143462. lajstromszámú szabadalom • Keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.462. SZÁM 57. a. 9 OSZTÁLY - Ze-88. ALAPSZÁM Keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép Bejelentő: VEB Zeiss Ikon Dresden, Dresden Feltalálók: Walter Hennig, Dresden és Alfred Scheinert, Dresden Bejelentés napja: 1955. szeptember 28. A találmány keresővel ellátott tükörreflexes fényképezőgép. , . . • A fényképezőgépek építésénél eddig megoldatlan feladat, hogy a tükörreflexes fényképezőgépek felvételi készségét olv módon fokozzák, hogy a fényképezőgép kezelésében kis mértékben járatos személy is gyorsan mozgó tárgyakról felvételeket készíthessen, mint ami például fotóriportereknél, sportversenyeknél vagy hasonlóknál mindennapos. A tükörreflexes fényképezőgépeknek az eredetileg kocka- vagy szekrényalakja ilyen célokra számításba nem jön, mert azoknál a homályos üvegen keletkező kép szokásos szemlélete nem alkalmas arra, hogy a gyorsan mozgó tárgyakat fordított oldalakkal betükrözótt keresőképpel megfelelően gyorsan kövessük. Avégett, hogy kis alakú tükörreflexes fényképezőgépek felvevőkészségét növeljék, azokat átnéző keresővel látták el és úgy alakították ki, hogy azok nemcsak a homályos üveg képének a mell előtti megkívánt helyzetben való szemléleténél, hanem a szem magasságában tartva is felhasználhatók. Az effajta fényképezőgépek nem rendelkeznek már az eredeti kocka- vagy szekrényalakkal, hanem azok a távolságmérő fényképezőgépeknél szokásos széles alakúak, melynél a fényképezőgép házának a tárgylencse tengelyével merőleges kiterjedése sokszorosa annak, mellyel a ház a tárgylencse tengelyével párhuzamosan rendelkezik. Az alaprajzuk, ha a tárgylencse a mellső oldal közepén van elrendezve „T" betűhöz hasonlít. Ezek a fényképezőgépek a tükörtér és mellső részen beépített tárgylencse miatt tömörebbek, sutábbak és nehezebben hordozhatók, mint a távolságmérő fényképezőgépek, mert ezeknél a fényképezőgép tükre miatt a tárgylencse hátsó részét nem lehet a fényképezőgép házának mellső részében elrendezni, hanem az objektív egész hosszában a ház előtt fekszik és ezenkívül a „fényrekesz előválasztással", vagy „beugró fényrekesszel" ellátott objektívek, melyeket tükörreflexes fényképezőgépeknél használnak, nagyobb átmérővel rendelkeznek és nagyobb a hosszuk, mint a távolságmérő fényképezőgépek objektívjei. Ha azi effajta szerkezetű fényképezőgépeknél a beállítást az átnéző-kereső segélyével végzik, tehát szabad távolságbecsléssel, ekkor természetesen azok az előnyök veszendőbe mennek, amiket a képnek a homályos lemezen való éles beállítása nyújt. Avégett, hogy a felvételi tárgynak a közvetlen beirányozását és élesre való beállítását a felvétel irányában lehetővé tegyék, ezért vízszintes bepillantású prizmakeresőt szerkesztettek, mely a reflextükör képét nemcsak oldalhelyesen fordítja meg úgy, hogy a felveendő tárgy mozgásai az okulárban úgy látszanak, miként azok a valóságban lefolynak, hanem melyek a tükörképnek 1 :1 arányra való nagyításával a beirányzott tárgyakat természetes nagyságukban mutatják. A tükörkép 1 :1 nagyításának eme különös előnyével azok a prizmakeresők nem rendelkeznek, melyeket járulékosan helyezhetünk fel a tükörreflexes fényképezőgép fényaknájára. Avégett, hogy a tükörképet 1 :1 mértékben megnagyítsuk, a kereső-okulár gyújtótávolságának a felvevő objektív, különösen pedig a standard objektív gyújtótávolságával kell megközelítőleg megegyeznie. Ezt a követelményt azonban a felhelyezhető keresővel, a homályos lemeztől való nagy távolsága miatt, nem lehet minden további nélkül kielégíteni. Az oldalhelyesség és a keresőkép természetes nagyságának eme előnye ellenére effajta, a prizmás keresővel egybeépített tükörreflexes fényképezőgépek még nem rendelkeznek azzal a felvételi készséggel, melyet nagyértékű optikával ellátott tükörreflexes fényképezőgépektől újabban