143516. lajstromszámú szabadalom • Eszköz dallamok kíséréséhez szükséges hangzatok előállítására

143.516 zamos molljára való beállításnál ugyanezt a képet mutatja. A különbség csak a válogató jelekben mutatkozik, mert ezeknek elhelyezkedése természe­tesen más és más. A különféle hangzatlapok a különféle akkord­játszó hangszerek számára a következőképpen mu­tatják a hangzatfogások ujjazatát: zongorabillen­tyűs hangszerek számára billentyűzet-szakaszok apró rajzain a hüvelykujj körömizének rajzával, a többi ujj számára pontokban jelzik az ütő ujjak érintési pontjait, a nemütőkét pedig minuszr-jelak­kel; továbbá, ezek fölött más fekvésekét is jelez­heti, az ütő ujjakat plusz-, a nemütőkét mínusz­jelekkel jelezve; akkordjátszó pengető hangszerek (mint: gitár, a szovjetunióbeli ilyen hangszerek, pl. balalajka, héthúros gitár, bandura, az üzbég csang, az azerbajdzsán tára, stb.) számára, az ujjak fogás­helyeinek, az ujjak számával való megjelölésével jelzi az ujjazatot a fogólap fokainak és a húrok­nak a rajzán. A találmány betűjelzéses> kiviteli alakján a hangzatok jelzése a szokásos, népszerű módon tör­- ténik: minden hangzat betűjele a hangzat alap­hangjával egyező kisbetű, de a domináns szeptim betűje mellett 7-es szám, a moll hangzat betűje mellett m betű is vah, míg a dur hangzat betűje mellett nincsen külön jel; a szűkítetWietedhang­zat (szi-szeptim) jelzése apró karika; a moll-heted­hangzaté (la-szeptimé) m7, a ti-szeptimé m6, stb. Nagybetűkkel jelzi a basszust, a helyettesítő-hang­zatok változó, ill. kiegészítő hangjait és — előnyö­sen külön hangzatlapon — a hangzatok alkotó hangjait. A hangzat betűjele alatti kisebb betű a hangzat fekvésének legalsó hangját jelenti. Ez szin­tén kisbetű, tehát nem jelent basszust. Az eszköz­nek olyan betűjelzéses kivitelén, amelyen a hang­zatok csak egyik, az illető hangszeren leghaszná­latosabb fekvésükben mutatkoznak, a hangzatjelek mellett mutatószámokat közöl, amelyek alapján külön hangzat-táblán minden hangzat-fekvés betű­jele és alkotó hangjaik, fogásmutatóval, ill. ujja­zattal, azonos mutatószám alapján, könnyen meg­találhatók. Ha pedig az eszköz nem közli a mu­tatószámokat, akkor egy irányító táblázat segítsé­gével, a kromatikus hangsor szerint haladó hang­zatalapok és a különféle hangzatfajták rovataiban levő, a külön hangzattáblával azonos mutatószámok alapján találhatók meg a keresett hangzatok. A do­mináns szeptimek mutatószámai 1-től 12-ig ter­jednek, a dur hangzatoké 101-től 112-ig, a moll hangzatoké 201-től 212-ig, a szűkített hetedeké 301-től 3124g, a többi hangzatfajták mutatószámai így tovább, e rendszer szerint. Tömörített alakján az összetett autentikus zá­radékok úgy alakulnak két összefüggő sorba, hogy mindegyik domináns szeptim akkord feloldó hár­masa, egyúttal előkészítője a következő domináns szeptim akkordnak, tehát a hármasok csak egyszer szerepelnek a domináns szeptimek között; a he­lyettesítő .hangzatok pedig meghatározó jelükkel szerepelnek a válogató lapon és mellettük a hang­zattáblárx levő, felfedett változó hanggal. Előnyösen külön válogató lapok mutatják a aio­dális hangnemek hangzatmeneteit és külön válo­gató lapok az átmenetek (modulációk) útjait a ki­induló •hatignem' tonikai hangzatától a célhangnem tonikai hangzatához, közös hangzatok, bővített hármasok, nápolyi szeksztek, hetedhangzatok, fő­leg szűkített-hetedhangzatok bekapcsolásával. A hangzattábla téglalap alakú, vagy elnyúlt, esetleg gyűrűbe záruló téglalap" alakú. A válogató lapok kisebb téglalap alakúak és eltávolíthatatla­nul, de két irányban mozgathatóan, átfogják a hangzat-táblát; más megoldásnál a hangzattábla gyűrűbe zárult alakban két forgathatóan görgőn mozog a helybeálló válogató lap alatt. Ha a hang­zattábla korong alakú, akkor a középpontjához forgathatóan odaerősített másik korongon, más­más helyen vannak körcikk alakban a dur- és moll-válogatók lyukcsoportjai és jelei. A csatolt rajz 1. ábrája a találmánynak azt a kiviteli alakját mutatja, melynél a b válogató széleinél átfogja az a hangzat-táblát, amelyen ide­oda csúsztatható. A válogató c ablakainál lehet a keresett jeleket leolvasni. A 2. ábra lényegében véve ugyanígy működő kivitelt mutat, de a b vá­logatón lévő c ablakok köralakúak és a jelek elhe­lyezése más, úgy amint a fentiekben leírtuk. Vé­gül a 3. ábra szerinti kivitelnél a végnélküli, gyű­rűalakú a hangzat-tábla a helybeálló b válogató alatt mozog el, ha a d görgőt forgatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eszköz dallamok kíséréséhez szükséges hang­zatok előállítására akkordjátszó hangszereken ját­szók számára, mely hangzat-táblát és lyuggatott tolókát tartalmaz oly módon, hogy az egyik a másikhoz képest eltolható vagy elfordítható, ami által valamennyi dur és moll hangnemre beállít­ható, amikor is a hangzattábla egyes jelei látha­tókká válnak, azzal jellemezve, hogy a válogató tolókán levő lyukak gyakoriságot kifejező válo­gató jelekkel ellátott csoportokba vannak osztva és a csoportokat alkotó lyukak is válogató jelekkel vannak ellátva, továbbá összekötő vezetővonalak kötik össze a csoportokat és egyes lyukakat más csoportbeli lyukakkal, mely válogató jelek és ve­zetővonalak segítségével az eltolás vagy elfordítás, azaz beállítás által lehetővé válik a szükséges hangzatcsoportok (összetett autentikus záradékok) és egyes hangzataik, továbbá utóbbiak helyettesítő hangzatainak kiválogatása az előtárt hangzatjelek­ből, melyek mindazokat a hangzatokat, melyekkel az összhangzattan foglalkozik, minden fekvésük­ben, ill. fordításukban és egymással szabályos szó­lamvezetésű összekötésekben mutatják, miáltal az eszközt alkalmassá teszik az összhangzattannak egyszerű úton való tanulására is. 2. Az 1. igénypont Szerinti eszköz kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a különféle akkord játszó hangszerek számára mutatja a hangzatfogások uj­jazatát, éspedig zongorabillentyűs hangszerek szá­mára billentyűzet-szakaszon rajzain a hüvelykujj körömízének rajzával, a többi ujj számára pon­tokkal jelzi az ütő ujjak érintési pontjait, a nem­ütőkét pedig mínusz jelekkel; továbbá ezek fölött más fekvésekét is jelzi, az ütőkét plusz-, a nem­ütőkét mínusz-jelekkel jelezve; akkord játszó pen­gető hangszerek számára az ujjak fogáshelyeinek, az ujjak számával való megjelölésével jelzi az uj­jazatot a hangszer-fogólap fokainak és a huroknak rajzán. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom