban felemelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom