143539. lajstromszámú szabadalom • Automata távkapcsoló berendezés

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.539. SZÁM 21. a3 . 16-80. OSZTÁLY -~ Mo-220. ALAPSZÁM Automata távkapcsoló berendezés A Magyar Állam, mint Molnár Pál mérnök, budapesti lakos jogutódja ?' A bejelentés napja: 1954. augusztus 5. <­Á- berendezés főleg középeurópai országok te­lefonszolgáltatásának egyik sürgős problémáját van hivatva megoldani: a kisebb falvak egyes előfizetőinek automatikus szolgáltatás nyújtását arra az időre, amikor a kézikapcsolás szünetel (pl. éjszakai üzem). A berendezés lehetővé teszi egy soros vona­lon négy segédközpont (4 helység) bekapcsolá­sát, amelyek mindegyikéhez négy előfizető kap­csolható. Természetesen a segédközpontok nem­csak soros vonalon helyezhetők el, hanem egy pontból elágazva csillaghálózatban is, valamint egy helységben több segédközpont is elhelyez­hető. A négy segédközpont előfizetőinek egymás közötti és kimenő hívásait egy központi kezelő bonyolítja le. A kezelőnek módjában van bár­mely előfizetőt szelektíven felhívni, sőt ún. kö­rözvény beszélgetések létrehozása céljából egy­szerre több előfizetőt is felhívhat. Ugyanígy minden előfizető hívhatja a központi kezelőt. A felvetett probléma megoldására az előző bekezdésben ismertetett szolgáltatásokkal az időimpulzus elven, valamint hangvillák segít­ségével dolgozó megoldások ismeretesek. Mind­kettő feladatát kielégítően oldja meg ugyan, de az időimpulzus elv alkalmazása nehéz követel­ményeket állít a jelfogók üzembiztonsága és pontos beállítása tekintetében, a hangvillákkal működő berendezés pedig a 'szokásos telefonal­katrészektől erősen eltérő hangvilla alkalmazá­sát teszi szükségessé. A találmány szerinti berendezés egyik jelleg­zetessége, hogy a bevezetőben említett feladato­kat kizárólag a telefonközpontokban használa­tos elemek alkalmazásával oldja meg és azok számára nem támaszt nehezen teljesíthető mű­ködési feltételeket, A találmány lényegét egy kiviteli példa alap­ján ismertetjük: Több vonal egyik végén elhelyezett kezelő a vonalat valamilyen szokásos kapcsolási műve­lettel, pl. kapcsolódugasznak a szóbanforgó vo­nalakhoz tartozó hüvelybe való bedugaszolásá­val foglalja le. A lefoglalás következtében az 1. sz. rajzon (b) jelű vonalágra — irányú áramot küld ki, amelynek hatására az összes segédköz­pontban levő F jelfogók meghúznak, melyek szerepére később visszatérünk. A kiválasztandó előfizető kétjegyű hívószámát a kezelő valami­lyen szokásos módon, pl. számtárcsával vagy billentyűzéssel egy regiszteráramkörbe küldi, mely azt tárolja és ennek alapján a vonalra megfelelő jelzéseket küld ki. Ezek a jelzések az (a)—(b) ágra kapcsolt, kétféle polaritású egyen­áram kombinációiból alakulnak. Mivel ily mó­don csak négy eset megkülönböztetése lehetsé­ges, a választás két ütemben történik: először a segédközpont, azután pedig azon belül kiválasz­tandó előfizetőt jellemző kombinációkat küldi ki a regiszter. Ennek időbeli vázlata a 2. sz. ábrán látható. Ezzel kapcsolatban a következő szemponto­kat kell figyelembe venni: a) Biztosítani kell azt, hogy több előffeető egymás után való választása esetén a segédköz­pont kijelölésére és az ezután az; előfizető kije­lölésére küldött jeleket a vevő össze ne tévessze. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy min­den előfizető választása után a „b" jelű veze­téken az áram polaritását megváltoztatjuk. Ez jelzi azt, hogy a következő jel csoportot fog ki­jelölni. E jelzést továbbá kihasználjuk úgy, hogy a nem hívott előfizetőhöz tartozó segédközpont-• ban levő vevőáramkör nem rögzíti azt, hogy nem neki szóló csoportkijelölő jel érkezett. En­nek következtében az utána következő előfizető kijelölésére szánt jelet az egyik segédközpont úgy érzékelheti, mint egy csoportkijelölő jelet. Ezt azonban az. előbb említett póluscsere törli. Ha a következő választás alkalmával is ugyan olyan polaritású. áramot kell küldeni, akkor a póluscsere a két választás között impulzus for­májában történik. b) Gondoskodni kell arról, hogy választás alatt a már előzőleg kiválasztott előfizetők egyé­ni jelfogói tartva maradjanak, A találmány sze­rint ezt úgy biztosítjuk, hogy a regiszter az elő­ző választáshoz használt polaritású áramot a kö­vetkező választás megkezdéséig küldi, tehát a (b) vezeték sohasem marad áram nélkül. Erre a vezetékekre minden segédközpontban egy híd­kapcsolású egyenirányító van kötve, mely a por -

Next

/
Oldalképek
Tartalom