143548. lajstromszámú szabadalom • Automatikus jelző-riasztó berendezés előfizetői távbeszélő áramkörön

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.548. SZÁM 74. a. 30—37. OSZTÁLY — PO—154. ALAPSZÁM Automatikus jelző-riasztó berendezés előfizetői távbeszélő áramkörön A magyar állam, mint a feltalálók, Polgár Mihály, Tóthfalussy József és Bajcsy György jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1954. június 7. Jelen találmány tárgya olyan jelző- és riasztó­berendezés, mely előre beépített észlelők jelzését emberi beavatkozás nélkül akusztikusán és írás­belileg jelzi a területileg illetékes riasztószervvel annak előfizetői távbeszélő vonalán. A berendezés alkalmazható minden olyan helyen, ahol központi telepes táplálású (CB vagy automa­ta) városi telefonberendezés van. A telefonvezeté­kén az észlelő által adott jelre átváltó berendezés indul meg, mely az előfizetői távbeszélő vonalat azonnal a berendezésre kapcsolja, illetve a városi távbeszélő központban a kapcsolást úgy irányítja, .hogy a riasztandó szerv ellenőrző központjába jel­zés fut be, ahol akusztikus és írásbeli jelentés hall­ható, illetve látható. A befutott riasztást az ellen­őrző központ állítja le. A berendezés független a városi telefon tárcsá­zási hang megjelenésétől, s nem keres szabad kap­csolási utat. Ezért a riasztás igen gyorsan történik meg. A berendezés alkalmazására példa az üzemek automatikus tűzjelző hálózata és a kerületi tűzoltó­ság közti tűzjelző szolgálat. A találmány, valamint az ismert észlelő-, átváltó-és felvevő-berendezés vázlatos összefüggését az 1. sz. ábra mutatja. A találmány szerinti berendezés lényegében négy részből tevődik össze: A) Automatikus észlelő-berendezés, melynek se­gítségével az előre kijelölt szerv (házi tűzoltó, por­tás stb.) nemcsak a riasztás keletkezéséről és kör­zetéről kap tájékozódást, hanem a jelentő-berende­zés is bekapcsolódik. B) A jelentő-berendezés az észlelő által jelzet rendellenesség (pl. tűz) rögzítését és az illetékes szerv (pl. tűzoltóság) felé való továbbítását bizto­sító jelfogókat, magnetofont és erősítőt tartalmaz. A magnetofon szalagjára előre fel van víve a kár­eset színhelyét ismertető szöveg. A berendezésnek ez a része egyrészt a saját erő­sítőjét rákapcsolja az előfizető vonalára, másrészt pedig az előfizető vonalát a városi főközponti ká­belrendezőben elhelyezett szerelvény segítségével az illetékes szerv (pl. tűzőrség) CB központjára (D) kapcsolja át, ahol rendes hívást kezdeményez. C) A főközponti szerelvény, amelyet az automa­tikus jelzésre igénybevett előfizetői állomás vona­lába iktatnak be, kapcsolja át az előfizető vonalát (3) az illetékes szerv központjára. Amennyiben a központ nem CB-, hanem LB-rendszerű, a főköz­pontba még egy ún. LB adaptert is el kell helyezni. D) Távgépíró-berendezés, amely ugyancsak az esemény felvételére jogosult szervnél kerül elhe­lyezésre, a szerelvény magnetofon szalagjára fele­vett távíró jeleket rögzíti. Bármilyen káreset (tűz, betörés stb.) észlelésére létesített már ismert észlelő-berendezés által le­adott jelet az észlelő (A) érzékeli és vezérli a pos­tai, vagy egyéb távbeszélő központban elhelyezett átváltó szerelvényt (B). Ez az átváltó szerelvény egyrészt a vonal egyik végpontját átkapcsolja az előfizetői, vagy mellékállomási távbeszélő készü­lékről (3) a saját áramkörére, másrészt pedig a másik végpontot a hálózat központjáról a káreset felvételére jogosult szerv (pl. tűzoltóság, mentők stb.) közipontjára (C) kapcsolja át, ahol bejövő hívást kezdeményez. A találmány egyik fő alkotóelemére, a magneto­fon szalagra, már előzőleg hanggal és szükségsze­rűen távíró jelekkel (pl. Siemens—Hell) felviszik az állandó káreset jelentést, amely a berendezés aktiválásakor automatikusan továbbítja a jelzést a felvevő központhoz, illetve az emellett elhelyezett távgépíróhoz. (D) Ezenkívül mód van arra is, hogy a berendezést élő hanggal is használjuk, pl. az előírt üzemi pró­bák alkalmával. A találmány egy példakén ti kiviteli alakjának elvi vázlatát tünteti fel a 2. ábra: Az észlelő (É) abban a helyiségben van elhe­lyezve, amelyben keletkezett rendellenességet (pl. tüzet) jelezni kívánjuk az illetékes szervvel (pl. tűzoltósággal). Ha a rendellenesség bekövetkezik (pl. tűz üt ki) a helyiségben, akkor az észlelő zár­ja egy központi helyen elhelyezett észlelő jelfogó (Éj) és egy ezzel sorosan kapcsolt ellenőrző jelfogó (Ej) áramkörét, mire ezek meghúznak s zárják a közös riasztócsengő (Cs) áramkörét. Ugyanekkor az észlelő jelfogó (Éj) jelzőtáblája leesik s ebből a rendellenesség (pl. tűzeset) helye megállapítható. Az ellenőrző jelfogó (Ej) egyrészt a B. egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom