143503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihalogénacetilamino-alkoholok előállítására

0 Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.503. SZÁM 12. q. 32-34. OSZTÁLY - Go~454. ALAPSZÁM Eljárás dihalogénacetilamino-alkoholok előállítására Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Kollonitsch János, Gábor Valéria és Hajós Andor. Bejelentés napja: 1955. július 18. Azt találtuk, hogy dihalogénacetilamino-alkoho­lok előállíthatók aminoalkoholok dihalogéntiolecet­savakkal és karbodiimid-származékokkal történő reagáltatásával. Az eljárás kiindulási vegyületeként alkalmaz­ható az aminoalkoholok igen sokféle képviselője. Jól alkalmazható pl. az l-fenil-2-amino-l,3-dioxi­propán eritro-, ill. treo-módosulata, ezeknek p-nit­ro-származéka, ill. ezen vegyületek optikailag aktív formái. De felhasználhatók pl. a treo-, ill. eritro­fenilszerin származékai is, így pl. a ß-fenilszerin észterei, ezek p-mtro-származékai, ül. ezeknek op­tikailag aktív módosulatai. A dihalogéntiolecetsavak közül jól alkalmazható pl. a diklórtiolecetSav és a dibrómtioleoetsav. A karbodiímid-származékok' közül különösen előnyösek a X— N=C = N—X (ahol X: valamely alkil-, aril-, aralkil-, vagy ciklo­alkil-gyököt jelent) általános képletnek megfelelő származékok, így pl. a diciklohexil-karbodiimid. Az eljárást valószínűleg a következő képletsor szemlélteti: NO,->-CH-CH-CH2 OH + Cl.CHCOSH +.CÖHU-N=C--=N—C^H,! OH NH2 NO.— < -CH — CH — CH,OH I 1 OH NH -fCtsHu-NH-C-NH-CjH^ COCHC1, Fenti eljárásnál meglepő többek között az, hogy a felhasznált aminoalkoholok alkoholos hidroxil­csoportjaival egyáltalán nem, vagy csak alárendelt mértékben reagálnak a karbodiimid-származékok, mely jelenség ellentétben áll azzal, az irodalom­ban számos helyen leírt reakció-menettel, melyben a karbodiimidek alkoholos hidroxilt tartalmazó ve­gyületekkel izokarbamidéterekké alakulnak. Az eljárás kivitelezése általában igen egyszerű: az acilezendő aminoalkohol-származékot, az ací­lező dihalogéntiolecetsavat és a karbodiimid-szár­mazékot megfelelő oldószerben (pl. etilacetát di­oxán, tetrahidrofurán) állni hagyjuk néhány órán át, majd a keletkezett N-acilaminoalkoholt és a karbodiimid-származékból képződő tiokarbamid­származékot megfelelő módom egymástól elválaszt­juk. Az eljárás termékei gyógyszerek, ill. közbeeső termékek gyógyszerek előállításánál. Példák: 1. DL-treo-lfp-nitrofenilJ 2-diklóracetamino-l,3-dioxipropán előállítása. 1,06 g DL-treo>-l(p-nitro­fenil)2-amino-l,3-dioxipropánt 50 ml absz. tetra­hidrofuránban szuszpendálunk, majd 0,73 g diklór­tiolecetsavat és 1,13 g N-N,-diciklohexil-karbodii­midet adunk« hozzá jéghűtés és keverés közben. Tiszta oldatot kapunk, melyet 2 órán át jéghűtés közben keverünk, majd vákuumban szárazra pá­roljuk, a visszamaradt terméket 20 ml vízzel fel­forraljuk, a kevés oldatlanról leszűrjük, majd a szüredéket jégbehűtjük. A kivált anyag racem klóramfenikol, melynek olvadáspontja: 150—151°. 2. D(-J-treo-ß-p-nitrofenilszerin-metileszter N-diklóracetátjándk előállítása. Az 1. példában leírt módszert alkalmazva D(-)-treo-/?-p-nitrofenil­szerin-metiléKzterből megkapjuk a D(-)-treo-^-p­-ni trofenilszerin-metilészter N-diklóracetátj át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom