143530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntödei homokformák és magok elektromos szárítására

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.530. SZÁM 31. c. 1-9. OSZTÁLY - Ki-220. ALAPSZÁM Eljárás öntödei homokformák és magok elektromos szárítására A magyar állam, mint a feltaláló Kicsindy János esztergomi lakos jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1952. november 25. Az öntödékben a formákat és magokat általában szárítókemencékben szárítják. A szárítókba bera­kott nedves formák és magok nedvességtartalmá­nak elpárologtatásához szükséges hőt igen sok szá­rítónál még ma is fa-, vagy kokszfűtéssel szolgál­tatják. A modernebb szárítókemencék pedig gáz-, vagy olajfűtéssel működnek. A szárítókba berakott nagyobb méretű formák és magok igen nagy hő­mennyiséget emésztenek fel, amíg teljes kereszt­metszetükben átszáradnak, öntés szempontjából pedig nagyobb daraboknál nem feltétlenül szüksé­ges az, hogy a formák, vagy magok teljes kereszt­metszetükben szárazak legyenek. Nagyméretű önt­vények alsórészi formázását igen sok esetben ta­lajban formaszekrény nélkül kell végezni. Ezeknek a formáknak a szárítását szintén fával, faszénnel, vagy kőszénnel szokták eszközölni oly formában, hogy felülről raknak rá tüzet. Ez a szárítási mód igen hátrányos, mert a műhely levegőjét nagy mér­tékben szennyezi, a tökéletlen égési folyamatból ki­folyólag a szénmonoxiddal fertőzött levegő a dol­gozók egészségére igen káros. Ezenkívül a fejlődő meleg legnagyobb része kihasználatlanul marad. Mindkét szárítási módnak hátránya, hogy sok hőenergiát fogyaszt és amellett nem gazdaságos. Főleg a talaj formaszárításnak a hatásfoka igen rossz, A találmány előnye a régivel szemben, hogy villa­mosenergia-fűtést használ, melynek hatásfoka for­maszárításnál igen jó. Nem fejlődik gáz, ami szeny­nyezné a műhely levegőjét, a formákba helyezett fémforgácsok elősegítik a formák és magok levegő­zését is. Ezenkívül a formákat a leöntésig melegen lehet tartani, nem következik be párás lecsapódás, mely a selejtet növeli, továbbá munkaidő megta­karítást is jelent, mért a formáknak a szárítóba való be- és kikapcsolása is elmarad. A találmány szerinti eljárás a következő: Az ön­tödei formázást a már ismert módon végezzük az­zal az eltéréssel, hogy a formákba, illetve a homok közé a mintától kb. 40—60 mm-re egymással kö­zel-párhuzamosan fémforgácsból fűtőspirálist ágya­zunk be. Ezeket célszerű forgácsoló üzemékből be­szerezni. Fémforgács spirális hiánya esetén ez he­lyettesíthető fémhuzalból készített fűtőspirálissal is. Ez azonban költségesebb. A közel párhuzamos spirálisok egymástól kb. 150—200 mm távolságra legyenek. Ügyelni kell arra, hogy minden spirális egy darabból álljon. Összetoldott spirális nem al­kalmas. A spirálisokat úgy kell elhelyezni a for­mákban, hogy azok végei a homokból kb. 100 mm-re kiálljanak, mert a spirálisok képezik az elektromos fűtéshez szükséges ellenállást. Ügyelni kell arra, hogy a fűtőspdrálisok elhelye­zését úgy eszközöljük, hogy azok vegyes kapcso­lásra alkalmasak legyenek. Egyes spirálisok végeit pedig oly hosszúra kell kihagyni a homokból, hogy azok összerakás után is a szekrény oldalán kívül érjenek. Ez lehetővé teszi egyrészt, hogy összera­kás után is az áramot bekapcsolhassuk szárításra, hogy a formát öntésig melegen tudjuk tartani, más­részt a levegő elvezetését és a forma párátlanítását tudjuk biztosítani. Legtöbb esetben a fűtőcsöveken keresztül áramló levegő elvezetése a formákra és magokra nézve elegendő, így külön levegő elveze­tés már nem szükséges. Ügyelni kell arra, hogy olyan formáknál és magoknál, ahol hűtővasak van­nak alkalmazva, ezeknél a hűtővasak párátlanítá­sát öntés előtt kell eszközölni. Az; öntödei magok előállításánál az eljárás meg­egyezik az öntödei formák előállításával, azzal az eltéréssel, hogy ezeknél az acél spirálisokat a mag­szekrények belső falától kb. 40—60 mm távolság­ban kell a magokban, illetve a homokban elhelyez­ni. A formaszekrényből és a magokból kiálló spirá­lisok végeit úgy rendezzük el, hogy azok vegyes kapcsolásra itt is alkalmasak legyenek. Fűtésnél az áramerősséget úgy szabályozzuk, hogy a formákba behelyezett spirálisok cseresznyepiro­sak legyenek, ez a formákból kiálló végeknél ellen­őrizhető. Az áramot szárításra szükség szerint öntés előtt 40-^60 perccel kell bekapcsolni, öntéskor az áram bekapcsolva nem lehet, mert az életveszélyes lehet..

Next

/
Oldalképek
Tartalom