143488. lajstromszámú szabadalom • Higanygőzkisüléses kisütőcső, különösen fluoreszkáló lámpa

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.488. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — Ee—213. ALAPSZÁM HiganygŐzkisüiéses kisütőcső, különösen fluoreszkáló lámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Bt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Gács István mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. március 30. Higanygőzkisüléses kisütőcsövekbe, különösen fluoreszkáló lámpákba a higanyt az eddigi eljárásoknál rendszerint a szivattyúzási eljárás előtt a szivattyúgépen- elhelyezett megfelelő szerkezetek révén adagolták be. Ezen eljárások egyik jelentős hátránya, hogy a higanygőz belélegzése még igen jó szellőzés esetén is elkerülhetetlen, nemcsak a higanyt közvetlenül kezelő személyzet, de a gép körül dolgozók részére is. A higanyadagolóból lecsöppenő higany rendszerint szétfröccsent a csővezetékben és a szívócsőcsonk kivétele után onnan kiesett. A jelenleg'használt higanyadagolási eljárások egy másik hátránya az, hogy az adagoló alkalmazása, folytán a szivattyúgép igen bonyolulttá válik, sok karbantartást, ellenőrzést igényel. Ezenkívül az adagolók jó működése nem minden esetben biztosítható. A fenti hátrányok nagyrészt kiküszöbölhetők a 143.030 lajstromszám (EE—188 a. számú) szabadalom szerinti megoldással, amikoris a kisütőcsőben egy a higany befogadására szolgáló tartó elhelyezését ajánlottuk. Ez a megoldás sem küszöböli ki a higannyal való dolgozást. Tudvalevő, hogy a higanynak csaknem minden vegyülete magasabb hőfokon elbomlik és a bomlási termék általában valamilyen gáz és fémes higany. Ujabban ajánlották már különböző higanyvegyületeknek pl. higanyoxidnak alkalmazását. Ezt azonban a kisütőcsőnek a szivattyúzás alatti melegítése, ún. kályházása után bontották el, amikor a kisütőcső már kihűlt és a bomlástermékeket ismét kiszivattyúzták. Ügy találtuk azonban, hogy sok szempontból hátrányos és nem célszerű tiszta higanyoxidot alkalmazni és azt a már kihűlt kisütőcsőben elbontani. Ennek egyik hátránya pl. az, hogy a felszabaduló oxigént ismételt szivattyúzással kell a gáztérből eltávolítani. Ugyanakkor, ha a kész csőben higanyoxid. marad vissza tökéletlen elbontás folytán és ez a kisülés hatására az idők folyamán elbomlik, úgy a kisütőtérbe oxigén kerül, ami káros. A fentemlített külön szivattyúzási művelet pedig meglehetős költségtöbbletet jelent. Találmányunk fenti hátrányokat igyekszik kiküszöbölni. Találmányunk értelmében a higanyvegyület mellé olyan más anyagot keverünk, amely. a higanyvegyület szétbomlásakor a felszabaduló anyaggal, pl. akár gázzal is állandó jellegű vegyületet képez. Találmányunk értelmében ezenkívül, a beviendő vegyületet úgy választjuk meg, hogy az a szivattyúzás alatt a kályha melegének hatására bomolják szét. Ez a két tényező azért előnyös, mert így egyrészt a higanyvegyület elbontására külön hőforrásra szükség nincsen, másrészt az elbomló higany vegyület nem higany alkotóját a higanyvegyület mellé adagolt másik anyag leköti, tehát külön utólagos szivattyúzásra szükség nincs. Ugyanakkor pedig később, a kisütőcső működése közben elbomló esetleges higanyvegyület bomlástermékei zavart nem okoznak. Természetesen a higanyvegyülethez hozzákevert anyag lehet olyan is, amely a higannyal amalgámozódik és ily módon a higany kisebb gőznyomású amalgám alakjában marad a kisütőcsőben, amely azonban a kisütőcső működése közben elegendő higanygőzt ad le ahhoz, hogy a kisütőcső normálisan üzemben tartható legyen. Ügy találtuk, hogy alkalmas higanyvegyület a higanyoxid, amelyet alumínium-, vagy vaspor hozzákeverésével alkalmazunk. így az alumínium-, vagy vaspor a higanyoxidot redukálja és a higany fémes alakban kiválik. Ami a higanyvegyületek bevitelét illeti, úgy célszerű ezeket a kisütőcsőben valamilyen zárt, lehetőleg fémből készült edényben elhelyezni, így a bevitel történhet pl. a már említett 143.030 lajstromszámú (EE—188. a. sz.) szabadalomban leírt módon, azzal a különbséggel természetesen, hogy a bevitelre kerülő anyag nem higany, hanem higanyvegyület és redukáló anyag keveréke. Bevihetjük azonban a higanyvegyületet úgy is, hogy azt a kisütőcső valamely részére, pl. az anódszarvra, vagy valamilyen segédelektródára rákenjük. A higanyvegyületek elbontása mindkét esetben a szivattyúzás alatt a kályha melegének behatására, vagy esetleg egyidejűleg bombázó révén történő felmelegítésre történik. A higanyvegyületek alkalmazásának különleges előnye az, hogy e vegyületek "belélegzéssel nem,