143547. lajstromszámú szabadalom • Szárazföldön, jégen és vizen egyaránt használható nádarató

^ Megjelent: 1957. augus

ztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.547. SZÁM 45. c. 20—34. OSZTÁLY — Pe-194. ALAPSZÁM Szárazföldön, jégen és vízen egyaránt használható nádarató Pettkó Zsigmond szerelő, Balatonfüred. A bejelentés napja: 1954. szeptember 13. A találmány célja a nádaratás gépesítése, tehát oly gép szerkesztése, amely nád aratására alkalmas. Az ilyen géptől megkívánjuk, hogy az a kényes nádszálakat ne törje el, tehát azokat teljes épségben, csomóba rakva és így ipari célra alkalmas állapotban termelje ki, de emberi erő. segítségül vétele nélkül, ill. oly módon, hogy az embernek lényegileg csak vezetni és kezelni kelljen a gépet. Fontos még, hogy a gép szárazföldön, vizén, jégen és lápos területen is tudjon közlekedni, valamint dolgozni, mert a nád aratása tudvalevően néha vizén,' néha pedig szárazföldön történik és alkalmasnak kell lenni a gépnek még nád vagy hínár irtására is. Végül, lehetővé kell tenni a gép megfelelő szerkesztésével a mocsaras területen való járatvágást. Eddigelé nem volt ismeretes oly gép, amely mindezen feladatok teljesítésére alkalmas lett volna. Ismeretes már ugyan oly nádarató gép, amelynél a vágóberendezés hajótesten (pontonon) van elhelyezve és a hajótest vizén lapátoskerék, szárazon hernyólánc segítségével mozoghat. Ez a megoldás azonban nem megfelelő az univerzális gép számára, mert mocsaras helyen nem tud közlekedni, legnagyobb hibája pedig az, hogy a gyenge és könnyen elhajló, repedő nádszálakat nem képes sértetlenül levágni és csomókba rakni. A találmány lényege, hogy az aratógépet hordozó hajótesten, mely szárazföldi haladásra alkalmas kerekekkel vagy hengerekkel oly módon van ellátva, hogy azok terepjárásra is megfelelnek, a vágószerkezet felett terelőkkel ellátott és a nádat hátrahajlító megf ogószerkezetet alkalmazunk, amely a levágandó nádat ferdén hátradöntve a vágószerkezetre és azután a továbbító transzportőrre viszi. Csak ilyen módon sikerül a gyenge nádszálakat használható, tehát törésmentes állapotban learatni, az eddigi szerkezetek erre a célra alkalmatlanok voltak. Előnye még a találmánynak, hogy a fenti célok megvalósítását viszonylag egyszerű eszközökkel teszi lehetővé és a gépet a hazai ipar nehézség nélT kül tudja előállítani. A csatolt rajz a találmány példaképpen választott kivitelét vázlatos oldalnézetben mutatja. Az említett csónaktest vagy ponton a rajzon 14-gyel van jelölve és ennek szárazföldi haladását négy darab 18 jelű, szélestalpú kerék vagy henger teszi lehetővé. Ezek a hengerek pl. 70—80 cm átmérővel készülhetnek és kerületükön kapaszkodókkal vannak ellátva. Elhelyezésük, ill. ágy ázásuk előnyösen olyan, hogy a 14 csónaktest mélyedéseiben helyezkednek el, nagyjából úgy, mint a gépkocsik kerekei a sárvédőkben. Van ezenkívül kétoldalt, a csónaktest közepénél egy-egy főmeghajtó 19 kerék, amely kerületén lapátokkal van ellátva. Ezek a főmeghajtó kerekek úgy vannak rugózva, hogy függőleges irányban igen nagy kilengéseket végezhetnek és így a szárazföldön való haladásnál a hat kerék vagy henger jól alkalmzakodik a talaj egyenetlenségeihez, úgy amint ez a terepjáró járműveknél magában véve ismeretes. A 19 kerekeken levő 20 vaslemezbordák vagy lapátok a vizén való továbbításnál úgy működnek, mint a lapátos kerekek a szokásos és ismert folyami hajóknál. A jármű kormányzása céljából a ponton hátsó részén hajókormáíny is van, szárazföldön,, jégen vagy mocsaras talajon pedig az egyik vagy másik oldalon a hajtókerekeket gyorsabban járatjuk, úgy amint az a hernyótalpas traktoroknál szokásos. Lehet a 18 kerekeket a motorral hajtatni, de eljárhatunk úgy is, hogy a hajtást kizárólag a 19 főmeghajtó kerék végzi. A leírt szerkezet lehetővé teszi, hogy. az aratógép sík vagy egyenetlen talajon, mocsaras, lápos részeken, jégen vagy vizén haladjon, tehát mindenütt, ahol nád aratására vagy esetleg irtására szükség van. A 19 főmeghajtó kerekek, úgy amint a rajz mutatja, előnyösen nagyobbak, mint a 18 hengerek, de az említett rugó játék lehetővé teszi nemcsak azt, hogy sík területen a 18 hengerekkel egy szinten legyenek, hanem még azt is, hogy átmenetileg feljebb kerüljenek, ami a terepjárásnál fordul elő. Ha a ponton vizén úszik, a 19 kerekek a rajzon látható helyzetet foglalják el és a továbbítást jól elvégzik. A ponton hátsó részén van a (fel nem rajzolt) motor, amely pl. vízhűtéses teherautó motorból állhat és hazai gyártmányú lehet. Ez a motor alkalmas arra, hogy valamennyi mozgó részt üzemben tartsa, úgy amint az alábbiakból kiderül. A ponton elején van a 2 vágószerkezet, amely