143516. lajstromszámú szabadalom • Eszköz dallamok kíséréséhez szükséges hangzatok előállítására

143.516 zamos molljára való beállításnál ugyanezt a képet mutatja. A különbség csak a válogató jelekben mutatkozik, mert ezeknek elhelyezkedése természetesen más és más. A különféle hangzatlapok a különféle akkordjátszó hangszerek számára a következőképpen mutatják a hangzatfogások ujjazatát: zongorabillentyűs hangszerek számára billentyűzet-szakaszok apró rajzain a hüvelykujj körömizének rajzával, a többi ujj számára pontokban jelzik az ütő ujjak érintési pontjait, a nemütőkét pedig minuszr-jelakkel; továbbá, ezek fölött más fekvésekét is jelezheti, az ütő ujjakat plusz-, a nemütőkét mínuszjelekkel jelezve; akkordjátszó pengető hangszerek (mint: gitár, a szovjetunióbeli ilyen hangszerek, pl. balalajka, héthúros gitár, bandura, az üzbég csang, az azerbajdzsán tára, stb.) számára, az ujjak fogáshelyeinek, az ujjak számával való megjelölésével jelzi az ujjazatot a fogólap fokainak és a húroknak a rajzán. A találmány betűjelzéses> kiviteli alakján a hangzatok jelzése a szokásos, népszerű módon tör- ténik: minden hangzat betűjele a hangzat alaphangjával egyező kisbetű, de a domináns szeptim betűje mellett 7-es szám, a moll hangzat betűje mellett m betű is vah, míg a dur hangzat betűje mellett nincsen külön jel; a szűkítetWietedhangzat (szi-szeptim) jelzése apró karika; a moll-hetedhangzaté (la-szeptimé) m7, a ti-szeptimé m6, stb. Nagybetűkkel jelzi a basszust, a helyettesítő-hangzatok változó, ill. kiegészítő hangjait és — előnyösen külön hangzatlapon — a hangzatok alkotó hangjait. A hangzat betűjele alatti kisebb betű a hangzat fekvésének legalsó hangját jelenti. Ez szintén kisbetű, tehát nem jelent basszust. Az eszköznek olyan betűjelzéses kivitelén, amelyen a hangzatok csak egyik, az illető hangszeren leghasználatosabb fekvésükben mutatkoznak, a hangzatjelek mellett mutatószámokat közöl, amelyek alapján külön hangzat-táblán minden hangzat-fekvés betűjele és alkotó hangjaik, fogásmutatóval, ill. ujjazattal, azonos mutatószám alapján, könnyen megtalálhatók. Ha pedig az eszköz nem közli a mutatószámokat, akkor egy irányító táblázat segítségével, a kromatikus hangsor szerint haladó hangzatalapok és a különféle hangzatfajták rovataiban levő, a külön hangzattáblával azonos mutatószámok alapján találhatók meg a keresett hangzatok. A domináns szeptimek mutatószámai 1-től 12-ig terjednek, a dur hangzatoké 101-től 112-ig, a moll hangzatoké 201-től 212-ig, a szűkített hetedeké 301-től 3124g, a többi hangzatfajták mutatószámai így tovább, e rendszer szerint. Tömörített alakján az összetett autentikus záradékok úgy alakulnak két összefüggő sorba, hogy mindegyik domináns szeptim akkord feloldó hármasa, egyúttal előkészítője a következő domináns szeptim akkordnak, tehát a hármasok csak egyszer szerepelnek a domináns szeptimek között; a helyettesítő .hangzatok pedig meghatározó jelükkel szerepelnek a válogató lapon és mellettük a hangzattáblárx levő, felfedett változó hanggal. Előnyösen külön válogató lapok mutatják a aiodális hangnemek hangzatmeneteit és külön válogató lapok az átmenetek (modulációk) útjait a kiinduló •hatignem' tonikai hangzatától a célhangnem tonikai hangzatához, közös hangzatok, bővített hármasok, nápolyi szeksztek, hetedhangzatok, főleg szűkített-hetedhangzatok bekapcsolásával. A hangzattábla téglalap alakú, vagy elnyúlt, esetleg gyűrűbe záruló téglalap" alakú. A válogató lapok kisebb téglalap alakúak és eltávolíthatatlanul, de két irányban mozgathatóan, átfogják a hangzat-táblát; más megoldásnál a hangzattábla gyűrűbe zárult alakban két forgathatóan görgőn mozog a helybeálló válogató lap alatt. Ha a hangzattábla korong alakú, akkor a középpontjához forgathatóan odaerősített másik korongon, másmás helyen vannak körcikk alakban a dur- és moll-válogatók lyukcsoportjai és jelei. A csatolt rajz 1. ábrája a találmánynak azt a kiviteli alakját mutatja, melynél a b válogató széleinél átfogja az a hangzat-táblát, amelyen ideoda csúsztatható. A válogató c ablakainál lehet a keresett jeleket leolvasni. A 2. ábra lényegében véve ugyanígy működő kivitelt mutat, de a b válogatón lévő c ablakok köralakúak és a jelek elhelyezése más, úgy amint a fentiekben leírtuk. Végül a 3. ábra szerinti kivitelnél a végnélküli, gyűrűalakú a hangzat-tábla a helybeálló b válogató alatt mozog el, ha a d görgőt forgatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eszköz dallamok kíséréséhez szükséges hangzatok előállítására akkordjátszó hangszereken játszók számára, mely hangzat-táblát és lyuggatott tolókát tartalmaz oly módon, hogy az egyik a másikhoz képest eltolható vagy elfordítható, ami által valamennyi dur és moll hangnemre beállítható, amikor is a hangzattábla egyes jelei láthatókká válnak, azzal jellemezve, hogy a válogató tolókán levő lyukak gyakoriságot kifejező válogató jelekkel ellátott csoportokba vannak osztva és a csoportokat alkotó lyukak is válogató jelekkel vannak ellátva, továbbá összekötő vezetővonalak kötik össze a csoportokat és egyes lyukakat más csoportbeli lyukakkal, mely válogató jelek és vezetővonalak segítségével az eltolás vagy elfordítás, azaz beállítás által lehetővé válik a szükséges hangzatcsoportok (összetett autentikus záradékok) és egyes hangzataik, továbbá utóbbiak helyettesítő hangzatainak kiválogatása az előtárt hangzatjelekből, melyek mindazokat a hangzatokat, melyekkel az összhangzattan foglalkozik, minden fekvésükben, ill. fordításukban és egymással szabályos szólamvezetésű összekötésekben mutatják, miáltal az eszközt alkalmassá teszik az összhangzattannak egyszerű úton való tanulására is. 2. Az 1. igénypont Szerinti eszköz kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a különféle akkord játszó hangszerek számára mutatja a hangzatfogások ujjazatát, éspedig zongorabillentyűs hangszerek számára billentyűzet-szakaszon rajzain a hüvelykujj körömízének rajzával, a többi ujj számára pontokkal jelzi az ütő ujjak érintési pontjait, a nemütőkét pedig mínusz jelekkel; továbbá ezek fölött más fekvésekét is jelzi, az ütőkét plusz-, a nemütőkét mínusz-jelekkel jelezve; akkord játszó pengető hangszerek számára az ujjak fogáshelyeinek, az ujjak számával való megjelölésével jelzi az ujjazatot a hangszer-fogólap fokainak és a huroknak rajzán. •