143527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sík területre rávitt rajz vagy idomdarab pl. teríték fényképezésére vagy másolására
0 Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143-527. SZÁM 3. d. OSZTÁLY - Ko-846. ALAPSZÁM Eljárás és készülék sík területre rávitt rajz vagy idomdarab pl. teríték fényképezésére vagy fénymásolására A magyar állam, mint Köves György és Valentin Gyula feltalálók jogutódja. A bejelentés napja: 1955. február 23. A ruházati iparban a terítékfényképezés általános bevezetésének az volt az akadálya, bogy a rajzot vagy sablont több részletben, szakaszosan kellett lefényképezni. Így egyrészt torzítások állottak elő és a fénykép nem volt méretarányos, másrészt az összevágás körülményes, maga az eljárás pedig költséges volt. E hiányokat akarja kiküszöbölni a találmány szerinti eljárás és készülék, melynek alkalmazásával a méretarányos terítékfényképezése olcsón keresztülvihető. A találmány szerinti megoldás lényege sík felületre rajzolt idomoknak egy darabban mérethelyesen való kicsinyítése. A találmány előnyös megvalósítási példája egy körívben meghajlítható fedőlappal rendelkező asztal, melyre fényképezés előtti sík (nem meghajlított) helyzetben a sablont vagy rajzot felfektetjük vagy felrajzoljuk, majd a lapot meghajlítjuk körívben. A találmány tartozéka egy olyan önmagában ismert fényképezőgép, melynek tárgylemeze (a fényérzékeny anyag síkja) ugyancsak körívben hajlított. A terítéket ezzel a fényképezőgéppel lefényképezzük. Az eljárás alkalmazható megfelelő szerkezeti módosítással szabászati matricák fényképezésére is. A rajzok a találmány szerinti szerkezet egy kiviteli alakját ábrázolják, ahol az 1. ábra a terítékfényképező asztal a fényképezőgéppel, a 2. ábra a matricafényképező asztalt ábrázolja. A terítékfényképezés a következő módon történik. A sík helyzetben lévő terítőasztal hajlítható 3 lapjára a sablonokat vagy rajzot felfektetjük, ül. felrajzoljuk és rögzítjük. Utána az asztal hajlítható lapját alkalmas szerkezet segítségével két végénél fogva olyan 4 körív mentén hajlítjuk meg, melynek középpontjában van, a szerkezethez tartozó 1 optikai készülék. E helyzetben az asztallap felületének, s így a rajz felső részének minden egyes alkotója egyenlő R távolságra van az optikai középpontba képzelt hajlítási tengelytől. E tengelyt az asztal közepe fölé elhelyezett fényképezőgép optikai tengelye merőlegesen metszi. A fényképezőgép és a hozzátartozó asztal egymáshoz képest állandó távolságban vannak és a fényképezőgép a meggörbített lap körívének képzeletbeli tengelye körül lengethető. A .meggörbített asztallapon elhelyezett szabászati sablont vagy rajzot a fényképezőgéppel egybeépített és az ábrán fel nem tüntetett világító-testek egy széles sávban úgy világítják meg, hogy a fényképezőgép optikájának előbb említett tengelye körüli elfordulásával egyidejűleg - a világító testek is elfordulnak. Így az állandóan nyitvatartott fényrekeszen át _ csak a megvilágított rész rögzítődik a fényérzékeny anyagon, mely fényérzékeny anyag lehet film vagy az eljárás gazdaságosabbá tétele céljából egyszerű fotópapír vagy fénymásolópapír is. A 2 fényérzékeny anyag körívben hajlított. Ezáltal elérjük azt, hogy az ugyancsak körívben hajlított asztallapról aránylag kis távolságból nagy felületet tudunk torzítás mentésien is méretarányosan kicsinyíteni, illetve fényképezni. A találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakja lehetővé teszi a szabászati matricák méretarányos kicsinyítését. Ez esetben a terítőasztal 5 lapja előre meghajlított 7 drótháló vagy bármely körívben meghajlított fényáteresztő felület, mely a megvilágítást az alul elhelyezett 6 világító testektől kapja. Ez esetben természetesen a fényképezőgép világító testei nincsenek bekapcsolva. Az alulról való megvilágítás folytán a 8 szabászati matrica perforált része a fényt átengedi és ez rögzítődik a fényérzékeny anyagon. A fényérzékeny anyag előhívása és sokszorosítása a már ismert módszer szerint történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás sík felületre rávitt rajz vagy idomidarab fényképezésére vagy kicsinyítésére, azzal jellemezve, hogy a rajzot vagy idomdarabot hengerpalástszerűen körívben úgy hajlítjuk meg, hogy a körívhez tartozó kor képzeletbeli középpontjába helyezzük el az ugyancsak körívben hajlított fényérzékeny felületet magábanfoglaló optikai (fénymásolási) segédeszközt, pl. a fényképezőgép tárgylencséjét.