143513. lajstromszámú szabadalom • Földnélküli érintésvédelmi berendezés
Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÄS . 143,513. SZÁM 21. c. 68—72. OSZTÁLY — He-234. ALAPSZÁM Földnélküli érintésvédelmi berendezés Feltalálók: Héjjas Tibor és Csaba Fábián. Bejelentés napja: 1955. február 16. Az áramütés okozta balesetek megelőzése kötelezően előírja a villamos fogyasztói berendezések érintésvédelmét. Az érintésvédelem eszközei: szigetelés, nullázás, védőkapcsolás, védőhálózat és védőföldelés. Vegyük az érintésvédelem egyes módjait vizsgálat tárgyává, figyelembe véve a hatásosság és a gazdasági szempontokat. Szigetelés: ha a szigetelés szolgál érintésvédelmül, akkor a készülék mindama fémrészei szigetelőanyaggal burkolandók, melyek a készülék meghibásodása esetén feszültség alá kerülhetnek. A készülékek gyártási szabványai kettős szigetelést írnak elő arra az esetre, ha a szigetelés egyúttal az érintésvédelem céljait is szolgálja. Ez a módszer nem tudott elterjedni, mert a jó szigetelők, rossz hővezetők, így a hűtést megnehezítik, azonos teljesítmény mellett a készülék méretei és súlya megnő. így a készülék drágább lesz; a szigetelés sérülése esetén, az érintésvédelem megszűnik. A kezelő a sérülést nem veszi észre, mert a készülék továbbra is üzemképes, nem gondoskodik azonnali kijavításról, így a közvetlen veszély máris előállt. Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha az élet-védelemnek más megoldása nem lehetséges. Nullázás: Nullázás alatt értjük a védendő .készülék ill. berendezés burkolatának -a vezetékrendszer földelt vezetőjéhez való kötését. A túláramédelemnek 5 másodpercen, de oly helyeken, ahol fokozott életvédelem szükséges, a kioldási idő legfeljebb 2 mp.; lehet. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kifejlődő zárlati áramerősség a követelményt kell kielégíteni. Általában tehát a védőföldelés hatásosságát csak a fenti egyenlet követelményeinek kielégítésével lehet elérni. A hatásos védőföldelés készítése nagy fémmenynyiséget igényel, párhuzamos tekintélyes földmunkával. A nagykiterjedésű homokos területeken, majdnem teljesen kizárt a védőföldelés alkalmazása. Vízvezetéki nyomócső védőföldelésül csak 3—5-szöröse a túláramvédelmül szerelt biztosító olvadóbetétje névleges áramerősségének. (A leírásban használt jelek magyarázata a 2. oldalon található.) Ha a fázisvezető ellenállása (R/) a testzárlat helyén fellépő átmeneti ellenállás (Rfc) és a nullavezeték ellenállása (R0 ) nagysága folytán nem fejlődik ki a biztosítót kiolvasztó áramerősség, akkor ebben az esetben közvetlen érintkezés van a fázis és a nulla vezeték között, a testzárlat helyén A nullázás azzal a veszéllyel is jár, hogy bármely készülék meghibásodása esetén, a többi nullázott készüléken meg nem engedhető érintési feszültség lép fel. Nullázás esetén, a berendezés létesítésénél és kezelésénél figyelembe kell venni, hogy a nullavezeték és a transzformátor csillagpontja — ha csak időszakosan is — a földdel szemben olyan feszültséglet vehet fel. amelynek az érintése már nem engedhető meg. Fenti módszer hatásossága tehát, csak a túláramvédelem kioldásával érhető el. Védőföldelés: A köztudat szerint a földelés min- > den esetben és minden körülmények között véd, ezért van hazánkban rendkívüli módon elterjedve. Jj nagyságát lényegében a védő- és az üzemi földelésnek átmeneti ellenállásai határozzák meg, míg a (R/) fázisvezeték ellenállása elhanyagolható. Ahhoz, hogy a szabványszerinti hatásos érintésvédelem meg legyen és a védendő készülék olvadó biztosítójának névleges áramerőssége J&, akkor használható a szabvány szerint, ha az átmeneti ellenállása 1 Ohm-nál kevesebb, így kb. 60. A névleges biztosító áramerősségig hatásos védelmet nyújt. A legújabb fejlődés azonban rövidesen ezt a megoldást lehetetlenné teszi, mivel különféle nem fém vízvezetékcsövek alkalmazása előtérbe kerül. Védőhálózat: lényege, hogy a védendő készülékeket közös vezeték köti Össze, mely több helyen Jz J» = Ve Eu + R vagy = Jz R Ve
