143534. lajstromszámú szabadalom • Változtatható impedanciájú fojtótekercs (hőtranszduktor)

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.534. SZÁM : 21. c. 28—53. OSZTÁLY — Lu~55. ALAPSZÁM Változtatható impedanciájú fojtótekercs (hőtranssduktor) A Magyar Állam, mint a feltaláló dr. Lukács József oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1951. április 25. Az ismert transzduktor olyan fojtótekercs, amelynek impedanciája a fojtótekercs egyen­áramú előmágnesezésével változtatható. A hatás azon a jelenségen alapul, hogy a vasmag mág­neses permeábilitása az egyenáramú előmágne­sezéssel létesített mágneses térerősség változta­tásával változik. A találmány szerint a fojtótekercs impedan­ciájának egyenárammal vagy váltakozó áram­mal való befolyásolására azt a másik jelenséget hasznosítjuk, hogy a mágneses permeábilitás a hőmérséklet változtatásával változik*Ez a vál­tozás különféle anyagoknál különböző mértékű. Jellemző ebből a szempontból az a hőmérséklet, — az ún. Curie-pont —, amelynél az anyag mág­nesezhetőségét elveszti. A Curie-pont igen ala­csony pl. a nikkelnél, vagy Heusler-ötvözetek­nél, amelynek mágneses permeábilitása már 365 C°-nál, illetve 80—120 C°-nál az egységgel egyenlő. Nikkel magra tekercselt fojtótekercs 'impedanciája tehát már ilyen alacsony hőmér­sékleten a mágnes magnélküli értékre csökken, aminek folytán a rajta átmenő váltakozó áram megnövekszik. A találmány szerint tehát a fojtótekercs egé­szen, vagy részben nikkelből való mágnesmag­ján elrendezett fűtőtekercsbe egyenáramot vagy váltakozó áramot vezetve, ennek az áramnak kellő értékénél a fojtótekercsen átmenő válta­kozó áram megnövekszik; egy ilyen berendezés tehát pl. egy kontaktor vezérlésére használható. A fűtés kívül ráhelyezett fűtőtekerccsel, vagy úgy is történhet, hogy a fűtőáramot magába a fojtótekercs magját alkotó lemezeit, vagy teker­cselt nikkelmagba, vagy annak rétegei közé he-­lyezett fűtőtestbe vezetjük. Minthogy a mágnesmag felmelegedése bizo­nyos hőmennyiség felhalmozását kívánja, tehát bizonyos időbe telik, a berendezés időrelének, illetve hőmásnak .használható és jelző, vagy riasztókészülék működtetésére is alkalmas. A működésbe jövetelhez szükséges idő a fojtóte­kercs méretezésével beszabályozható. Ebben az alkalmazásban a relétekercset, a jelző-, vagy riasztókészüléket a váltakozó áramkörbe kap­csoljuk, a hevítő áramot pedig a vezérlő, illetve működtető áramkörből vesszük. Minthogy továbbá a fojtótekercsen átbocsátott váltakozó áram a permeabilitásnak egyértelmű és folytonos függvénye, amely a Curie-pont kö­zelében erős változást mutat, a berendezés erő­sítőnek is használható, amikor is az erősítendő áramot a mágneskör hevítésére használjuk, az erősített áram pedig a váltakozó áramú körben jelentkezik. A berendezés különös előnye, hogy sem mozgó alkatrészt, sem érintkezőket nem tartalmaz, A találmány tárgyának néhány kiviteli alak­ját a mellékelt rajz mutatja, amelyen az 1. ábra a fűtőelemeknek a lemezeit mágnes­mag rétegei közötti elhelyezését, a 2. ábra tekercselt mágnesrnag alkalmazását mutatja. -Az 1. ábrán 1 a mágneskör keretalakú része, amely siliciumtartalmú lemezekből áll és a ve­zérelendő áramkörbe bekapcsolandó 2 tekercse­léssel van ellátva. Ezt a keretet a nikkelből való 3 lemezeit járomrész zárja; e járomrész pl. há­rom lemezből áll, amelyek között vékony mica lemezre tekercselt rézdrótból való 4 fűtőtestek vannak elhelyezve. A vezérlő áram. ezeknek 5 hozzá vezetéseihez csatlakozik. A két fűtőtestet a 6 összekötő vezeték kapcsolja sorba egymással. A tekercselt mágnesmag egy elrendezése a 2. ábrán látható, amely szerint a mágnesmag bifi­lárisan feltekercselt nikkelszalagból áll. 2 ismét a vezérelendő áramkörbe bekapcsolandó teker­cselés. Külön fűtőtestre nincs szükség, rnert a fűtőáram magába a mágnesmagot alkotó nikkel­szalagba vezethető. Az 1. és a 2. ábra szerinti megoldásnak is elő­nye, hogy a váltakozó áramnak a vezérlő körre semmi induktív visszahatása nincs. Különleges vezérlés céljából a mágnesmag nem villamos hevítő testtel lehet ellátva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom