143540. lajstromszámú szabadalom • Híradástechnikai építőjáték

4 143.540 párhuzamosan összekötjük és ebbe a —23— forgókondenzátort iktatjuk be. A —23— forgókondenzátor elforgatásával észlelni lehet a telefonhallgatóban a hangerősség változását. A —20— tekercs úgy van kialakítva, hogy annak menetei a lemez —20a— hasííékaiba vannak befűzve, ami lehetőséget ad arra, hogy tetszőleges számú menetet lefejthessünk. A tekercsmenetek számának változtatása ugyancsak érzékelhető a telefonhallgatóban. A —23— kondenzátor tárcsájának forgatásával és a —20— tekercs menetszámváltoztatásával, annak hatásait észlelve, elérkezik a kísérletező a hangolás műveletére és annak megértéséhez. 11. A fűtőáram és szerepének megértéséhez a 9. ábra szerinti összeállítás készíthető, melynél a —9— alaplemez furataiba dugott —4— kapcsolóelemekbe, mint tartószervbe van behelyezve a —25—- rádiócső —26— csőfoglalata, kissé távolabb a papírcsíkra tekercselt —14— ellenálláshuzal. Az ábrához tartozó kapcsolási vázlat szerint a —7a— rúdelern 1,5 voltos áramát a —25— rádiócső fűtőszálán, a nagyobb feszültségű lapos —7— szárazelem áramát a rádiócső anódáramkörén vezetjük át, miközben a fűtőáramkörbe a papírcsíkra tekercselt —14— ellenállást, az anódáramkörbe pedig a —12— telefonhallgatót is beiktatjuk. A fűtőáram a —14— ellenálláson hasítéka révén eltolható —5— kapcsolóelemmel szabályozható. E kísérleti összeállítással meg lehet győződni arról, hogy a fűtőszál izzásba hozható, ami sötétben jól látható. A kísérletező meggyőződhet arról is, hogy az anódáramkörben, amelynek a rádiócső fűtőszála és az anódlemez közötti részén vezetéki összeköttetése nincs, áram tud átfolyni, de csak akkor, ha az izzószál izzásban van. E jelenség a —12— telefonhallgatón át érzékelhető; sőt a fűtőszálon áthaladó áramnak a —14— ellenállással végrehajtott változtatásának, vagyis a fűtés erősségének hatása is. érzékelhető. Ha az anódáramot fordítva kötjük a —7— szárazelem sarkaihoz, akkor az áram nem. halad át rajta, ami azt bizonyítja, hogy a rádiócső csak egyirányban bocsátja át az áramot, vagyis úgy viselkedik, mint egy szelep. Oly csövet is alkalmazhatunk a kísérlethez., amelynek segédrácsa is van. Ilyen cső pl. az 1 S 4 jelzésű miniatűr cső. E segédrácsos cső alkalmazásával a már elmondottakon kívül arról is meg lehet győződni, hogy a segédrács beiktatása nélkül a fűtőszál izzítása ellenére sem fog áram áthaladni a csövön, minthogy a segédrács a feladatát képező elektrónokat vonzó hatást, az ún. szívóhatást nem fejti kk 12. A rádiócső, mint erősítő, működéséről is meg lehet győződni oly kísérleti, összeállítással, mint a 8. ábrán látható, csupán azon módosítással, hogy az ottani detektor helyett a csövet iktatjuk be. Ezután a 7. ábra szerinti készülékkel a már leírt módon elektromos hullámokat sugározva ki, és azt a csöves 8. ábra szerinti készülék antennájával felfogva, majd e beérkező gyenge áramot a cső rácsára vezetve, az a 7. ábra szerinti készülékből jövő áramot fel fogja erősíteni, amiről szintén meg lehet győződni a —12— telefonhallgatóval. A fentiekben példaképpen ismertetett kísérletek nem merítik ki az építőjáték alkatrészeinek kombinációjával lehetséges kísérletek számát, mert pl. a kondenzátorok, a tekercsek és más alkatrészek különböző bekötéseivel, így.pl. az audion kapcsolásra, a visszacsatolásra és más kapcsolásokra is végezhetők kísérletek. E célt szolgálja az építő játékokhoz tartozó ábrákkal ellátott magyarázó füzet, amely az elmondottakon kívül a legegyszerűbb kísérletekből kiindulva, azok változtatására, bővítésére és azok fokozatosan fejlődő sor rendjében' még sok más kísérletre is ad útbaigazítást E kísérletek alapján játszva tanulva megismerhetők a rádió működéseinek elméleti alapjai, begyakorolható az alkatrészekkel való szerelés és összeépítés, úgyhogy mindezek .eredményeképpen az építőszekrény alkatrészeiből többféle kapcsolású rádiókészülékek is elkészíthetők, az alkatrészek megfelelő átszerelése révén. A 10. ábra az építőjáték alkatrészeibői való rádiókészülék egy példaképpeni összeállítását mutatja, amely gyakorlatilag használható és hasznos is az építőszekrény tulajdonosa számára, mert az 1 lámpás 3 zseblámpa elemmel működő rádiókészülék, mely a hálózati árammal nem rendelkező helyeken állandó jelleggel biztosítja a helyi adó és néhány közeli állomás vételét. Az alkatrészek eddigi felsorolása alapján a rádiókészülék összeállításában alkalmazott alkatrészek felismerhetők, úgyhogy azok újbóli felsorolása szükségtelen. A rádiócső a rajzon nincs feltüntetve (nincs foglalatába dugva) azért, hogy a bekötések láthatók legyenek. A rajzon annak egyszerűsítése érdekében a —20— lapos tekercsek menetei és részletei nincsenek kirajzolva. Ez ábrából is látható, az építőjáték különleges kivitelű kapcsoló és összekötő elemeinek többoldalú alkalmazási módja, így pl. drót és lemez végződések variálható összekötése, banándugó, mechanikai összekötés és tartóállvány kombinálva áramcsatlakoztatással, pl. a —20— tekercseknél, tartólábazatok a csőaljzat (csőfoglalat) számára. Az ábráról is látható pl. a csőaljzat különleges kialakítása, amely az eddig használatos foglalatoktól a következőkben tér el: a) A foglalat alsó része nem zárt és ezáltal a csőlábak érintkezése szemmel ellenőrizhető. b) A csőlábakon feszültség mérhető, tehát az áramérintkezési hibák könnyen meghatárolhatók. c) A csőaljzat beforrasztás nélkül, oldható kapcsolattal szerelhető, a vezeték hozzácsatlakozások könnyen és változtathatóan megvalósíthatók, miáltal a cső működéséhek megismerésére irányuló kísérletek, sőt mérések is elvégezhetők. A szemléltetés és tanítás céljait szolgálja az a megoldás, hogy a rezgőkörnél felhasznált változtatható kondenzátor forgórésze skálával van egybeépítve, ami a hangolás fogalmának megismerését könnyíti meg. Emellett a forgókondenzátor kezdő- és végkapacitása több elektróda párhuzamos kötésével széles határok között vál-