143470. lajstromszámú szabadalom • Irányváltó szerkezet gyorsított visszafutással, főleg esztergapadokhoz

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.470. SZÁM 49. a. 20-37. OSZTÁLY — BO-366. ALAPSZÁM Irányváltóss,erkeset gyorsított visszajutással, főleg esstergapadokhos A Magyar Ällam, mint a feltalálók, Bogdányi József és Szőke Béla jogutóda. Bejelentés napja: 1954. január 19. A találmány tárgya olyan négytengelyes irányváltó szerkezet, mely jobb- és balmenet vágásánál egyaránt biztosítja a szám kiinduló állásba történő visszafutását anélkül, hogy a meghajtó tengely forgásirányát megváltoztatnánk. A találmányt a csatolt rajz segítségével magyarázzuk, melynek 1. ábrája a négy tengely kapcsolódását, a 2. ábrája a hajtómű állását jobb-menetvágás esetén, a 3. ábrája a hajtómű állását bal menetvágás esetén, a 4. ábrája a hajtómű állását esztergálási helyzetben mutatja. Amint az 1. ábrából megállapítható, a III. jelű tengely a másik három tengely mindegyikével kapcsolódik, míg az I. tengely csak a II. és III., a II. tengely csak az I. és III., a IV. tengely pedig csak a III. jelű tengellyel van kapcsolatban. Jobb menetvágáskor (2. ábra) a főorsó (I) kettős fogaskereke közvetlenül hajtja a körmöskapcsoló (K) fogaskerekét, mely a^III) jelű tengelyen van, A (III) jelű tengelyről kétféle áttétellel történhet a hajtás továbbítása a váltókerék tengelyre (IV) (pl. 1:1 és 1:2 áttétellel.) A váltókerék-tengelyen (IV) lévő dörzskapcsolóra az (I) jelű tengelyről a (II) és Üli) tengelyeken lévő közkerekek révén megy a hajtás. A 2. ábra szerinti tengelykapcsolat mellett, menetvágásnál a körmöskapcsolón (K) át jut a hajtás a váltókerék-tengelyre (IV), míg yisszafutaskor a körmöskapcsoló ki van kapcsolva és a hajtás a dörzskapcsoló révén jut a váltókerék-tengelyre. (IV) Bal menetvágás esetén (3.. ábra) a főorsón (I) lévő kettős fogaskerék a 2. ábra szerinti helyzetéből három kerékszélességgel balra, a (II) tengelyen lévő kettős közfogaskerék pedig három kerékszélességgel jobbra van eltolva. Ily módon a főorsóról (I) a (II) és (III) tengelyeken lévő fogaskerekek, valamint a körmöskapcsoló (K) közvetítésével jut a hajtás a váltókerék-tengelyre (ÍV). Visszafutaskor a körmöskapcsoló kikapcsolt helyeztben van és a hajtás a főorsóról (I) a (III) tengelyen lévő közkeréken, valamint a dörzskapcsolón (A_) át jut a (IV) tengelyre. Esztergáláskor (4. ábra) a főorsón (I) lévő kettős fogaskerék egy kerékszélességgel balra, a II. tengelyen lévő kettős közfogaskerék pedig egy kerékszélességgel jobbra van eltolva a 2. ábra szerinti helyzethez képest. Ez esetben a főorsóról közvetlenül van meghajtva a III. jelű tengelyen lévő fogaskerék, melyről a körmöskapcsolón át jut a hajtás a kívánt áttételezéssel a váltókerék-tengelyre (IV). Ilyenkor a (III) tengelyen lévő közkerék nem kapcsolódik a (II) tengelyen lévő fogaskerékkel s így a dörzskapcsoló (A) nem kap kénj/szerhajtást. A dörzskapcsoló (A) és a körmöskapcsoló (K) célszerűen közös vezérléssel bír. A találmány szerinti irányváltó előnye az eddigi hasonló célú szerkezetekkel szemben az, hogy külön kapcsoló beépítése nélkül olyan esztergálási állásit biztosít, amikor a dörzskapcsoló (A) kikapcsolt helyeztben van, s így nem melegszik. E rendszerrel a szánnak gyors visszafutása érhető el, mely a példaként említett 1:1 áttétel esetén a menetvágási sebesség 2,5-szöröse, 1:2 áttétel esetén pedig annak ötszöröse.