143461. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távközlő kábelekbe behatolt nedvesség jelzésére

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.461. SZÁM 21. a2

. 31-37. OSZTÁLY - We-122. ALAPSZÁM Berendezés távközlő kábelekbe behatolt nedvesség jelzésére Wedemeyer Erwin oki. mérnök Berlin—Rahnsdorf, dr. Dinse Bemard Berlin—Wilmersdorf, dr. Schröder Waldemar Berlin—Oberschöneweide és Witte Egon oki. vegyész Berlin—Oberschöneweide. A szabadalom bejelentésének napja: 1955. december 15. A találmány berendezés távközlő kábelekbe behatolt nedvesséf jelzésére. Többszörösen kihasznált vivőfrekvenciás kábelek a közvetítő berendezésnek rendkívül fontos elemei. Tekintettel arra, hogy egy kábelen a beszélgetések százai egyidejűleg vitetnek át, a kábel kiesésének következményei igen súlyosak. Ez okból gondoskodni kell a fellépő hibáknak idejekorán való felismeréséről. Emellett igen fontos, hogy a kábelbe behatolt nedvesség lehetőleg minél korábban legyen megállapítható. A kábelbe behatolt nedvesség jelzésére több eljárás ismeretes. Valamennyi eljárás a kábelköpenytől nedvszívó réteggel elválasztott vizsgálóvezetéknek alkalmazásán alapszik, melyen át nedvességnek a kábelbe való betörésekor a kábelköpeny és a vizsgálóvezeték közötti dielektrikumnak végbement változása valamely módon jeleztetik. E célra, feltéve, hogy a nedvszívóképes réteg eletkroliteket tartalmaz, a nedvesség behatolásánál fellépő galvánelem árama hasznosítható. Más eljárásoknál a kábelköpeny és a vizsgálóvezeték közötti szigetelési ellenállás változását használják fel jelzőkészülékek működtetésére, mi mellett főleg a kábelköpeny és a vizsgálóvezeték alkotta kondenzátor szigetelési ellenállását mérik. Mindezeknek az eljárásoknak azonban súlyos hátránya az, hogy a vizsgálóvezetéknek a kábelnek a — jelzőkészülék felől nézve— törési hely mögött fekvő részében fellépő törésénél a kábelköpenyben hibák léphetnek fel, melyeket a jelzőkészülék nem jelez. Ismeretes továbbra a védőberendezésnek két párhuzamosan fektetett kábelen való alkalmazása, mimeilett a két kábel két vizsgálóvezetékéből és járulékos ellenállásokból hídágakat létesítenek, mely híd segélyével mind a vizsgáló vezeték szigetelő ellenállása, mind annak törése jelezhető. Ennek a védőberendezésnek azonban tetemes hajlama van idegen áramhatásokkal szemben, mely hajlam abból adódik, hogy mindkét kábel csak kivételes esetekben van. kitéve egyenletes idegenáram befolyásoknak. Ez okból el nem kerülhető, hogy idegenáram. befolyáso- • lásnál a nedvességbetörés jelzésére szolgáló híd egyensúlyában zavar lép fel. Azonkívül párhuzamos kábelek használata nem mindig lehetséges. A találmány a jelzett hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy vizsgáló vezetékből, vizsgálóáramforrásból, határoló^ellenállásokból és jelzőkészülékekből a földön át ellenőrző-áramkört létesít. Az ellenőrzőáram erősségét meghatározza a vizsgálóvezeték és a kábelköpeny közötti szigetelési ellenállás, valamint a vizsgál övezeteknek és a védőberendezés záróellenállásainak a földdel szembeni ellenállása. A kábel és a védőberendezés megfelelő szerkezete esetében ez az áram a nedvességnek a kábelbe való betörésénél növekszik vagy csökken, a vizsgálóvezeték törésénél pedig megszakad, ami jelzőkészüléken megfigyelhető. Az ellenőrzőáram változtatása különböző módon eszközölhető. E célra vagy nedvességnek a kábelbe való behatolásánál a vizsgálóvezeték és a kábelköpeny között csökkentett szigetelési ellenállásnak, vagy pedig galvánáramnak a vizsgálóvezeték és kábelköpeny között a nedvesség behatolási helyén való keletkezését használhatjuk ki. A védőberendezés úgy van megszerkesztve, hogy a vizsgáló vezeték szakadásánál is, mindkét esetben az ellenőrzőáram megváltozik. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés két példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra szerinti berendezés a szigetelési ellenállásnak nedvesség behatolásánál fellépő változásán alapszik. A 2. ábra nedvesség behatolásánál keletkező galvánáram hatásán alapszik. Az ellenőrzendő kábel, az —1— kábel fölött, vizsgáló vezetékként, fémes, pl. a hosszanti bél borító eljárása szerint felrakott alumíniumból, cinkből, vagy más efféléből való —2— fémfóliaborítást tartalmaz. E fölé kerül a kábelpapírbói, vagy más —3— hidrofil anyagból való burkoló-I