143473. lajstromszámú szabadalom • Motorvédő kapcsoló lassú indulású motorokhoz, főleg nagyobb feszültségingadozású hálózaton

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS * 143.473. SZÁM 21. c. 57-62. OSZTÁLY — Ba—824. ALAPSZÁM Motorvédő kapcsoló lassú indulása, motorokhoz, főleg nagyobb fessültségingadoisású hálózaton A magyar állam, mint a feltaláló BánóczyGyörgy gépészmérnök jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1954. november 27. A motorok kapcsolására és védelmére szolgáló készülékekkel szemben igein gyakran az alábbi különleges követelményeket is kell támasztanunk: a) a hálózat szokásosnál (+ vagy —5%) nagyobbfoku feszültségingadozása sem a motorra, sem pedig a kapcsolóra, ne legyen káros befolyással; • b) aránylag lassú, 20—100 mp-es felfutási idő esetén is üzemben, hatásosan védje a motort; c) tegye lehetővé a motor csillag-,és háromszögkapcsolásban egyaránt való járatását és mindkét helyzetben védje a motort; • d) feszültségkimaradást követő feszültségvisszatérés esetén a motor nem szándékolt újraindulását akadályozza meg; e) tegye lehetővé a hatásos érintésvédelmet azáltal, hogy az alkalmazott védő-relé a motorvédő lekapcsolását eszközölhesse. A . jelenleg alkalmazott motorvédő berendezéseik a fenti követélményeket, különösen ha azok együttesen jelentkeznek, nem elégítik ki. Ugyanis a mágneskapcsolók a névleges feszültség 4- vagy —10 %-nál nagyobb ingadozását leégés vagy elengedés veszélye nélkül nem bírják ki. Az automatikus csillagháromszög kapcsolók csak kb. 4—12 mp közötti időre állíthatók, a 20—100 mp-es követelményekkel szemben. A csillag- és háromszögkapcsolásban egyaránt védelmet, nyújtó megoldásnál a túláramvédelem szerve a kettősfém hőkioldó az ún. fázis- vagy tekercsvezetékbe van beépítve. Indulás esetén az,-itt fellépő áramerősség a névleges áram 4—6-szorosa. Ha ez hosszú ideig 20—100 mp-ig tart, a hőkioldót nem lehet a névleges motor áramerősségre oeállítani, az indulásközbeni leoldás veszélye miatt, hanem magasabb értékbeállítás szükséges. így viszont üzemközbeni túlterhelés ellen nem védi a motort.' A késes vagy hengeres kapcsolók egyáltalában a mechanikai működtetésű túláramkapcsolók legtöbbször nincsenek feszültségkimaradás elleni védelemmel ellátva, ami a motor akaratlan újraindulását eredményezheti "s balsetet okozhat. E kapcsolók ugyancsak nem alkalmasak arra, hogy érintési feszültséget észlelő szerv, vagy hibaáramot érzékelő szerv hatására lekapcsoljanak s az érintési veszélyt megszüntessék. Az eddig alkalmazott megoldásoknak legfőbb hiányossága, hogy a különböző helyzetekben hatásos túlterhelés ell^n védő szervvel nem rendelkeztek, illetőleg a hosszú indítási folyamat nagy áramfelvétele miatt a túlterhelés ellen, védő szervet el kellett állítani s ezáltal az hatástalanná vált. E'helytelen- motorvédelemnek következménye az, hogy a motorok túlterhelődhetnek anélkül, hogy kellő időben automatikusan lekapcsolódnának a hálózatról. Túlterhelődés a feszütségcsökkenés hatására is előállhat anélkül, hogy a hajtott oldalon terhelésváltozás következnék be. Ugyancsak túlterhelést jelent a motorra az, egyfázisú járás is, ami az egyik biztosító kiolvadásának lehet következménye. A túlterhelés a motor időelőtti meghibásodásához, leégéséhez^ vezet, ami a termelésben súlyos károkat okozhat. Miután az indítási folyamat aránylag ritkábban következik be s, indításkor a kezelőszemélynek általában jelen kell lenni, a találmány a fenti ne^ hézségeken oly módon kíván segíteni, hogy külön indítókapcsolót alkalmaz, amelynek három állása van: ki, indul és üzem. Az „indul" állásban a kapcsoló a túlterhelés ellen védő szervet rövidrezárja, vagy hatásában korlátozza azáltal, hogy söntöli. Az indító kapcsoló „indul" és „üzem," helyzetben záródó három főérintkezővel és csak az „indul" állásban záró három segédérintkezővel rendelkezik, mely utóbbi szolgál a túlterhelést védő szerv rövidrezárására. Annak érdekében, hogy a motor tartósan és nem szándékoltan túlterhelésvédelem nélkül ne maradjon, az mdítókapcsoló „indul" állásban csak addig maradhat, amíg a kezelő a működtető kar fogantyúját fogja. A kar vagy átkapcsolandó az „üzem" állásba, vagy elengedése esetén automatikusan a „ki" állásba ugrik vissza. A kitűzött feladatok végrehajtása érdekében a teljes kaposolóberendezés \az indítókapcsolón (4)~ kívül nullkioidóval (6) és segédérintkezővel ellátott száraz kilincsműves motorvédőkapcsolót, (3) csíllagháromszögkapcsolót (2) és kettősfém hoki-