143528. lajstromszámú szabadalom • Iszapok, zagyok egyes szilárd alkotóinak szűrésel való elválasztására szolgáló eljárás és berendezés
O Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.528. SZÁM 12. d". OSZTÁLY — Ke—426. ALAPSZÁM Iszapok, zagyok egyes szilárd alkotóinak szűréssel való elválasztására szolgáló eljárás és berendezés Kertész Andor oki. gépészmérnök, Budapest Bejelentés napja: 1955. március 11. Számos termelői ágazatban merül fel az a feladat, hogy iszapok, zagyok és ezekhez hasonló heterogén rendszerek szilárd alkatelemeiből bizonyos nagyságú, főleg durvább részeket el kell távolítani. A vegyi-, bőr-, papír- és konzerviparban sokszor előfordul oly rendszerek szűrésének szüksége, amelyek már túl viszkózusak ahhoz, hogy egy szűrőn átmenjenek és ezért felhígításuk vagy egyéb költséges eljárások alkalmazása válik szükségessé. A sertéstrágyának keveréktrágyaszerként való nagybani tovább feldolgozása nehézségekbe ütközik a benne lévő állati szőr miatt, amelynek eltávolítása eddig nem sikerült. A fenti feladatok megoldására alkalmaztak többek között nyomás alatt működő szűrőket, de ezek üzeme nem tehető folyamatossá és így nagy anyagmennyiségek feldolgozásának szüksége esetén ezek nem alkalmazhatók. A következőkben ismertetendő eljárás és berendezés lehetővé teszi a fent meghatározott anyagféleségek oly szűrését, hogy abból a nagyobb méretű szilárd alkotóelemek kiválaszthatók és emellett az eljárás teljes folyamatosságot biztosít és nagy anyagmennyiségek feldolgozását teszi lehetővé. Az eljárás egyes anyagoknak a rheológiából ismeretes thixotrop tulajdonságán alapul. A thixotropia ebben a vonatkozásban a Péterfi—Freundlic meghatározása alapján értendő (Ullmann, Endz. d. Techn. Chemie I. B. 75. old., vagy Scott Blair, „Einführung in die technische Fliesskunde"), amely szerint thixotrop az az anyag, amely rázás vagy keverés által folyóssá válik és a hatás megszűnte után hosszabb-rövidebb idő leteltével eredeti állapotába kerül. Tisztán kolloidoknál ez a sol-gél átalakulást jelenti, de kisebb diszperzitásfokú és heterogén rendszereknél is megvan. A szűrendő anyag ezen tulajdonsága felhasználható arra, hogy annak rezgőmozgásba hozatala által annyira folyóssá váljék, hogy szitán átmenjen anélkül, hogy más erőhatást úgymint vaccuumot vagy nyomást kellene alkalmazni. Az eljárás tehát abban áll, hogy szűrés közben a szűrendő anyagot rezgőmozgásba hozzuk. Ezen eljárás megvalósítására a mellékelt ábrán példaképpen bemutatott berendezés szolgál. A berendezés leglényegesebb részei az (1) végtelenített szitaszövet és a (2) vibrátor. E vibrátor az osztályozóvibrátoroknál jól ismert és (3)-al jelölt meghajtással bír. A lengésgerjesztésre igen sok szerkezet ismeretes és a (3) jelzés ezekre nézve semmiféle megszorítást nem tartalmaz, ezért azokat nem is soroljuk fel. Az (1) szita a vibrátoron át van fűzve és utóbbi keretében csapágyazott (4) szabadonfutó hengereken nyugszik. A szita a továbbiakban még a következő hengereken van átvezetve: az (5, 6) hengereken, amelyek közül az alsó, vagy mindkettő csapágyai a szita mozgásának irányában elmozdíthatók és, rugókkal vannak feszítve, a (8) henger hajtószerkezettel van ellátva, a szita egyenletes hosszirányú, nyíllal jelölt mozgatására, végül a (7, 9) hengerek a szita vezetését végzik. A berendezéshez tartoznak még a (11) mosókészülék, amely vízvezetékkel áll kapcsolatban és olymódon szerkesztendő meg, hogy a szitának (8, 9) hengerek közötti részét erős vízpermettel tudja elárasztani. A (11) mosó alatt van a (12) felfogó edény, illetve elvezetés. A berendezés működése a következő: A szűrendő anyagot a (13) önmagában ismert adagoló vagy etető berendezéssel juttatjuk a mozgó szitára. Mihelyt az anyag a rezgő mozgást végző szitával vagy a vibrátorteknő oldalfalával érintke^ zésfoe jut, a bevezetésben ismertetett okoknál fogva folyóssá válik, a szitán többé-kevésbbé egyenletesen szétfolyik és a szita finomsági számától függően egy része a szitán keresztülmegy, másik része a szitán fennmarad. A fennmaradó rész a szita haladó mozgása következtében a vibrátor teréből eltávozik. A legtöbb esetben a fennmaradó rész a szitához tapad és onnan csak mechanikus eszközökkel távolítható el. Példaképpen felvett zuhanyozó esetén a szita ellenkező oldaláról nagy sebességgel sugárzó víz a (11) 'mosó alá érve a szitára tapadó anyagot a (12) tart-ányba mossa. A (11) mosóberendezés helyett körkefék vagy egyéb, önmagukban ismert berendezések is alkalmazhatók, az eltávolítandó anyag milyensége szerint. Adott esetben az anyag le is hull a szitáról és így a felfogó edényt a (8) henger vége alá helyezzük. Leszedő kefében-