143518. lajstromszámú szabadalom • Permetező porozógép

o Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.518. SZÁM 45. f. 22—27. OSZTÁLY — Ko-856. ALAPSZÁM Permetező poroaógép Bakos István és Kocsondi Antal Budapest. A bejelentés napja: 1955. március 30. Külföldön és hazai viszonylatban egyaránt gyár­tott saroglyás porozok egyik fő hiányossága, hogy . permetezési munkákra nem lehet felhasználni. A porozás egyrészt drágább a permetezésnél, más­részt nem képes azt mindenben pótolni. A találmány szerinti berendezés pótolja a fenti hiányosságot. Az ismert saroglyás géptípusok bár­melyike könnyen átalakítható univerzális géppé, mely a szükségnek megfelelően mint permetező," vagy porozó, vagy mint permetezve-porozó mű­ködtethető. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berende­zés elrendezési vázlatát (1. ábra), illetve működé­si elvét (2. ábra) mutatják. Az 1. ábrán bemutatott szerkezeti egységek a következő felépítésűek: (1) a permetté tartály, mely a szerelés minimálisra csökkentése végett nem a por tartály helyébe, hanem magába a portartály­ba kerül elhelyezésre, (2) beöntőnyílással, (3) üle­pítőtérrel és (4) kifolyónyílással van ellátva. A tar­tály fenekéhez csatlakozó ülepítőtér kettős célt szolgál. Egyrészt magába foglalja a folyadékcső­csonkot, mely a fenékből kinyúlva a leülepedő iszap szennyeződés levezetése nélkül csaknem teljesen kiüríti a tartályt. Másrészt megakadályozza a permetté szakaszos utánpótlását, melyet a szál­lítás közben állandó mozgásban lévő permetté loccsanása okozhat. A permetté szivattyú nélkül szabadesés hatására kerül a szórófejbe. A folya­déknyomás elmaradása feleslegessé teszi csőbilin­csek alkalmazását, (5) folyadéktömlők csupán kéz­zel szorosan félerősítve vezetik a permetet a (6) csapba, majd onnan a szórófejbe, A folyadék elsődleges felbontását egyszerű bubo­rékképzéssel végzi a gép. Ehhez a szükséges lég­nyomás ä ventilátor megcsapolása (7) útján nyer­hető. A csapolás nyílását záró-nyitó retesz (8) a porozás, illetve permetezés igényének megfelelően egyszerű elfordítással tesz eleget feladatának. A légveszteség csökkentése és a (9) tömlő tartása vé­gett nagyobb átmérőjű tömlő vezet a szórófejhez. A (10) buborékokat létrehozó nyomáskülönbséget tovább fokozza a (11) venturicső szűkületének szí­vóhatása. A venturicső által megnövelt légsebesség 70—80 m/sec értékével már önmagában is komoly porlasztó hatást tud kifejteni, a buborékok által vékony hártyává alakított folyadék ezt csak to­vább fokozza. A kettős cseppképzéshez járul még egy harmadik, úgynevezett utóporlasztás, mely a nagyobb cseppeket még tovább aprítja. A (12) csepptörő profilcsíkok rácsszerűen helyezkednek el. Középen sűrűbb a rács, széle felé ritkul. Ez az elrendezés egyrészt azt célozza, hogy a középen na­gyobb számban előforduló durvább cseppek ütkö­zése valószínűbb legyen, másrészt azt, hogy a rács­ellenállás csökkentésével a légsugár kifelé széle­sedjék, nagyobb légsebességével mintegy körül ve­gye és magába tartsa a permetcsóvát. A megoldás egyben fokozza a légsugárban elhelyezkedő csep­peknek homogén elosztását is. Szabadalmi igénypontok: 1. Szivattyú nélküli légporlasztásos permetezőbe^ rendezés, kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy per­metlétartályba van süllyesztve. 2.) Az 1. igénypont szerinti berendezés kiv. alak­ja azzal jellemezve, hogy előporlasztás céljából a szállítólevegőt fúvó ventilátornak megcsapolása van mely a permetlevet buborékoltatva, azt folyadék filmmé alakítja, a főporlasztást a szállítólevegő vég­zi s az utánporlasztás céljából csepptörő profilrácsa van, mely berendezést a permetezve porozáskor, illetve nedvesítve porozáskor le lehet kapcsolni. 3.) Az 1.—2. igény szerinti permetezőgép kivite­li alakja azzal jellemezve, hogy az elő-, fő-és után­porlasztás szerve variálva van beépítve. (2 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2988. Terv Nyomda, 1956. Fejelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom