143538. lajstromszámú szabadalom • Körképet adó tükör objektív

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.538. SZÁM 42. h. 1-6. OSZTÁLY — Ma—472. ALAPSZÁM Körképet adó tükör objektív A Magyar Állam, mint a feltaláló Majoros Sándor oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1954. augusztus 31. Ismeretesek már tükröző felületekből és fénytörő testekből összetett olyan objektívek, amelyek — a periszkóphoz hasonlóan — az objektív optikai tengelye körüli tárgyról a tengellyel koncentrikus síkgyűrű felületen elhelyezkedő virtuális képet adnak. Az ilyen objektíveknél több hátrányos jelenség mutatkozott amiatt, hogy ezeknél nem ritkán a gömbtől eltérő felületeket és olyan tükröző felületeket használtak, amelyeknél a fény visszaverésére a levegővel határolt tükörfelület szolgált. Emiatt a fényerő nem volt kielégítő, a lencse optikai hibákat mutatott, és az előállítás drága volt. A találmány tárgyánál ezek a hibák kisebb mértékben jelentkeznek, mert az objektív egy darabból van készítve, vagy több — összeragasztott, esetleg légköz hagyásával — összefogott egyes lencséből van előállítva, és a tárgy felőli (vagyis mellső) oldalán és a hátsó oldalán is egy-egy törő és egy-egy tükröző felülete van. Emellett az objektívet gömbfelületek határolják és a fény visszaverésére a tükröknek az üveg felőli felülete van felhasználva. Ezenkívül egyéb új szerkezeti megoldások is vannak alkalmazva, amelyeket a későbbiekben ismertetünk. A találmány néhány kiviteli alakját a rajzmelléklet tünteti fel, amelyen az 1. ábra az általános megoldású objektív tengelymetszete a fénysugármenettel, a 2. ábra a látómező képe, a 3. ábra egy néhány speciális megoldás szerinti objektív tengelymetszete. Az 1. ábra szerint az objektívnek négy optikailag hatékony felülete van, amelyek mind gömbfelületek. 1 és 4 törőfelület, 2 és 3 pedig tükröző felület. A /kerület felől «i nyílású szögön belül az 1 fénytörő felületre eső sugárnyalábot a lencse a 2 fényvisszaverő felületre tereli, ahonnan a 3 visszaverő felületre esik, majd a 4 törőfelületen át a lencsét az optikai tengely mellett haladva hagyja él. Az optikai tengelyt teljesen körülvevő tárgy képe tehát a lencse középpontját teljeser: körülvevő síkgyűrű alakú felületet foglal el, amelynek külső átmérője a rajzon D-vel, belső átmérője pedig d-vel van jelölve. Ezen a képen a tengellyel párhuzamos AB egyenesek képe sugárirányú egyenes, az AB egyenes valamely C pontján átmenő, a tengelyre merőleges síkban fekvő, a. tengelyben fekvő középponttal bíró körvonal képe pedig, a körgyűrű területén fekvő koncentrikus kör. A fentiekből látható, hogy a 2 és 3 tükör felületek kis szerkezeti hosszúságú Cassegrainrendszert képeznek s a törő és visszaverő felületek kombinációja nagyobb lencseméret mellett is kis gyújíótávolságot és így nagy relatív nyílást eredményez. A 2. ábrán külön is fel van tüntetve az az «x szög, amelyen belül a képtárgyakat az objektív leképezi; az a

2

és 7 térszögekben fekvő tárgyak az objektív látóterében nem jelennek meg. Az 1. ábra szerint a 4 törőfelület görbületi sugara azonos a 2 tükröző felületével, azonban eltérőre is választható, ha erre valami okból szükség van. A különböző lehetőségeket a.3. ábra tünteti fel, amelyen 41 a 2 tükörével azonos gömbfelület, 42 síkfelület, 43 erősebb görbületű gömbfelület, amelyet a 42 síkfelületre ragasztott síkdomború lencsével érhetünk el. A 4 törőfelületnek természetesen a 44 homorú alakot is adhatjuk. Ha különleges célból a képen az objektív tengelyének irányába, a 2. ábrán a

2-vel jelölt térszögbe eső tárgyakat is láthatóvá akarjuk tenni, akkor a 3. ábra szerint a 3 tükröző felület közepén a 31 törőfelületet, a 4 törőfelület közepén pedig a 45 törőfelületet csiszoljuk; ezek együtt lencsét alkotnak, amellyel a kitűzött célt elérjük. A találmány szerinti tükörobjektív egyik előnye a már ismert objektívekhez képest a gömbfelületek alkalmazásából következő pontosság és olcsóság; további előny, hogy fény visszaverésre az üveg felőli oldal felhasználása folytán a tükrök visszaverő képessége jó és ezek: sérüléssel szemben védettek. A kép középrészének kihasználásához a lencse átfúrása nem szükséges, tehát a lencse kicsiny lehet. A síkgyűrű alakú kép szélessége a kihasználatlan belső részhez: képest nagy (kb. 1:2.5). Nagyítása az ismert rendszerekénél nagyobb, képe élesebb, mélységélessége jobb. A találmány szerinti tükörobjektív néhány megvalósított példájának méretei 1 mm gyújtó-