143526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 3 alfa-oxi-coproergoszt (22-23)-en előállítására
_ Megjelent; 1957. augusztus hó 1-én. . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.526. SZÄM 12. o. 25. OSZTÁLY Ko—716. ALAPSZÁM Eljárás a 3«-oxi-coproergoszt(22—23)-en előállítására Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kollonitsch János és Galántay Jenő Bejelentés napja: 1954.' február 4. Azt találtuk, hogy a 3 a-oxi-coproergoszt(22— 23)en (I) előnyösen előállítható olyan módon, hogy 3-keto-coproergoszt(22—23)-en-jt (II) komplex bórhidridekkel redukálunk. (II) redukciójára az irodalom két módszert ismertet. Ezek a következők: fém nátriummal propanolban; litium-alumíniumhidriddel éterben. A nátrium + propanolos módszernél, kísérleteink szerint a következő hátrányok észlelhetők: egyrészt a 3 a-oxi-izomér mellett jelentős mennyiségű 3 ß-oxiizomér is keletkezik, másrészt a két izomer elválasztása egymástól csak jelentős veszteségek árán lehetséges. A litium-alumíniumhidrides redukció pedig — amellett, hogy szintén tekintélyes menynyiségű ^-izomért is ad — a litium-alumíniumhidrid rendkívül tűzveszélyessége miatt, különleges berendezkedést kíván. A komplex bórhidridekkel való redukciónál kapott termék főleg a 3 a-oxi-izomért tartalmazza és mellette csak kevés ^-izomért; ezen előnyön kívül ipari méretekben dolgozva fontos az az előnye is a bórhidrideknek, hogy nem gyúlékonyak. Á redukció céljaira a M(BH4 )x általános képletű bórhidridek csoportjából azok használhatók, ahol M: alkálifémet, vagy alkáliföldfémet jelent (M vegyértékétől függően x = 1 vagy 2) és használhatók a iMH(B/0 Alkyl/3 ) képletű trialkoxi-bórhidridek is. ' Jól használhatók a redukcióhoz pl. a nátriumbórhidrid, a nátriumtrimetoxi-bórhidrid, de különösen jól használhatók a litiumbórhidrid, vagy az alkálifém-bórhidridek, mint pl. a kalcium- vagy magnéziumbórhidrid. A 3 a- és a S^-oxi-izomérek aránya ugyanis ezen bórhidridek alkalmazásánál messzemenően a 3 a-oxi-izomér javára tolódik el, míg pl. nátriumbórhidriddel végzett redukciónál csak kb. 55 százalék termeléssel kapjuk a 3 a-oxi-izomért, addig a litiumbórhidrid, ill. kalcium- és magnéziumbörhidrid alkalmazásánál a 3 a-oxi-izomér mennyisége a 65—75 százalékot is eléri. A litiumbórhidrid és az alkálif öldf ém-bórhidridek igen komplikáltán előállítható vegyületek voltak (ill. ez utóbbi csoportból csak a magnéziumbórhidrid volt ismeretes), míg nem vált ismeretessé előállításukra az absz. etanolos közegben végzett csereboimláson alapuló eljárás, melynél a nagyipari méretekben termelt nátriumbórhidrid és a megfelelő fémhalogenidnek cserebomlásával állíthatók elő ezek a vegyületek. (Lásd erre vonatkozólag 1953. máj. 19-én „Eljárás komplex fémhidridek előállítására" címmel tett szabadalmi bejelentésünket. Az ezen bejelentésben foglalt eljárás szerint kapott oldatok minden további nélkül használhatók a redukcióra.) A redukciót célszerűen alkoholban, vagy alkoholtartalmú oldószerkeverékekben folytatjuk le. Jól alkalmazhatók az alkohol-tetrahidro-furán vagy az alkohol-kloroform elegyek. Az alkalmazott hőfok a redukcióhoz használt komplex fémhidridnek az adott oldószer-elegyben való stabilitásától függ. Nátriumbórhidrid alkalmazásánál dolgozhatunk szobahőfokon, de a litium- vagy kaleiumbórhidrid alkalmazásánál —10 —4o° közötti hőmérsékletet kell alkalmazni, hogy a bórhidridek bomlását elkerülhessük. A redukciónál kapott termékek kinyerése a szokott módon történik. Egyes esetekben, pl. a magnéziumbórhidrid alkalmazása esetén, a szokott módszerrel kinyert redukciós termék anorganikus alkatrészeket is tartalmazhat. Ilyenkor célszerű lehet olyan módon eljárni, hogy ezt a terméket megacilezzük, pl. megacitelezzük és az acetil-származékot nyerjük ki. Példák 1. Redukció magnéziumbórhidriddel. A magnéziumbórhidrid-oldat elkészítése: 0,26 g vízm. magnéziumkloridot 40 ml absz. etanolban, oldunk, majd a —12°-ra hűtött oldathoz 0,19 g nátriumbórhidridnek 16 ml etanolban való oldatát csepegtetjük, keverés közben. A kapott elegyet, hűtés közben, fél órán át keverjük, majd hozzácsepegtetjük 3,96 g copro-ergosztenon-nak 30 ml széntetrakloridban való oldatát. —15 —12° között tartva a hőmérsékletet az elegyet 3 órán át keverjük. Elég erős zavarosodást észlelünk. Az elegyből kivett kis mintának meghatározzuk a magnézium-