143527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sík területre rávitt rajz vagy idomdarab pl. teríték fényképezésére vagy másolására

0 Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143-527. SZÁM 3. d. OSZTÁLY - Ko-846. ALAPSZÁM Eljárás és készülék sík területre rávitt rajz vagy idomdarab pl. teríték fényképezésére vagy fénymásolására A magyar állam, mint Köves György és Valentin Gyula feltalálók jogutódja. A bejelentés napja: 1955. február 23. A ruházati iparban a terítékfényképezés általá­nos bevezetésének az volt az akadálya, bogy a raj­zot vagy sablont több részletben, szakaszosan kel­lett lefényképezni. Így egyrészt torzítások állottak elő és a fénykép nem volt méretarányos, másrészt az összevágás körülményes, maga az eljárás pedig költséges volt. E hiányokat akarja kiküszöbölni a találmány szerinti eljárás és készülék, melynek alkalmazásá­val a méretarányos terítékfényképezése olcsón ke­resztülvihető. A találmány szerinti megoldás lényege sík felü­letre rajzolt idomoknak egy darabban mérethelye­sen való kicsinyítése. A találmány előnyös megvaló­sítási példája egy körívben meghajlítható fedőlap­pal rendelkező asztal, melyre fényképezés előtti sík (nem meghajlított) helyzetben a sablont vagy raj­zot felfektetjük vagy felrajzoljuk, majd a lapot meghajlítjuk körívben. A találmány tartozéka egy olyan önmagában ismert fényképezőgép, melynek tárgylemeze (a fényérzékeny anyag síkja) ugyan­csak körívben hajlított. A terítéket ezzel a fényké­pezőgéppel lefényképezzük. Az eljárás alkalmazható megfelelő szerkezeti módosítással szabászati matri­cák fényképezésére is. A rajzok a találmány szerinti szerkezet egy kivi­teli alakját ábrázolják, ahol az 1. ábra a terítékfényképező asztal a fényképező­géppel, a 2. ábra a matricafényképező asztalt ábrázolja. A terítékfényképezés a következő módon törté­nik. A sík helyzetben lévő terítőasztal hajlítható 3 lapjára a sablonokat vagy rajzot felfektetjük, ül. felrajzoljuk és rögzítjük. Utána az asztal hajlítható lapját alkalmas szerkezet segítségével két végénél fogva olyan 4 körív mentén hajlítjuk meg, mely­nek középpontjában van, a szerkezethez tartozó 1 optikai készülék. E helyzetben az asztallap felüle­tének, s így a rajz felső részének minden egyes alkotója egyenlő R távolságra van az optikai kö­zéppontba képzelt hajlítási tengelytől. E tengelyt az asztal közepe fölé elhelyezett fényképezőgép op­tikai tengelye merőlegesen metszi. A fényképező­gép és a hozzátartozó asztal egymáshoz képest ál­landó távolságban vannak és a fényképezőgép a meggörbített lap körívének képzeletbeli tengelye körül lengethető. A .meggörbített asztallapon elhelyezett szabászati sablont vagy rajzot a fényképezőgéppel egybeépí­tett és az ábrán fel nem tüntetett világító-testek egy széles sávban úgy világítják meg, hogy a fény­képezőgép optikájának előbb említett tengelye kö­rüli elfordulásával egyidejűleg - a világító testek is elfordulnak. Így az állandóan nyitvatartott fény­rekeszen át _ csak a megvilágított rész rögzítődik a fényérzékeny anyagon, mely fényérzékeny anyag lehet film vagy az eljárás gazdaságosabbá tétele céljából egyszerű fotópapír vagy fénymásolópapír is. A 2 fényérzékeny anyag körívben hajlított. Ez­által elérjük azt, hogy az ugyancsak körívben haj­lított asztallapról aránylag kis távolságból nagy fe­lületet tudunk torzítás mentésien is méretarányo­san kicsinyíteni, illetve fényképezni. A találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakja lehetővé teszi a szabászati matricák méret­arányos kicsinyítését. Ez esetben a terítőasztal 5 lapja előre meghajlított 7 drótháló vagy bármely körívben meghajlított fényáteresztő felület, mely a megvilágítást az alul elhelyezett 6 világító tes­tektől kapja. Ez esetben természetesen a fényké­pezőgép világító testei nincsenek bekapcsolva. Az alulról való megvilágítás folytán a 8 szabászati matrica perforált része a fényt átengedi és ez rög­zítődik a fényérzékeny anyagon. A fényérzékeny anyag előhívása és sokszorosítása a már ismert módszer szerint történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás sík felületre rávitt rajz vagy idomi­darab fényképezésére vagy kicsinyítésére, azzal jel­lemezve, hogy a rajzot vagy idomdarabot hengerpa­lástszerűen körívben úgy hajlítjuk meg, hogy a körívhez tartozó kor képzeletbeli középpontjába helyezzük el az ugyancsak körívben hajlított fény­érzékeny felületet magábanfoglaló optikai (fény­másolási) segédeszközt, pl. a fényképezőgép tárgy­lencséjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom