143517. lajstromszámú szabadalom • Automatikus kondenzátor kapcsoló berendezés

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.517. SZÁM 21, d2 . OSZTÁLY — Ko-779. ALAPSZÁM Automatikus kondenzátor kapcsoló berendezés A Magyar Állam, mint a feltaláló Kocsis László főmérnök jogutóda, Budapest. A bejelentés napja: 1954. augusztus 26. Az eddig ismert automatikus kondenzátor kap­csoló berndezések úgy működnek, hogy egy meddő mérési kapcsolású számlálómű forgatótárcsájára kontaktus van közvetlenül rászerelva s a feszült­ségköre kondenzátor előtéttel úgy van beállítva, hogy adott cos fi esetén álljon a tárcsa. Ettől el­térő cos fi esetén vagy jobbra, vagy balra ad gyen­geáramú, finom érintkezésű kontaktust. A felerősí­tett áram azután vagy ki-, vagy bekapcsolja a kon­denzátor csoportokat, erősítő berendezésen keresz­tül. Ha léptetőmű is van, akkor kettős meddőmérő számláló szükséges: Az egyik a forgás alatt egy bizonyos helynél ad csak kontaktust, a másik az ismertetett ki-bekapcsoló számláló működéséhez, így minden forgás után lehet kapcsolás. Tehát az újabb számlálómű beiktatásával annak körülfor­gása után ismételten továbbléptet mindaddig, míg a kívánt cos fi be nem áll, vagyis a körforgókerék­re szerelt kontaktusmű nyugalmi helyzetbe nem kerül. Az érzékelő szervek itt a hálózat és a kon­denzátortelep közé vannak kapcsolva. Az ilyen kondenzátor kapcsoló berendezéseknek több hibája van. E rendszer általában csak akkor stabil, illetőleg csak akkor dolgozik nyugodtan, ha a kondenzátortelep a megkívánt cos fi eléréséhez éppen nem elégséges, vagy ami legritkábban elő­fordul, hogy pontosan elégséges, mert ha annál több, úgy az utolsó fokozat bekapcsolása után jobb lesz a cos fi, mint a megkívánt s ennek következ­tében visszakapcsolás történik, akkor viszont már rosszabb lesz a cos fi. Az eddigi berendezések ezen­kívül gyengeáramú, nem pillanatkapcsolású, ha­nem finoman érintkező kontaktusokkal bír, me­lyek tudvalevőleg csak akkor és addig dolgoznak többé kevésbé elfogadhatóan, mig szakszerű és pontosan beütemezett fenntartásban részesülnek. A rázást nem nagyon bírják, mert akkor egymás­után sűrű kontaktusadás keletkezik, különösen^ ha már kopott is. Ez az élettartamot hátrányosan be­folyásolja. Az üzembizonytalanságot továbbnövelik a szükséges többlet segédeszközök, mint pl. a gyengeáramú telefonrelék, az egyenirányító beren­dezés. E berendezések nem tartalmaznak rendsze­rint időztető elemet, melynek hiánya sok felesle­ges kapcsolást okoz. Blokkapcsolás sem alkalmaz^ ható ezeknél, a rezgésre kényes és nyugodt helyre kell szerelni. Előállítási áruk pedig magas. A találmány szerinti automatikus kondenzátor kapcsoló berendezésnél a hálózatról való le- és visszakapcsolása a kondenzátoroknak nem történik előnytelenül sűrűen s a visszakapcsolás nem kö­vetkezik be olyankor, amikor a kondenzátor még nem tudott teljesen kisülni. A kondenzátor főkap­csolódja nem csapdos, nem fordul elő folytonos kapcsolás sem. Nem tartalmaz kényes és sok alkat­részt, esetleges alkatrészmeghibásodás nem von maga után túl sűrű késleltetésnélküli kapcsolást, vagy egyéb, a kondenzátorra nézve káros hatá­sokat. Mindezen felül könnyen és olcsón lehet gyártani. A találmány szerinti berendezés kapcsolási váz­latát a csatolt rajz tartalmazza, a működése a kö­vetkező: A hálózati meddő teljesítményt érzékelő szerv a kondenzátor és a fogyasztó között nyer elhelyezést. Érzékelő szerve meddőre komp'enzált (Y) áramrelé, melynél annak (a) mágneses mezejéhez hozzáadunk még egy mágneses mezőt, melyet az áramreduktort nem tartalmazó, a másik két fázisra kapcsolt, kis szekunder feszültségű (Ti) transzformátor létesít. A kis transzformátor által szolgáltatott áram nagy­ságrendje megegyezik az áramreduktor által szol­gáltatott maximális árammal. A kompenzált áram­relé nyitott áramkörű, ennél helyes vasmagbeáUítás eretén, növekvő áramerősségnél a vasmag nem egyszerre húz be, hanem folyamatosan, úgy hogy minden áramerősségnek egy bizonyos fix helyzet felel meg. Minthogy a vasmag tengelyére több kapcsoló higany cső van erősítve, melyek mind­egyike különböző áramerősségnél jut kapcsoló helyzetbe, határozott mennyiségű watt nélküli áram esetén az első higanykapcsoló közvetítő szer­veken keresztül bekapcsolja a kondenzátor telep első részét, wattnélküli áram további növekedése ese­tén pedig a második kapcsoló a második részt, s így tovább. Ha viszont az áram meddő része csök­ken, a kondenzátortelep részek egymásután kikap­csolódnak. Lényegében véve ez a relé a Csibi relé­nek felel meg, de más mágneses beállítással. A hí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom